Betiltottak 3 kutyafajtát: nem lesz könnyű pótolni őket
Közzétéve: 2025. 10. 21. 06:30 -
- Fotók: welovedogz.hu, Getty Images Hungary, Tenkes Pásztora Kennel • 6 perc olvasásKözzétéve: 2025. 10. 21. 06:30 -
- Fotók: welovedogz.hu, Getty Images Hungary, Tenkes Pásztora Kennel • 6 perc olvasás
A betiltás három kutyafajtát, a közép-ázsiai juhászt, a kangalt és a kaukázusi juhászt érinti Erdély egy részén. Utánajártunk, miért hatékony a velük való pásztorkodás, és hogy lehet helyettesíteni őket.
A csíkszeredai önkormányzat legutóbbi testületi ülésén a legeltetéshez szükséges kutyatartás, és az ehhez kapcsolódó közbiztonsági kérdések rendezésével foglalkozott. A városvezető, Korodi Attila Facebook-oldalán posztolta a döntésüket.
Az erdélyi havasi pásztorok tradicionálisan kutyás pásztorkodást folytatnak, a legelőkön ugyanis komoly veszélyt jelent a ragadozók jelenléte, főként az utóbbi évtizedek során elszaporodott medvék miatt, amik még a városokba is bejárnak élelem után kutatva, vadászva. A nyájak biztonságát a pásztorok ezért falkában tartott kutyákkal igyekeznek biztosítani a legelőkön.
A kutyás pásztorkodás, ami régen hagyományos formának számított, a nagyragadozók visszatértével egész Európában ismét egyre terjed, bár a romániai erdőkben a Ceaușescu-éra vadászati szabályai okán elszaporodó barna medvék száma eddig is indokolta a komolyabb védekezést. A nagyragadozók elleni védekezés azonban nemcsak itt, a kontinens egyre több területén válik szükségessé a ridegtartással foglalkozó pásztorok körében.
A Kárpát-medence más tájain az északról visszatelepülő medvék, az egyre szaporodó farkasok és a dél felől északi irányba terjeszkedő aranysakálok is új kihívások elé állították a gazdákat. Ezek a vadállatok, és a hazánkban egyre jobban növekvő kóbor kutyafalkák is vadásznak, elsősorban a könnyen elérhető, a legelőkön tömegével jelen lévő és menekülésre a kerítések okán képtelen kecskékre, birkákra, szarvasmarhákra.

Általánosságban elmondható, hogy ragadozóink igencsak okosak, a falkában vadászó farkasok, sakálok és kóbor ebek például képesek átugrani a kerítéseken, amik a egyébként a medvéket sem állítják meg. A nyájjal együtt mozgó pásztorkutyák erre jelenthetnek megoldást ellentétben a házőrzőkkel, amelyeket sokszor elválaszt a kerítés vagy helyben tart a lánc (bár hazánkban a láncon tartás ebben az esetben is tilos).
A csíkszeredai városvezetés szerint azonban a helyi pásztorok nem tartották be a tavaszi megállapodás sarokpontjait: sem új legeltetési engedélyt nem adtak be, ahogy nem gondoskodtak a kutyáik turistaútvonalaktól történő távoltartásáról sem. Pedig a román törvények is szabályozzák a pásztorkutyák tartását, a kolonc nyakba kötése nemcsak abban segít, hogy ne vadásszanak, csak őrizzenek, jelzésértékű is arra nézve, hogy munkakutyákról van szó, amelyek éppen dolgoznak.
Ezt azonban már nem tehetik meg akármilyen fajtájú kutyákkal. Az egyre több, turistákat, kirándulókat érintő támadás és baleset miatt ugyanis a csíkszeredai önkormányzat már idén tavasszal is fontolgatta, hogy szabályozza, milyen fajtákat alkalmazhatnak erre. Döntésük értelmében közbiztonság fenntartása érdekében betiltják Csíkszereda területén azokat a kutyafajtákat, amelyeket nem az itteni nyájőrzési körülményekre tenyésztettek ki.

