Az agarak nyúlnak nézhetik a kis testű fajtákat? Előfordulhat, hogy egy nagyobb eb zsákmányként tekint a kisebb fajtársaira? Jogos félelem ez a gazdákban, vagy pusztán egy tévhit?

hirdetés

Az agresszivitás témakörét körüljáró Kutyaharapást szőrével elnevezésű kerekasztal-beszélgetés három szervezője, dr. Balatonyi Lilla állatorvos, Progner-Kánnai Emese viselkedésterápiás oktató, állatorvosi asszisztens, valamint Törő Vanda viselkedésterápiás oktató érintettek egy érdekes, ugyanakkor tisztázásra szoruló kérdést is: vadászhat-e a kutya a fajtársaira?

Miképp a szakemberek részletezték, elő szokott kerülni érvként a gazdák részéről, hogy kedvencük a fajtája okán nem jön ki jól más állatokkal, illetve kutyákkal, mert azokat zsákmánynak tekinti. Példaként az agarat emlegették, ami az elképzelések szerint nyúlnak nézheti a kisebb testű, fehér ebeket.

Szerezd meg Te is a menő DOGZ repoharat!

Május 1-jén izgalmas kutyás programokkal, szakértői előadásokkal és családi élménnyel vár a DOGZ Fesztivál a Városligetben. Ne hagyd ki!

Regisztráció és program ITT

A magyarázathoz saját tapasztalataikon és tudásukon túl segítségül hívtak egy roppant érdekes tanulmányt, amit Fajtárs-gyilkos kutyák: predáció vagy agresszió? Egy tanulmány a támadókról, áldozatokról, lehetséges okokról és motivációról címen érhetünk el. A tanulmány alapjául szolgáló tesztek során olyan kutyákat vizsgáltak az Utrechti Egyetemen, amik vagy megöltek, vagy súlyosan megsebesítettek más kutyákat. 128 eb esetében rendőrségi jelentéseket, míg 151 kutyánál az egyetem állatorvosi karának viselkedéstudományi intézetében készült anamnéziseket tanulmányoztak nagy alapossággal. Három dolgot emeltek ki ennek során, a támadó kutya fajtáját, az áldozat típusát, valamint a fajtárs megöléséhez vezető lehetséges tényezőket, különös tekintettel a motivációra.

A labrador is felkerült a listára, holott a köztudatban kifejezetten családi kutyaként tartják számon

Milyen kutyákból válik támadó?

Összefoglalva az eredményeket az mondható, hogy a rendőrségi adatok alapján a támadó kutyák között nagy arányban fordultak elő amerikai staffordshire terrierek, valamint pitbull típusú terrierek. Ugyanakkor ennek magyarázata egyrészt kereshető ezen fajták iránt élő előítéletekben (veszélyesebb kutyákként élnek a köztudatban, így a rendőrség is fokozottan figyel rájuk), valamint az adatok alapján a szóban forgó kutyák gazdái közül többeknek már volt dolga a hatóságokkal, így jelentősen közrejátszhat a gazda személye is mind a fajtaválasztást, mind a kutya viselkedését illetően. Érdekes, hogy a klinikára beutalt kutyák között már nem volt ilyen egyértelmű ezeknek a fajtáknak a dominanciája; a lista élén egyébként a keverék kutyák állnak. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a listára felkerült a labrador retriever is, holott a labradorokat a többség kifejezetten családi kutyaként tartja számon. De szerepel a felsorolásban a cocker spániel, sőt, a Jack Russell terrier is, ami méretéből adódóan az esetek többségében inkább áldozatként szenvedett el támadást az adatok alapján.

