Egy új, több ezer genomot vizsgáló kutatás szerint a mai kutyafajták kétharmadában kimutatható a farkasős. Nemcsak a farkaskutyák vagy az északi munkakutyák érintettek: még a csivava is hordoz egy kis farkasos genetikai örökséget.

hirdetés

A kutyák háziasításának történetét általában úgy ismerjük, mint az ősi barátság kezdetét ember és farkas között. Egy új, átfogó genetikai vizsgálat során, szakértők közel 2700 eb és farkas genomját elemezték a jégkorszak végétől napjainkig, és kiderült, hogy a legtöbb modern kutyafajtában körülbelül 2600 éves farkas-DNS is megtalálható. Ez az örökség számos tulajdonságukra lehet hatással: nemcsak a külsőre, hanem bizonyos viselkedési jegyekre is. Azt is megállapították, hogy a barátságos fajtákban kevesebb, míg az önállóbb vagy bizalmatlanabb fajtákban erősebben van jelen a farkasok genetikai hatása.

Az örökölt DNS nemcsak külső, hanem belső jegyekre is hatással van

A tudósok szerint a kutyákban is ott rejtőzik a farkasok öröksége

A kutatás szerint a modern kutyafajták mintegy kétharmadában kimutatható farkastól származó DNS, amely az elmúlt néhány ezer év során történt kereszteződésből származik, nem pedig a háziasítás idejéből. Még a kis termetű fajták is, mint például a csivavák is hordoznak egy kis mennyiségű farkasos örökséget. A szakértők szerint ez a genetikai hatás bizonyos tulajdonságokra, mint például a méret is kihat, ahogy a viselkedési jegyekre is.

A kutyák a barátaink, de úgy tűnik, a farkasoknak is nagy szerepük volt abban, hogy ilyen társakká válhassanak

– magyarázza Logan Kistler, a Smithsonian Természettudományi Múzeum archeobotanikai és archaeogenomikai kurátora.

A leginkább farkasos fajták akár 40%-ban is hordozhatják a farkasok DNS-ét

Több ezer éves farkas-DNS a modern bundásokban

Az ebek és farkasok genetikai útjai több mint 20 000 éve elvált, ám a fajok közötti kompatibilitás lehetővé tette a későbbi génáramlást, vagyis a keveredést. A kutatásban résztvevő 2700 kutya és farkas – köztük 146 ősi, 1872 modern, és mintegy 300 falusi kutya – genomját vizsgálták a késő pleisztocéntől napjainkig. Az elemzés alapján legalább 264 modern kutyafajtában található farkasősöktől származó génszakasz, melyek mintegy 900 kutyagenerációval ezelőtt kerültek a génállományba. A leginkább farkasos fajták akár 40%-ban is hordozhatják a DNS-t, míg a legtöbb fajtában ennek aránya 0–5% között van.

A kutatás előtt úgy vélték, hogy ahhoz, hogy egy kutya valóban kutya legyen, alig vagy egyáltalán nem hordozhat farkas-DNS-t. De ha közelről nézzük a modern kutyák genomját, ott vannak a farkasok. Úgy tűnik, a kutyák genomja bizonyos mennyiségű farkas-DNS-t gond nélkül tolerál, ettől pedig még ugyanazok a kedvenceink maradnak

– emelte ki Audrey Lin, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum evolúcióbiológusa.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

A legfarkasosabb fajták, és akik kilógnak a sorból

A csehszlovák és a saarloosi farkaskutyák genomjában találtak a legnagyobb arányban farkas-DNS-t, ami nem meglepő, hiszen a 20. században kifejezetten kutya-farkas keresztezéssel tenyésztették ki őket. Emellett a nagyobb termetű fajták és bizonyos munkakutyák, mint az északi szánhúzók, a vadászkutyák és a közép-ázsiai őrzőkutyák, köztük az anatóliai juhászkutya is magasabb farkasős állománnyal rendelkezik.

Habár sok nagy termetű őrzőkutyában magas a farkas-DNS aránya, például a bullmasztiff és a bernáthegyi egyáltalán nem hordozzák. Ugyanakkor néhány kisebb testű fajta, mint például a csivava, minimális mennyiségben, a genom 0,2%-ában őrzi a farkasok génjeit.

A vizsgálatban résztvevő harmadik csoport, a közel 300 falusi kutya mindegyikében találtak a farkasok génjeiből, melyet a túlélési előnnyel magyaráztak. A szaglásért felelős géneket örökölték, melyek a tudósok szerint segíthették őket a túlélésben a zord, változó környezeti viszonyok között.

A bizonyos kutyafajták jellemét leíró standardokból is megállapíthatók a farkas génekkel kapcsolatos összefüggések: a kevés farkasörökséget hordozó fajtákat gyakran barátságosnak, könnyen taníthatónak vagy élénknek, míg a magas farkas-DNS-sel rendelkezőket idegenekkel szemben bizalmatlannak, függetlennek vagy méltóságteljesnek határozták meg. Az azonban, hogy a farkasok genetikai állománya felelős-e ezekért a tulajdonságokért, egyenlőre nem ismert.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

hirdetés