A kangálok, a kaukázusi és a közép-ázsiai juhászkutyák nem alkalmazhatók a lakott területek közelében, a természetjárók, zarándokok által gyakran látogatott legelőkön, hiszen ezek a kutyák rendkívül agresszívak, ok nélkül is emberre, háziállatra támadnak
– összegezte Korodi Attila. Az önkormányzat úgy véli, ez megoldást jelenthet a közbiztonsági problémákra. Felhívta a figyelmet posztjában arra is, hogy aki ilyen fajtájú kutyát lát, hívja a rendőrséget.
Bár számos magyar és román fajtájú pásztorkutyával is próbálkoznak az extenzív állattartás során a nyáj őrzésére hazánkban és Erdélyben is, az elmúlt évszázadok természetben bekövetkezett változásai és a kutyatenyésztés professzionálissá válása bizony hatott a munkaképességére is. Éppen ezért választanak a helyi fajták helyett egyre többen keleti pásztorkutyákat, amelyek az őshazájukban máig folyamatosan jelen lévő archaikus pásztorszokásoknak, a folyamatosan fennálló fenyegetettségnek köszönhetően sokkal hatékonyabb munkavégzésre képesek.

A kangalok, közép-ázsiai és kaukázusi juhászok olyan falkaállatok, amik nem pusztán az erősorrend felállítása miatt hatékony védelmezők; zsákmányosságuk nem a vad elejtésére, hanem a jószág védelmezésére terjed ki, így egy-egy megfelelően nevelt példány képes a területén belül maradni, a veszély elmúltát felismerni, és a nyájat tovább őrizni ahelyett, hogy a vadat végkimerülésig űzné.
Ehhez persze elengedhetetlen a megfelelő munkahatékonyság érdekében a profi tenyésztői munka, hiszen az igazán jó kutyákat származási országukban nem adják el külföldre, igyekeznek a legjobb példányokat maguknak tartani. Egy jó tenyésztő szelekciós munkája azonban akár országokon vagy kontinenseken átívelően tudja a lehető legjobbat kihozni az almok megtervezésekor, így javítva és szelektálva az állományt arra a munkára, amire az adott területen szükség van.
A megfelelően képzett pásztorkutyák a nyáj mellett maradnak, hiszen az a feladatuk, hogy azt őrizzék. Ugyanígy fontos, hogy a turisták és kirándulók se térjenek le a kijelölt útvonalakról, amik optimális esetben nem találkoznak. A veszély elhárítása mindenképp többtényezős feladat azokon az olyan összeérő területeken, amiken gazdálkodás is folyik. Mivel a pásztorok képtelenek lesznek egyik pillanatról a másikra megoldani nyájaik védelmét, így nagy valószínűséggel a kutyáik sem tűnnek el egyik pillanatról a másikra, hacsak ki nem lövik azokat. Ám ez nem fogja megoldani a problémát az általunk megkérdezett gazdálkodók szerint.

