Az állattartás egyik legfontosabb kérdésére adott választ három szakember, akik a Kutyaharapás szőrével elnevezésű kerekasztal keretében vizsgálták, milyen okok állhatnak a kutyák támadásainak hátterében, és miként előzhetjük meg a bajt.

hirdetés

Dr. Balatonyi Lilla állatorvos, Progner-Kánnai Emese viselkedésterápiás oktató, állatorvosi asszisztens, valamint Törő Vanda viselkedésterápiás oktató a beszélgetés során szakmai tudásuk mellett gyakorló állatmentőként, illetve kutyatartóként saját tapasztalataikat is megosztották a kutyaharapás kérdésköre kapcsán, amely kiemelten fontos a kutyatartást illetően.

A kutyaharapások az esetek többségében megelőzhetők

Törő Vanda az állatvédelemben szerzett 15 éves tapasztalatait, valamint a munkája során megismert félős, impulzív, idős kutyák történeteiből osztotta meg a legfontosabb tudnivalókat. Hasonlóképp Progner-Kánnai Emesének is rengeteg személyes élménye van mind az együttműködés alapú ápolás, mind az állatorvosi rendelőben megismert kutyák kapcsán, így szívügye a rehabilitáció, valamint a stressz- és a félelemmentes orvosi ellátás megvalósítása. Dr. Balatonyi Lilla pedig klinikus állatorvosként nemcsak a kutyák és macskák egészségügyi ellátására fókuszál, de ehhez kapcsolódóan nagy hangsúlyt fektet a viselkedésproblémák kezelésére is; ezen az úton saját, szintén nehézségekkel küzdő mentet kutyája, Sidney is nagy segítségére van. A három szakember célja a Kutyaharapás szőrével nevű kerekasztal-beszélgetéssel az volt, hogy az érdeklődők számára tisztázzák, mi vezethet el ahhoz, hogy egy kutya harapni kényszerüljön, miként ismerhetik fel már a legkorábbi intő jeleket, valamint milyen megoldási stratégiák állnak gazdaként vagy állatgondozóként a rendelkezésükre. Miképp maguk is fogalmaztak, egy kifejezetten nehéz, megosztó és sok kritikát kapó témakört szerettek volna tisztába tenni.

A harapások áldozatai többnyire ismerik a kutyát

A harapások mintegy 80%-a otthon történik

A statisztikák alapján azonban nagyon is szükség van beszélni erről a témáról, hiszen 2022. november 1-je és 2023. november 1-je között összesen 24 364 harapásos eset szorult egészségügyi ellátásra, és ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen sok kisebb sérülést bejelentés híján nem is regisztrálnak.

Ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy az esetek mintegy 80%-a otthon történik, méghozzá a leggyakrabban hétvégente, illetve a nyári időszakban (tehát azon időszakokban, amikor nemcsak a család tartózkodik többet otthon, de többnyire a baráti, rokoni látogatások is gyakoribbak), és a legtöbb kórházi ellátást igénylő harapás elszenvedője 5 év alatti, és jellemzően fiúgyermek volt. A legtöbbször valamilyen bulltípusú kutya okozott sérülést, azonban második helyen a labrador retrieverek állnak, amit már kevesebben gondolnának, tekintve, hogy közkedvelt családi kutyaként tartják számon a fajtát.

Mindezek a számadatok beszédesek, és rámutatnak arra, hogy nem az utcán kell a leginkább óvakodni a gazdátlan ebektől, hanem odahaza kell megfelelő körülményeket teremteni, biztonságos szabályrendszert kialakítani, amit a legkisebb családtagok, ahogy az érkező vendégek is betartanak.

Ilyen volt az év legnagyobb kutyás fesztiválja

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. A DOGZ Fesztiválon készült fotókat hamarosan galériáinkban láthatod.

Beszámolónkat itt olvashatod!

Milyen egy agresszív kutya?

A kérdéskör kapcsán a szakemberek fontosnak tartották tisztázni azt is, mit értünk pontosan agresszió alatt. Miképp hangsúlyozták, az agresszió nem egy tulajdonság, hanem bizonyos körülmények között tanúsított viselkedés, egy helyzetre való reakció, amelynek célja a távolság növelése egy adott dologtól, vagy egy bizonyos cselekvés, akció leállítása. Továbbá nem szabad összemosni a dominanciával, amelynek a viselkedésterápia során nincs is relevanciája.

Az úgynevezett agressziós létra ismerete is elengedhetetlen mindenkinek, aki kutyát tart, kutyákkal dolgozik, vagy élet során érintkezik velük – akár csak egy utcai séta során, tehát mondhatjuk, hogy mindenkinek. Éppen amiatt, mert az ismeretek hiányából fakadóan sokan nincsenek tisztában azzal, mely jelzések utalnak arra, hogy a kutya kényelmetlenül érzi magát egy helyzetben. Miképp az alábbi ábrán látható, a legtöbb állat kezdetben olyan apró jelzésekkel igyekszik ezt közölni, mint a merev tekintet és testtartás, vagy a lelapított fülek. Azonban megfelelő válasz hiányában a jelzések erősödnek, így morgás, vicsorgás, majd odakapás és harapás formájában fejeződik ki a kutya közlendője: „elég!”

