Vérbeli kutyás fellegvár, ahol több ezer éves leleteket is őriznek: ez a táci Gorsium Régészeti Park. Nemcsak egy kutyás tematikájú kiállítást nézhettek meg itt, ha szerencsétek van, még egy régész kutyával is összefuthattok.

hirdetés

Kevés olyannyira ritka szakma létezik hazánkban, mint az archeozoológus, azaz az állatokkal foglalkozó régész. Fekete Fruzsina egy közülük; leginkább lovak, illetve kutyák maradványaival foglalkozik. 

A régészek kutyái aktív részesei a munkának

Szeretetben éltek az ókori kutyák Tácon

Vonzódása a négylábúakhoz rég kezdődött, több kutya is vele tartott az elmúlt években az ásatásokra. Bár nem minden eb alkalmas arra, hogy az archaikus leletek között biztonságban mozogjon, vélhetően nem csupán szerencséje volt eddigi kedvenceivel –Lucán, videónkban szereplő kutyáján is látszik, komoly munka és bizony elképesztő szinergia kell ehhez. 

Arról, mit is csinál egy kutya egy régészeti feltáráson, ebben a videóban mesélt:

A terület kutyás emlékeiről is ismert. Itt találták meg például azt az unikálisnak számító szobrocskát, mely egy harci kutyát ábrázol, és amihez foghatót sehol másutt nem találtak még az egykori Római Birodalom területén. A magyar múzeum munkatársai azóta is keresik más provinciák gyűjteményeiben, hogy ismert-e hasonló, eddig nem jártak sikerrel. E mellett számos csont, és egyéb, kutyákhoz köthető régészeti emlék került elő a kiterjedt település romjai közül. 

A számunkra legizgalmasabbak – annak ellenére, hogy szinte tucatáru az archeozoológus szerint – a római leletek között azok a lábnyomok, amiket a száradó tetőcserepek között szaladgáló ebek hagytak örökül az utókornak. Lehet, hogy egymást kergették, lehet, hogy a területet védve rohantak át a portékán, de az is előfordulhat, hogy a szintén nyomot hagyó macskák után loholtak sebesen az egykori manufaktúra területén.  

Az ókorban élt kutyák sem voltak mások, mint napjaink kedvencei; bármin keresztülrohantak, ha kellett

Lábnyomok és csontok regélnek az ókori kutyákról

A rómaiak nem voltak válogatósak, ugyanúgy felhasználták ezeket az épületek fedése során, mint az érintetlen darabokat – mesélte Fekete Fruzsina lapunknak, kiemelve, hogy bizony tudományos szempontból is fontosak a mancsnyomok az agyagban. 

Ez az egyetlen nyom, ami nem csontokból kalkulált, vagy emberek által alkotott, mint a szobrok, hiszen ezeket az ebek még életükben hagyták hátra. Kedves kis történeteket is visszafejthetünk belőlük, például a macskákat kergető kutyákat

– magyarázza a szakember, hozzátéve, hogy bár ilyet Gorsium területén nem találtak, de másutt igen, és a száradási nyomokból látható, melyik állat lépett először a lassan keményedő agyagba. 

Luca vérbeli régész kutya, tudja, miként közlekedjen az ókori leletek között

A régészeti park ókori kutyás kiállításának alapját jelentő kutyakoponyák számos információval szolgálnak arról, vajon milyen szerepkörben, és miként éltek Pannónia területén a kutyák, miként vadásztak velük, hogyan őrizték a jószágot, és vajon voltak-e ölebek már akkoriban is. 

Videós cikksorozatunk következő részében a szakember archeozoológiai munkájáról mesél, ha érdekel a régi korok kutyás története, iratkozz fel IndaPlay csatornánkra, hogy elsőként értesülj a friss tartalmainkról!

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

hirdetés