A megoldást csak a mindenki számára kielégítő, közös gondolkodás hozhatná el, például kijelölt útvonalak és az odalátogatók hatékony tájékoztatása segítségével.
„Tavasz óta egyetlen nyáj vagy csorda esetében sem váltottak ki legeltetési engedélyt Csíkszereda határában. A nyájak mellett ott vannak a keményebb kutyafajták is. Van olyan eset, amikor a nyájban lévő állatok nincsenek fülszámozva. Így határozottan állítjuk, hogy a legeltetést a nyájak tulajdonosai „szürke zónában” tartják, és természetes, hogy mi önkormányzati eszközökkel ezt büntetjük. Zúgolódnak emiatt, de a megfelelő lépéseket mégsem akarják megtenni" – magyarázta egy későbbi posztjában Korodi Attila döntésük okát. A probléma tehát sokrétű, azonban a védelem kell a haszonállatok mellé a hozzáértők szerint, és más módját nehezebb megfizetni, főleg egyik pillanatról a másikra.
Kutyák nélkül szinte lehetetlen a védelem. Lehet persze villanypásztort, drónmegfigyelést, éjjellátó kamerarendszert, hangriasztót vagy mozgásérzékelős lámpákat telepíteni, de ezek költsége hatalmas: több százezer vagy akár milliós tétel hektáronként
– magyarázta Ocskó Roxána közép-ázsiai juhászkuty-tenyésztő, a Tenkes Pásztora Kennel tulajdonosa, aki maga is tart állatokat.
A hegyi terep és az időjárás miatt a technikai eszközök nem mindig működnek megbízhatóan. A kutyák ezzel szemben természetes, folyamatos, ökológiai és kulturális szempontból is fenntartható védelmet nyújtanak. Nem helyettesíthetők sem gazdaságilag, sem szakmailag egyik napról a másikra.
Éppen a fentiek miatt kelt a három kutyafajtát érintő döntés a tenyésztők, illetve a felelős munkát végző pásztorok körében is kétségeket, hiszen mindeközben a medvehelyzet nem csillapszik. A pásztorkodás végét is jelentheti, ha képtelenek lesznek állataikat megvédeni a kutyafalkák segítsége nélkül. A nem rentábilis gazdálkodás akár az extenzív állattartás lassú felszámolását is elindíthatja, miközben az igény erre Európa-szerte egyre nagyobb. Nemcsak az önellátás, hanem a minőségi húsáruk iránti kereslet okán is.

A globális felmelegedéssel, az ipari állattartással kapcsolatos környezetvédelmi problémákkal is számlova egyre többen vélik úgy, hogy a kisebb gazdaságok hatékonysága hosszabb távon elengedhetetlen, azonban egy, a fentihez hasonló döntés a társadalom molekuláris szintjétől, a családok megélhetésétől sokkal tágabb körben is okozhat hosszabb távon problémákat. Arról nem is beszélve, hogy mi lesz a nagy testű, ridegtartáshoz és falkájukhoz szokott kutyák utóélete a döntés nyomán.
„A valódi megoldás az lenne, ha mindkét fél érdekeit tiszteletben tartva, közösen alakítanának ki ésszerű és biztonságos szabályozást. Hosszú idő és rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy egy ilyen falka összeálljon, összehangolódjon és be legyen nevelve. Ezek a kutyák nemcsak munkatársak, hanem a gazdák életének elengedhetetlen részei. Ha ezeket a jó munkakutyákat kitiltják, azzal valójában nem a problémát oldják meg, hanem több család megélhetését sodorják veszélybe" – magyarázza Ocskó Roxána.

A tenyésztő szerint az ésszerű megoldás nem a kutyák száműzése lenne, hanem az, ha biztonságos turistaútvonalakat jelölnének ki, nemcsak táblákkal, de kerítésekkel. Mint mondta, a legutóbbi támadás áldozata maga nyilatkozta, hogy a túrabotjával próbálta megvédeni magát, ez azonban nem alkalmas valódi védekezésre, csak fokozta a kutyák feszültségét.
Sok ember egyszerűen nem ismeri a kutyák jelzéseit, vagy figyelmen kívül hagyja azokat, abban bízva, hogy „engem biztosan nem bánt”. Pedig ezek a kutyák nem támadó, hanem védelmező állatok: a nyájat és a gazdát védik mindenáron.
– összegezte a tenyésztő, aki több társával együtt, Magyarországról is levélben kérte a csíkszeredai polgármestert, hogy fontolják meg döntésüket.

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotify
Kapcsolódó cikkek

A kutyák leggyakoribb daganatos megbetegedése láthatatlan tünetekkel támad
Egészség • 3 perc
Korlátozhatják a bolha- és parazitaellenes szereket természetkárosító hatásuk miatt
Ápolás • 4 perc
6 gyakorlati tipp, amivel tisztán és egészségesen tarthatod a kutyád fogait
Ápolás • 3 perc
Így éljük túl a tavaszi vedlést
Ápolás • 3 perc