Mennyit tud futni egy ilyen kutya, a japán masztiff? Kinek nem javasolja a fajtát a szakértő? Mi a jövője egy harci fajtának? Corey Vitatoe amerikai tosa inu szakértővel beszélgettünk. 2. rész.

hirdetés

Több videót láttam, amelyeken együtt fut a kutyáival. A tosa nem egy kis termetű masztiff fajta, mennyi az átlagos napi adag?

C.V. : Ez változó, télen jóval kevesebbet. Amikor nekiállunk, általában napi 8–15 kilométert futunk, a felső határt nem tudom, soha nem ez volt a lényeg. Amikor kezdtem a fajtával, egyszerre 6 kutyám volt, akikkel néha napi 4 órát is futottunk, amit gond nélkül bírtak. A hozzám kerülő új kutyák körülbelül 90 nap alatt vették fel a tempót.

Ez a fajta nagy erejű, nem egy átlagos kutya. Ki az, akinek nem javasolja a tartását?

C.V. : Elsőként azt mondanám, aki a kutyát a saját egója, identitása kiterjesztésének látja. Ha azért veszed, hogy villoghass vele: nézzétek milyen kemény kutyám van, milyen kemény vagyok én is, ha ez így van, akkor ez nem csak veled, de a kutyával szemben is maximálisan igazságtalan. Ráadásul veszélyes rád, a kutyára és a környezetedre is. A súlyos balesetek egy része így történik.

Annak sem, aki nem szánt időt arra, hogy tervet készítsen. Sok mindent menet közben tanul meg az ember, de ha még azt sem gondoltad végig, hogyan valósítod meg a helyes tartást, akkor nem javaslom. Ennél a fajtánál kellenek a szabályok, amiket be kell tartani és ezekre fel kell készülni, előre végiggondolni mindezeket.

Szabályokra és következetességre van szükség. Emellett legyél olyan figyelmes, hogy tudd elkerülni azokat a helyzeteket, amelyek veszélyesek rád és a fajtára nézve. Amit ez alatt értek: véleményem szerint, valójában nincs olyan más kutya a világon, amelyik komoly veszélyt jelentene egy tosára, komoly sérülést valószínűleg nem tudnak okozni.

Tegyük fel, hogy az utcán sétálsz és látsz valaki mást, akiről lerí, hogy nem képes a saját kutyája kontrolljára. Dönthetsz úgy, hogy átmész az utca másik oldalára, de is úgy, hogy nem foglalkozol a helyzettel, az ő kutyája úgysem tud ártani az enyémnek.

Ha a második utat választod, gondold el, mi történik: szinte elkerülhetetlen a konfliktus, a sajtó felkapja az esetet, és megírják: te jó ég, láttátok azt a félelmetes, vérszomjas masztiffot? Rátámadt arra a szegény kiskutyára. Bármi is az igazság, negatív megítélés alakul ki a fajtával kapcsolatban, ami minden tulajdonos életét megnehezíti.

A mi korunkban egyre többen mondják azt, a harci kutyáknak nincs jövője, már semmire nem használhatóak. Te mit gondolsz erről a vélekedésről?

C.V. :A tosa inu egy nagyon különleges kutya. A világ valóban eltávolodik a kutyaviadaloktól, még azoktól is, amelyek nem nyugati módon, véres küzdelmekből állnak Japánban és Koreában. Úgy, ahogy az emberek ezt általában értik, a harci kutyák fenntartása valóban nem túl praktikus. Ezt én is gyakran hallom, olyan emberektől, akik szerint az őrző-védő kutyákkal rendben vagyunk.

A ONE Magyarország támogatásával az első 1000 regisztráló ingyen jöhet fesztiválozni!

Mit kapsz?
-Belépést a DOGZ Fesztiválra
-Hozzáférést az ÖSSZES programhoz
-Egy egész napnyi brutál kutyás élményt!
Ne gondolkozz — csapj le itt és most!
Az ajánlat visszavonásig, de legkésőbb 2026. április 30-ig érvényes! Részleteit ITT találod!

Fordítsuk ezt le a modern időkre: ha valaki katonának áll a korunkban, az illetőt kiképzik a harcra, a küzdelemre, a stratégiára, amire szükség van egy háborúban. A háborúban ezt aktívan használja, amikor azonban a harc véget ér, az illető jövőjét az határozza meg, mennyire képes magát és a képességeit más kontextusba átültetni. Meg kell tanulnia a bátorságát munkahelyen hasznosítani, a stratégiát a kommunikációban érvényesíteni és a harcot arra az esetre tartogatni, amikor valóban arra van szükség, például, ha valaki ténylegesen támad, vagy egy védtelen embert kell megvédeni.

Szerintem, aki azt mondja, hogy nincs szükség harci fajtára, ő azt is állítja: nincs szükség GI Joe-ra sem, aki éppen leszerelt. Nem azt, hogy új célt kell találnia, alkalmazkodnia kell az új élethez, hanem azt: tűnjön el végleg, nyom nélkül. Ez, őszintén szólva nem logikus. Ugyanazok a tulajdonságok, amelyek a csatatéren azzá tették őket akik és segítettek túlélni és boldogulni, egy más életben is igen jól hasznosíthatóak. Ugyanez igaz a tosa inura is.

Amikor a japán és koreai dogmenek ránéznek a mi őrző-védő kutyáinkra, gyakran úgy látják, olyan kutyákról van szó, amelyekben nem megfelelő szintű az önkontroll, amelyik túl gyorsan és fölöslegesen túlingerlődnek. Ők ezt ellentétesnek tartják azzal, amilyennek egy kutyafajtának lennie kell: belül nyugodtnak, összeszedettnek, a káosz jelei nélkül. Ők sokszor úgy látják, mi itt nyugaton az impulzuskontroll-hiányos kutyákat választjuk ki munkára.

A malinois kölyköt, amelyik leugrik az asztalról és ráveti magát a lógó rugós játékra és teljesen felpörög, mi egy genetikailag kiváló harapómunkára alkalmas kutyaként értelmezzük, ők pedig úgy, mint egy kölyköt, aminek először önfegyelemre lenne szüksége. Ott azt a kutyát választják, amelyik megőrzi a nyugalmát, miközben minden porcikáján látszik, nem hiányzik belőle a bátorság, vagy a jellem, amihez nem kell pózba állítani egy kiállításon. A tosa inu ilyen, elég rájuk nézned.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

hirdetés