A lefetyelés fizikája: Ezért úszik a konyha, ha iszik a kutya

Minden gazdi ismeri a látványt: míg a macska méltóságteljesen, szinte észrevétlenül kortyol, addig a kutya után gyakran fel kell mosni a konyhát. Vajon csak a stílusuk tér el, vagy alapvető fizikai törvényszerűségek állnak a háttérben? A kutatók röntgenfelvételek és nagy sebességű kamerák segítségével fejtették meg a titkot, ami a „hiányzó orca” és a hidrodinamikai „dugattyúk” világába vezet minket.

hirdetés

A kutya nyelvének hátrafelé hajló „merőkanala” úgy néz ki, mintha kimerné a vizet. De nem így tesz. Az én kutyám, Kópé egy igazán szerencsétlen lefetyelő. Minden egyes kortynál vizet lő ki a szája mindkét oldalán, tócsákat hagyva maga után a padlón. Az egyetlen bizonyítéka annak, hogy némi víz eljut a gyomrába, az, hogy még életben van.

Kópé / Fotó: Berek-Halász Beáta

Kópé problémája egy olyan „rendszerhibából” ered, amely minden kutyafélénél jelen van: hiányzik a teljes orcájuk. Ez az a kulcsfontosságú tulajdonság, amely sok állatnak, például a lovaknak és többek között az embereknek is lehetővé teszi, hogy szinte teljesen bezárják a szájukat, és vákuumot képezve szívják fel a vizet. Erre a kutyák azonban egyáltalán nem képesek.

A csodálatos evolúció

Evolúciós szempontból az orca hiánya logikus a kutyák és más ragadozók számára. A felesleges bőr nélkül nagyobb erővel tudják megragadni és tartani a prédát, akár a hátsó fogaikat is használva. Így húsevő kedvenceinknek szívás helyett lefetyelniük kell, de hogy ez pontosan mit jelent, az alig egy évtizeddel ezelőttig rejtély volt.

Ivás közben a víz az állat nyelve alá kerül, ezért az ebek esetében a folyadék egyszerűen kifolyik a szájukon / Fotó: welovedogz.hu

A kutyák nem szürcsölnek, de nem is kanalaznak

A kutatók sokáig azt hitték, hogy a kutyák kanalazzák a vizet. Hiszen a kutya nyelve hátrafelé kunkorodik, és a lassított felvételeken látszik is a folyadék a nyelvében. Egészen addig tartotta magát ez a teória, míg a Harvard kutatói megröntgenezték az ivó ebeket, és rájöttek, hogy ugyanazt csinálják, mint a macskák, csak jóval kaotikusabban.

A macska nyelve és a gravitáció: egy stílusos párbaj az itatótál felett

2010-ben az MIT, a Virginia Tech és a Princeton kutatói szokatlan felfedezést tettek. Észrevették, hogy a cirmosok, ahelyett hogy kanalazásra használnák a nyelvüket, inkább stílusosan rácsapnak vele a víz felszínére, majd hirtelen visszarántják azt, magával húzva egy vízoszlopot. A macska a vízoszlop tetejénél zárja össze a száját, lecsípve egy kis adagot, amit a nyelv hátulja a szájpadlás barázdái mentén továbbít. Ahogy a nyelv eleje tovább lefetyel, ezek a barázdák futószalagként tolják a vizet a torok felé.

Sunghwan Jung fizikus, a tanulmány egyik szerzője így nyilatkozott:

A lefetyelés során a fő jellemző a nagy gyorsulás. A gyorsulásuknak természetesen nagyobbnak kell lennie a gravitációnál, hogy ki tudják emelni a vizet. Más szóval: a macska „kihasználja" a folyadék tehetetlenségét a gravitáció legyőzésére.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

Így iszik a kutya: Több vizet, több koszt

Ahogy korábban említettük, a Harvard kutatóinak röntgenfelvételei mutattak rá, hogy a kutyák is ezt a technikát alkalmazzák kanalazás helyett. Azonban ivás közben a víz, amit a nyelv felett kellene tartani a nyeléshez, az állat nyelve alá kerül, és az ebek esetében ez a víz egyszerűen kifolyik a szájukon.

A kutatócsoport megállapítása:

Arra a következtetésre jutottunk, hogy a macskák és a kutyák ugyanazt az alapvető mechanizmust használják.

A hidraulikus dugattyú és a kutyák

2015-ben a kutatók rájöttek, hogy a kunkorodó nyelv segítségével a kutyák több vizet tudnak inni, hiszen a behajlított nyelv egyfajta dugattyúvá válik, amely nagyobb felülettel üti meg a vizet, és több folyadékot húz a szájba. A négylábú pedig épp a megfelelő pillanatban zárja össze a száját a vízoszlop tetején, hogy maximalizálja a mennyiséget, ami lefetyelésenként 1–2 milliliter.

A kutatók felfedeztek még egy fontos különbséget a két faj ivási szokásai között:

A macskánál egy kis lassulást látunk, mielőtt behúzná a nyelvét. A kutyánál viszont a gyorsulás hosszabb ideig tart. Egy nagyobb, gyorsabban mozgó dugattyú pedig nagyobb koszt is jelent.

Jung nem biztos benne, vajon miért tér el a két faj stílusa, így az alábbi meglátását fűzte az eredmények mellé: „Talán az állatok természetéből fakad. A macskák utálják a vizet.”

Új képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Több száz képből álló válogatást állítottunk össze a helyszínen készült felvételekből!

Nézd meg és éld át újra a hangulatot!

A te kutyád is köztük van?

hirdetés