Grafika: welovedogz.hu; adatok forrása: myanimalcare.org

Nincs olyan, hogy a „semmiből harapott” a kutya

Így az az általános érv, miszerint a kutya a harapás előtt nem mutatott semmiféle figyelmeztető jelet, általában nem igaz – csak a környezete nem értette meg az állat szándékát. Ehhez hozzátartozik az is, hogy míg a kutyák egymás közti információcseréje gyors, mi, emberek lassabban dolgozzuk fel a jelzéseiket. Emiatt tisztában kell lennünk azzal, mire figyeljünk. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy míg mi verbálisan kommunikálunk, a kutyák nonverbális jelzésekkel, illetve vokálisan (ugatással) közölnek; két eltérő kommunikációs mód találkozik, és csak mi vagyunk képesek alkalmazkodni, tekintve, hogy a kutyák nem fognak megszólalni.

Ezért nem ajánlott tiltani a morgást

Szintén ehhez kapcsolódóan az sem megfelelő magatartás, ha a gazda automatikusan tiltja, szankcionálja a morgást; emiatt megtörténhet, hogy a kutya átugorva ezt a lépcsőfokot, azonnal harapni fog. Tehát a célravezető az, ha a gazda felismeri, miért morog az eb,és magát az okot kezdi el kezelni, nem csupán a viselkedést próbálja „eltüntetni”.

A morgás tiltása helyett a kiváltó okot kell megérteni, majd kezelni

Mi állhat a harapás hátterében?

Nagyon sok esetben valamilyen fájdalom következtében agresszív a kutya, és védekezésképp akár haraphat is. De a magyarázat lehet betegség is, például egy cukorbeteg, emiatt folyton éhes kutya viselkedése is megváltozik az állapot hatására. Emiatt elengedhetetlen az állatorvosi vizsgálat, amely fényt deríthet a problémára. Lehetőleg olyan szakembert válassz, akinek van tapasztalata viselkedésproblémákkal.

Ugyanígy az állat múltja, az elszenvedett traumák nyoma – esetükben is létezik a poszttraumás-stressz elnevezésű jelenség, amelyről itt írtunk részletesen –, és gyakran a félelem a védekezés oka.

A túl szűk élettér, valamint a gyakori interakciók is feszültséghez vezethetnek

Az egyre csökkenő személyes tér is megviselheti kedvenceinket: egyre többen tartanak kutyát, így elkerülhetetlen a mind gyakoribb interakció más gazdákkal, illetve négylábúikkal; ez megnöveli az esetleges konfliktusok előfordulásának arányát az állatok között is, amire ügyelni kell. Továbbá egymástól is eltanulhatnak negatív viselkedésmintákat, ahogy a kutyák között is megfigyelhető a bullying, avagy bántalmazás jelensége.

Nagy segítség, ha a gazda naplót vezet arról, milyen helyzetek váltanak ki agresszív reakciót kedvencéből.

„Megjavulhat-e” egy harapási előzményes kutya?

Fontos elismételni, hogy a harapás valamire adott válaszreakció, így a legfontosabb az, hogy a kutya ne kerüljön olyan helyzetbe, amire ilyen formában akarna reagálni. A viselkedésterápia nagyon szép eredményeket hozhat, de egy „fájdalomagresszív” kutyát nem lehet pusztán terápiával kezelni – orvosi ellátást igényel. De még a megfelelő gyógykezelés, valamint a helyes módszerekkel való terápiás foglalkozások sem jelentenek száz százalékos garanciát arra, hogy az eb soha többé nem fog harapással próbálkozni.

Megfelelő ellátással és tréninggel minimalizálható a valószínűsége, de ez a szám sosem lesz 0.

A gazdának meg kell tanulnia, mit ne tegyen, milyen helyzeteknek ne tegye ki a kedvencét, és mit hogyan csináljon (például miként simogassa, gondozza, etesse stb.), hogy az megfeleljen az állat igényeinek. Mentett, örökbefogadott kedvenceknél különösen fontos, hogy tisztában legyen a kutya múltjával.

A gazda feszültsége az állatra is átragad

A gazda szerepe

Az irreális elvárások – amelyeket a közösségi média nagymértékben táplál – sem tesznek jót a kutya-gazda kapcsolatnak. Említhetjük az utazós blogokat és vlogokat, amelyek főszereplői kedvencükkel járják a világot, éttermeket látogatnak, új helyeket fedeznek fel; erre csak a kutyák mintegy 1%-a alkalmas, így ez nem lehet(ne) általános elvárás a faj képviselői felé.

Továbbá meg kell említeni a gazdák, illetve a környezet viselkedését, amely szintén hatással van a kutyákra. Ezen is dolgozni kell az eredményesség érdekében.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

Október 21-én, kedden 18 órától a kerekasztal-beszélgetés folytatásában a szakemberek a viselkedészavarok miatti eutanázia súlyos és fájdalmas témakörét fogják körüljárni, fókuszálva az olyan határesetekre, amikor komoly mérlegelésnek kell megelőznie az állat sorsát. A döntés határán: őszinte beszélgetés a viselkedészavarok miatt altatásról című esemény részletei a Facebookon, ide kattintva érhetők el. A részvétel feltétele egy megadott menhely támogatása kívánt összeggel, amelyről szintén a linken találsz több információt.

hirdetés