A kóbor kutyák nemcsak közegészségügyi, de ökológiai és gazdasági szempontból is problémát jelentenek.

hirdetés

A szeptember első hétvégéjén lezajlott Szívügyünk a Pásztorkutyák konferencia vadász szakértője, Kovács Levente vadászmester a mezőgazdasági nehézségéket és a munkaképes pásztorkutyák feladatait taglalva világított rá arra előadásában, hogy már nemcsak az aranysakálok, farkasok és medvék, de a nagy számú kóbor kutya is veszélyt jelenthet a hazai haszonállatokra.

Magyarországon több százezernyi kóbor kutya él, egy részük falkában

Hatalmas problémát jelentenek a kóbor kutyák 2025-ben is

Mint elmondta, a nagyragadozó populáció folyamatos növekedése, a már szinte az egész országban, de főként a három déli vármegyében, Baranyában, Somogyban és Bács-Kiskunban tömegesen jelen lévő aranysakálok mellett az Északi-Középhegység állandósult, egyelőre kisebb létszámú farkas populációja, és a sok esetben Románia és Szlovákia területéről átvándoroló medvék mellett a kóbor ebek is egyre nagyobb számban vannak jelen.

A kóbor kutyák számának meghatározása nem egyszerű feladat, csak becslések vannak ezzel kapcsolatban. S míg 2022-ben még 200 ezer kóborkáról szóltak a hírek, 2025-ben már félmillióra teszik a számukat.

Ez azért is hatalmas probléma, mert egyes területeken falkába verődve vadásznak, veszélyeztetve a környékbeli embereket, iskolába járó gyerekeket – nyilatkozta korábban lapunknak Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon, a szegregátumokban élő kutyák egyik mentőszervezetének szóvivője a témával kapcsolatban.

Kovács Levente (balról a 3.) a Szívügyünk a Pásztorkutyák Konferencián

Amint azt Kovács Levente a napokban megrendezett konferencián összegezte, jelenleg a hazai állattartók számára a fenti négy faj képviselői jelentik a legnagyobb veszélyt, hiszen könnyen ráfanyalodnak az elérhető élelmet jelentő kecskékre, birkákra, szárnyasokra. Az ellenük való védekezés is nehéz, hiszen míg a magas kerítések a sakálok és kóbor kutyák ellen védelmet biztosíthatnak, a farkast és a medvét nem állítják meg. A villanypásztor nagy beruházás, amit nem minden gazdálkodó képes megfizetni – éppen ezért tartja szükségesnek a kutyás pásztorkodás minél szélesebb körű elterjedését a vadászmester.

Az elkóborolt házi kedvenc éhesen, egyedül, de még inkább falkába verődve komoly károkat okozhat a jószágállományban

– összegezte a velük kapcsolatos veszélyeket Kovács Levente. Mint mondta, a pásztorkutyák kapcsán, amelyek képesek falkában dolgozni az állatok mellett, a legfontosabb előny, hogy valóban az állatok mellett vannak. Nem választja el őket sem kerítés, sem lánc, mint általában a házőrzőket. A farkas és a sakál, de még a kutyák is kifejezetten okosak, pontosan felmérik a körülményeket vadászat előtt, és észlelik a rést a pajzson.

A pásztorkutyák falkában védik a rájuk bízott jószágot

Ez a pásztorkutyák stratégiája a kóbor ebek és a vadak ellen

A jó pásztorkutyák kialakult erőviszonyok mellett védelmezik az állatállományt, főként a jelenlétükkel és hangjukkal, valamint ha kell, fellépésükkel is. Territóriumukat megjelölik, így már messziről érezhetik a ragadozók a szagukat. Mivel nem a ragadozó megsemmisítése, hanem távoltartása a céljuk, nem szenvednek el sérülést feleslegesen, így sokkal költséghatékonyabbak minden más védekező módszernél.

Furcsa hibridek terjednek hazánkban

Az egyre nagyobb számú aranysakál-populáció és az egyre több kóbor kutya közös élőhelye magában hordozza a hibridizáció veszélyét is. Szaporodásra képes utódaik viselkedése ugyanis egyre kevésbé lesz sakálos, termetük azonban egyre nő. A kutya-sakál hibridek hajlamossá válhatnak a vizsgálatok szerint az ember által lakott területekre bejárni. Éppen ezért érdemes nemcsak a kóborkutya-falkák felszámolására, de számarányukból fakadóan az ellenük való védekezésre is felkészülni.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

hirdetés