Itt a tavasz, végre száműzhetjük a szekrény mélyére a télikabátunkat. Kutyáink is bundát cserélnek, mi pedig szélmalomharcot vívunk a vedléssel; rendületlenül fésüljük kedvencünket és keféljük a kanapét, hogy összegyűjtsük a szőrszálait. Sok gazdi igyekszik újrahasznosítani a kifésült szálakat, de fontos tudni: bizonyos esetekben jobb, ha inkább a kukába kerül.

hirdetés

A vedlés természetes folyamat: a kutyád így igazítja bundáját az adott évszakhoz. Vannak fajták, amelyek alig, míg a dupla szőrzetű kutyák, mint például a husky, a golden retriever és német juhászkutya jóval intenzívebben vedlenek. A ledobott szőrt a gazdik sokféleképpen igyekeznek hasznosítani: régi hagyományt követve a kertbe teszik a madaraknak a fészkük építéséhez, az autó motorterébe rejtik, hogy természetes úton riasszák el a vezetékekre veszélyes rágcsálókat, vagy komposztálják. Ez mind becsülendő és felelős hozzáállás, de fontos tudnod, hogy vannak helyzetek, amikor a szőr természetbe juttatása többet árt, mint használ. Nézzük, mikor jobb, ha a környezeti kockázatok miatt inkább a szemétbe dobod a levedlett bundát!

Fésüléssel sokat tehetsz a szőrmentes lakásért

Így kezeld a kutya szőrét, amitől a vedlési időszak alatt szabadul meg

Nagyon fontos kérdés, hogy milyen bolhaellenes kezelést kap a kutya, amelynek a szőrét a kertben vagy a természetben szeretnénk újrahasznosítani. Azok a bőrre cseppenthető bolhairtó anyagok ugyanis, amelyek a szőrzeten maradnak, veszélyesek lehetnek az élővilágra. A bennük lévő hatóanyagok, mint a fipronil vagy a permethrin ugyanis nemcsak az élősködőkre hatnak, hanem a környezetbe kerülve más élőlényekre is befolyással lehetnek.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

A Science of the Total Environment folyóiratban megjelent tanulmányban összesen 103 széncinege és kék cinege fészket vizsgáltak meg. Ezek a madarak jellemzően állati szőrrel bélelik ki a fészküket. A kutatók 20 különböző rovarirtó hatóanyag jelenlétét elemezték a mintákban, és ezek közül 17-et legalább egy fészekben ki is mutattak.

Különösen aggasztó, hogy a fipronil nevű kullancs- és bolhairtó hatóanyag az összes vizsgált fészekben, tehát 100%-os arányban jelen volt.

Az imidaklopridot és a permethrint is rendkívül magas arányban, nagyjából 87–89%-ban detektálták. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a magasabb koncentrációjú rovarirtó és növényvédőszer-maradvány összefüggésben állt a költési siker csökkenésével: magasabb volt az ki nem kelt tojások és a fiókaelhalás aránya azokban a fészkekben, ahol nagyobb vegyi terhelést mértek. A külsőleg használatos szerekkel kezelt szőr tehát jobb, ha egyenesen a kukában landol.

A cinkék állati szőrrel bélelik ki a fészküket

Bár máshogy fejtik ki hatásukat, mégis hasonló a helyzet a szájon át adható tablettákkal. Ezeknek hatóanyaga nem a bőr és a szőr felszínén hat, hanem szisztémásan, a szervezeten belül. Az élősködők akkor pusztulnak el, amikor a kutya véréből táplálkoznak, emiatt a szőr környezeti kockázata jóval kisebb, mint a külsőleg használatos készítményeknél. Ugyanakkor a tudomány jelenlegi ismeretei szerint nem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy a hatóanyag vagy bomlástermékei kis mennyiségben ne juthatnának ki a környezetbe. Emiatt ebben az esetben sem javasoljuk, hogy megoszd a madarakkal a levedlett szőrt, de komposztálhatod abban az esetben, ha a kapott táptalajt nem élelmiszernövények termesztésére szeretnéd felhasználni – és a komposzt fedelét zárva tartod, hogy a levetett bunda ne legyen elérhető a madarak számára.

Szerezd meg Te is a menő DOGZ repoharat!

Május 1-jén izgalmas kutyás programokkal, szakértői előadásokkal és családi élménnyel vár a DOGZ Fesztivál a Városligetben. Ne hagyd ki!

Regisztráció és program ITT

hirdetés