Mióta Darwin elsőként felvetette, hogy a legtöbb élőlény közös őssel rendelkezik, egyre világosabbá vált, hogy a különböző fajok pszichológiai folyamatai sok hasonlóságot mutatnak. Különösen azoknál az állatcsoportoknál, amelyeknek formájuk és funkcióik tekintetében van némi hasonlóságuk. Például az emberek és a kutyák is szociális emlősök, hasonló agyszerkezettel és aktivitásmintákkal, így nem meglepő, hogy érzelmi és kognitív folyamataik is mutatnak hasonlóságot. Ebből kiindulva nem túl merész azt feltételezni, hogy ha a korai stressz az embernél későbbi pszichológiai problémákat okozhat, akkor érdemes hasonló kapcsolatokat keresni a kutyáknál is. Valószínűleg ez a gondolatmenet vezérelte Julia Espinosát, a Harvard Emberi Evolúciós Biológiai Tanszékének új tanulmányának vezető szerzőjét is.

hirdetés

Közismert, hogy a nehézségeket átélt kisgyermekek gyakran problémás viselkedésű felnőttekké válnak. A friss tanulmánynak hála pedig már azt is tudjuk, hogy a kölyökkorban átélt megpróbáltatások negatívan befolyásolják a felnőtt kutyák viselkedési mintázatait is. Hasonlóképpen az emberekhez, azok a kölykök, akiknek stresszes múltjuk van, nagyobb valószínűséggel lesznek agresszív vagy félénk felnőttek.

Hatalmas jelentőséggel bír, hogy a kölyökkutyát 6 hónapos koráig milyen ingerek érik / Fotó: welovedogz.hu

A tanulmány speciális eszközökkel vizsgálta a kutyákat

A tanulmány 4497 kutyát vizsgált, tulajdonosaiktól egy speciális kérdőív kitöltését kérték (Canine Behavioral Assessment and Research Questionnaire [C-BARQ]). Az ív 101 kérdésen keresztül mérte fel az ebek viselkedésmintáit gyakoriság és intenzitás szempontjából. A kérdőívet James Serpell laboratóriumában állították össze a Pennsylvaniai Egyetemen, és megbízható módja a kutyák temperamentumának mérésére, beleértve a félelem- és agressziószinteket.

A kutatócsoport azt is mérte, hogy ezek a kutyák szenvedtek-e hét, viszonylag gyakori stresszfaktortól:

• fizikai büntetés vagy korrekció;
• kutya vagy más állat támadása;
• elsődleges gondozótól való megfosztás vagy elszakadás;
• fizikai bántalmazás (például ütés, rúgás);
• intenzív ijedtség ember miatt;
• súlyos fizikai sérülés (például autóbaleset);
• hosszú ideig láncon való tartás a szabadban.

Minden stresszor esetében rögzítették, hogy a kutya megtapasztalta-e az adott nehézséget, és ha igen, milyen gyakorisággal, és milyen életkorban történt mindez. További adatokat is gyűjtöttek, például a kutya nemét, ivartalanítási státuszát, fajtáját, méretét, lakókörnyezetét, valamint azt, hogy voltak-e gyermekek a háztartásban.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

Ha a kutyát nagy stressz éri eddig az életkorig, a hatásai élete végéig fennmaradnak

Bár a kutatók összetett statisztikákat alkalmaztak az adatok elemzésére, fő érdeklődésük a félelem és az agresszió mérése volt, mivel ezek a leggyakoribb okai annak, hogy a kutyákat menhelyre adják vagy elaltatják. Szerencsére ezeknél a viselkedési jellemzőknél az eredmények általános mintája egyértelmű. A tanulmány összefoglalva azt mutatja, hogy a kölyök 6 hónapos kora előtti stresszes élményeknek van a legnagyobb hatása, növelve mind a félelmet, mind az agressziót. Az időzítés fontos, a kutatók ezt a korai időszakot „érzékeny periódusnak” nevezik, ami azt jelenti, hogy bár a 6 hónap után bekövetkező stressz is befolyásolhatja a felnőtt viselkedést, ezek a hatások jóval kisebbek.

Fontos szerepe van a kérdésben a fajtának

Az adatok azt is kimutatták, hogy a kutya fajtája fontos tényező. Egyes fajták ugyanis egyszerűen ellenállóbbak. Például a golden retrieverek és labrador retrieverek agresszivitását a korai stressz kevéssé befolyásolja, míg ezzel szemben a szibériai huskyk és az amerikai eszkimó kutyák agresszivitása jelentősen növekszik a stressz hatására.

A tanulmány megállapította, hogy a golden retrieverek a korai stressz hatására nem agresszívebbé, hanem félénkebbé váltak / Fotó: welovedogz.hu

A stressz hatása nem mindig ugyanaz a félelem és az agresszió tekintetében egy adott fajtánál. Bár a labradorok félelmükben kevés változást mutattak a korai stressz hatására, a goldie-k, amelyek agresszivitása nem sokat változott, félénkebbé váltak a negatív hatások eredményeképpen. Ahogy a kutatók összefoglalták: „Eredményeink azt bizonyítják, hogy a fajta öröklődése és az egyéni tapasztalat kölcsönhatásban határozza meg a félős és agresszív viselkedést a kutyáknál, megerősítve, hogy a szociális és érzelmi viselkedést a génkörnyezet-kölcsönhatások alakítják.”

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

hirdetés