A két listát összevetve azt is érdemes megemlíteni, hogy a klinikán kezelt kutyák gazdái aktívabban keresték a megoldást kedvencük viselkedésének megfékezésére. Míg a rendőrségi ügyekben említett állatok gazdái nem mutattak ilyen felelősségteljes magatartást. Esetükben pedig jellemzőbb volt az is, hogy olyan vérvonalból választottak maguknak kutyát, amelynek felmenői között viadalos kutyák is megtalálhatók. Így ezek az ebek genetikailag vagy epigenetikailag hajlamosabbak lehetnek az agresszív viselkedésre – de ez a felvetés további tudományos vizsgálatokra szorul.

A Jack Russell terrier mind a támadói, mind az áldozati oldalon megjelenik, ami jól bizonyítja, hogy a fajta nem determinál

És milyenekből áldozat?

A megtámadott kutyák többségében kistestű fajták voltak, mint csivavák, yorkshire terrierek, Jack Russell terrierek, illetve más, meg nem nevezett fajtájú kisebb méretű ebek. Egyrészt egy kisebb méretű kutya adottságaiból adódóan könnyebben szerez halálos sérülést, ennek következtében rendőrségi ügy lesz a támadásból. Ugyanakkor azon kutyák esetében, amelyek a fajtársaikon kívül más állatokra is támadtak, felmerül az a magyarázat is, hogy őket gyakrabban nézi zsákmánynak az ösztönös agresszor – hogy mit értünk ezalatt, azt az alábbi pontban tisztázzuk.

Mi vezethet ahhoz, hogy egy kutya halálosan megsebesítsen egy másikat?

A kutatás legérdekesebb pontja a motiváció: mi vezet ahhoz, hogy egy kutya rátámadjon egy másik ebre, olyan vehemenciával, hogy azt életveszélyesen megsebesítse vagy meg is ölje? Az eredmények alapján a legfontosabb faktor, ami a fajtárs-gyilkos agresszióhoz vezethet, az a múltban elszenvedett támadás volt más kutyától, míg a második tényező a nem megfelelő szocializáció a fajtársakkal. A vadászásra való általános hajlam csak harmadikként szerepel az okok listáján, és igen ritka magyarázat, mint azt a szerzők is kiemelték.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

A gazda szerepe a kutya viselkedését illetően

Tanulságképp számos fontos dolgot leszűrhetünk a tanulmány alapján, amit valamennyi kutyatartó hasznosíthat a mindennapokban. Az egyik figyelemreméltó tényező, hogy a támadó kutyák jelentős része szenvedett elé valamilyen traumát korábban más kutyától. Például megtámadta, bántalmazta, megharapta egy fajtársa. Ez már jelenthet egy rizikótényezőt, amelynek tudatában a gazdának fokozott figyelmet kell fordítania kedvencére, és érdemes szakemberi segítséget is igénybe vennie a nevelést illetően.

A másik, viselkedést meghatározó tényező a szocializáció. Ha ez elmarad vagy nem megfelelő, úgy nagyobb arányban lehet számítani problémás viselkedésre, akár olyen fokúra is, mint az életet veszélyeztető magatartás.

A kutyafajtákat illetően is érdemes kiemelnünk, hogy bár a statisztikák mutatnak kiugrást a bull típusú kutyákat illetően, az gyakran összefügg a gazda magatartásával – tehát kik választják ezeket a kutyákat, mi célból, illetőleg miként nevelik és tartják őket. A nem megfelelő körülmények más fajták esetében is eredményezhetnek problémás, agresszív viselkedést.

A kutya nem fogja nyúlnak vagy macskának nézni a másik ebet, tekintet nélkül a méretére

Végezetül, hogy a felmerült agaras példát is tisztázzuk: nem, a kutyák nem tévesztenek össze egy másik kutyát egy nyúllal; érzékszerveiknek hála tudnak differenciálni, így nem esnek ilyen tévedésbe. Azokban az esetekben, amikor a támadónak van vadászásra való hajlama, könnyebb prédának tekintheti a kisebb kutyákat, de itt sem tévedésről vagy „összekeverésről” van szó.

hirdetés