Van-e jövőjük a pásztorkutyáknak? Konferenciát szerveztek az érdekükben

Közzétéve: 2026. 05. 17. 08:45 -

- Fotók: Kiss Krisztina, welovedogz.hu • 4 perc olvasás

A táci Gorsium Régészeti Park adott otthont 2026. április 25-én a magyarországi pásztorkutyákkal foglalkozó konferenciának, mely őshonos fajtáink mellett a kutyás vadászat és az ázsiai pásztorkutyák alkalmazhatóságába is betekintést engedett.

Kiss Krisztina, a Nagyragadozók és Pásztorkutyák Fórum alapítója nem először szervezett ilyen eseményt, a Változások kora, avagy a kutyák fejlődésének nyomában konferencia évtizedes tapasztalatokra épült. Krisztina 2007 óta foglalkozik pásztorkutyákkal, 2012 óta szervez eseményeket a témában, de szakmai cikkeket is rendszeresen publikál. A táci konferncia is hatalmas érdeklődés mellett zajlott, már az előregisztráció ideje alatt elfogytak a helyek.

A helyszín kiválasztása nem a véletlenen múlt, Gorsium ad otthont a Magyar Kutyatörténeti Gyűjteménynek, melyből hamarosan Amerikában nyílik a magyar fajtákat bemutató kiállítás, ráadásul a gyűjteményi anyagukban világszinten is kiemelkedik a római kor kutyás leletek mennyisége.

A Szent István Király Múzeum (SZIKM) kutyás kiállításáról korábban már írtunk, olvass bele ide kattintva!

Hatalmas érdeklődés kísérte a pásztorkutyás konferenciát

Az esemény fővédnöke a MEOESZ alelnöke, dr. Simicskó István, moderátora a MATE docense, Ujhelyi Tamás volt. Kiss Krisztina összegző nyitóbeszédével nyitotta meg a teljes napot felölelő, az esti órákba is belenyúló előadássorozatot. Elsőként a közép-ázsiai juhászkutyák feladatait ismerhettük meg Goda György tolmácsolásában, aki a KÁJ-ok történetét és területenként eltérő feladatait illusztrálta.

A konferencia bevallott céljaként tűzte ki a főszervező, hogy a munkafeladatokat ellátó fajták küllemi és jellemi változásaiba betekintést nyerhessünk. Annak érdekében, hogy ezt évszázados távlatokban is áttekinthessük, a további előadások az ókortól napjainkig ölelték fel azon írott, talált és szóban közölt forrásanyagokat, amik alapján könnyedén levonhatták következtetéseiket még a laikus hallgatók is.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

Fekete Fruzsina archeozoológus ősi kutyás leleteket mutatott be, kifejezetten abból a célból, hogy mindenki könnyedén megérthesse, mi minden látható a régi lábnyomok és csontok segítségével a kutyák és az emberek több ezer éves történetéből – és mi az, amire az ásatag leletek nem alkalmasak.

Makó János kutyatörténet kutató előadásában az írott források alapján ismertette a hungarikum kutyafajták kevésbé ismert, valós történetét, kiemelt figyelemmel azon szerepváltozásokra, melyek az adott korokban alkalmassá tették az egyes fajtákat a továbbélésre.

Czéher György előadása a magyar pásztorok kutyáira fókuszált, de nem a megszokott módon és formában. A kis testű, fajtásítatlan terelőkutyákat, sinkákat, májzlikat és egyéb hajcsárkutyákat igyekezett megismertetni a hallgatósággal egy élő képviselőjükkel is reprezentálva, hogy egy részük még ma is közöttünk él.

A kis testű magyar terelőkutyákról Czéher György adott elő / Fotó: welovedogz.hu

Vétek Józsefnek köszönhetően megismerhettük a magyar agár hányattatott történetét. A kommunista érában tiltott, majd látens módon megtűrt, és az elmúlt évek során ismét engedélyezett agaras vadászatba, a különböző országok agarainak vadászati szokásainak történetébe, de a cursingre edzett és a vadászat során alkalmazott kutyák közötti különbségekbe is betekinthettünk a segítségével. Valamint szóba kerültek a standardok és a kiállításokon, illetve terepen remekelő kutyák közötti különbségek is.

Az előadásokat szemléző videók a Nagyragadozók és Pásztorkutyák fórumon a Facebookon elérhetők:

A többórás záró kerekasztal-beszélgetés előtti utolsó előadásban az utóbbi évtizedekben számos problémával szembesülő, jelenleg is a kihalás szélén álló magyar fajta, a komondor került terítékre Nagy Andrásnak köszönhetően. Az általa megosztott, a fajta jövőjét érintő aggasztó eredmények nemcsak az almok számában mutatkoznak meg, a nagy testű pásztorkutyáknak meg kell találniuk szerepüket jelen körülmények között is.

Mikor bekerültem a pásztorkutyás körökbe, igen nagy konkurenciaharcok folytak a különböző fajtársak között, nem ismerték egymást a tenyésztők sem. Akkor hoztam létre a Pásztorkutyák Ázsia Szívéből fórumot, ami a konferenciák alapját is adta. Fontos volt, hogy kialakuljon egy élő kapcsolat is a pásztorkutyások között, ezért szerveztem meg az első ilyen rendezvényt 2012-ben a Szent István Egyetem (SZIE) Vadvilág Megőrzési Intézetének támogatásával

− összegezte a We love Dogz-nak Kiss Krisztina főszervező, aki azt is elmondta, a pásztorkutyák megőrzésének egy fontos eleme egymás támogatása, az élő kapcsolatok fenntartása és a különböző fajtákkal kapcsolatos történések ismerete, hiszen szükségszerű az, hogy láthatóvá váljon, „milyen sokan vagyunk, s mennyire értékadó a pásztorkutyás közösség".

(Címlapkép: a konferencia előadói a kerekasztalbeszélgetésen – Kiss Krisztina fotója.)

Ebben a cikkünkben a kutyás pásztorkodással ismerkedhetsz meg.