Muflontetemet találtak a kirándulók a Mátra lábánál, farkastámadást gyanítottak. De honnan lehet megállapítani, hogy valóban farkas volt az elkövető? Utánajártunk.

hirdetés

A napokban szinte az egész internetet uralta a hír, miszerint Mátrafüred mellett, egy buszmegálló közvetlen közelében lakomázott egy farkas egy muflonból. De milyen jelekből tudja megállapítani egy szakember, hogy valóban farkas, és nem más ragadozó támadott? Ujhelyi Tamás kynológust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docensét kérdeztük.

Farkas támadott muflonra?

Január 18-án fedezték fel egy buszmegálló mellett a muflon szétmarcangolt tetemét a turisták, melyről a gyöngyös.ma portálnak Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park zoológiai szakreferense úgy nyilatkozott, valóban farkas prédálhatta meg. A szakember szerint a muflon vizet keresve érkezett a környékre, a farkas a nyomok alapján ivás közben lephette meg, majd hurcolhatta el prédáját. A nyomok azonban nem egyértelműek, mire a szakértők odaértek, már összejárkálták a kíváncsiskodók.

A tartósan hideg időjárás befolyással van erdei állataink életére is, sokkal nehezebb például nem befagyott vízfelületet találniuk, így mind a növényevők, mind a ragadozók nagyobb területen mozoghatnak a megszokottnál. A ragadozók pedig követik a zsákmányt, előfordulhat az is, hogy átlépik a megszokott vadászterületük határait.

A farkasok száma hazánkban egyre nő, néha nyomokat hagynak egy-egy támadás után

Így ismerik fel a szakértők a farkasok nyomait

Ujhelyi Tamás szerint pusztán a tetemen lévő harapásnyomokból, ránézésre nem lehet megállapítani, hogy farkas, vagy esetleg kóbor kutya okozta a sérülést. A nagy testű, elvadultan vagy félvadan, akár falkában élő ebekben is működik a vadászösztön, melyet őseiktől örököltek. Ha éheznek, képesek élelmet szerezni maguknak.

Ha eléd tesznek egy tetemet, nagy valószínűséggel nem lehet szemre eldönteni, hogy kutya tépte szét, vagy farkas, legfeljebb, ha farkasszőrt találunk rajta, aminek kicsi a valószínűsége.

– magyarázta a kynológus, hozzátéve, hogy elég ritka, hogy ez látható mennyiségben előfordulhasson.

Hazánkban a kóborkutya-helyzet ráadásul egyre nagyobb problémát jelent vidéken, többek között az Északi-Középhegység környékén is. A 2025-ös statisztikai adatok alapján legalább félmillió elvadult eb élhet hazánk területén, s mivel nemhogy az ivartalanítás, de a monitorozásuk is gyerekcipőben jár, ennél potenciálisan nagyobb lehet valós számuk.

A farkasok lábnyomai nem különböznek sokban a nagyobb testű kutyákétól laikus szemmel

Mivel önmagából a harapás formájából szemre nem állapítható meg a támadó faj, a szakemberek másra is figyelnek. Az elmúlt hetek havas időjárása a látható nyomoknak kedvez, azonban még mindig nagy a tévedés lehetősége, hiszen a farkasok és kutyák lábnyoma igencsak hasonló, ha pedig már többen tapostak a környéken, szintén nem ad egyértelmű, minden más lehetőséget kizáró végeredményt pusztán a támadás ténye, illetve egy farkasra hasonlító lábnyom.

Pontos választ Ujhelyi Tamás szerint nyálmintából vett DNS-vizsgálattal kaphatunk egy a fentihez hasonló esetben, hiszen ugyan a lábnyomokat a szakértő szem egyértelműen meg tudja különböztetni, egy sokak által átjárt területen erre nem mindig van lehetőség. Ráadásul a legtöbbször nem is az az első, hogy nyálmintát vegyenek egy ilyen helyzetben. A DNS ellenőrzése igencsak borsos költségekkel jár; csak azért, hogy kimondhassuk egy tetemről, hogy farkas lakomázott belőle, alapvetően nem végeznek hazánkban ilyen típusú vizsgálatokat.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

Farkasok a Mátrában

A vadkamerák és kameracsapdák rendszeresen örökítenek meg a Mátrában farkasokat, úgy vélik, mintegy 20-25 példány élhet a környéken. Bár a farkas kerüli az embert, a szélsőségesebb időjárási körülmények néha mégis lakott területek felé csábítják őket. Volt már erre példa az elmúlt évek során Magyarországon. Fontos azonban tudni, hogy a farkastól nem kell félnünk, a vadon megfelelő mennyiségű táplálékot biztosítanak számukra, és kifejezetten kerülik az embert, így még az erdőt járva sem fog feltűnni egy turistának, ha pár méterre tőle épp farkas jár.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

hirdetés