Nem minden aranysakál bundája ugyanolyan színű; az extra példányok mellett azt is megnézzük, mely fajokkal szaporodásképesek.

hirdetés

Amint arról korábban beszámoltunk, felmerült egy elejtett vad kapcsán, hogy aranysakál-róka hibrid lenne. Cikkünkben a két faj genetikai jellemzői, és szakemberek segítségével jártunk utána annak, lehetséges-e ez. Az, hogy az aranysakálok és a kutyák képesek egymás között szaporodni, már régóta ismert, az orosz reptereken például a két faj hibrid utódait alkalmazzák a biztonsági vizsgálatokhoz. Az Agrárszektor annak járt utána, vajon miként alakítja a hibridizáció az aranysakálok bundájának színét.

Nem minden aranysakál bundája egyforma színárnyalatú

Visszatértek az aranysakálok Magyarországra

Bár egykor őshonos ragadozónk volt a nádi farkasként vagy toportyánként is ismert aranysakál, több évtized után az 1980-90 es években bukkant fel ismét tömegesen hazánkban. Az elmúlt 30 év során nemhogy állandósult a jelenléte, de a faj extrém szapora, évente 40 százalékkal nő állománya hazánk területén.

A sakálok számosságuk ellenére ritkán látható állatok, sokan a rókával is képesek összetéveszteni, pedig számos különbség van a két faj egyedei között, amelyről egyértelműen megállapítható, sakál-e az állat, vagy róka. Hangjuk is egészen eltérő. A táplálékláncban azonban hasonló pozíciót foglalnak el.

Az Agrárszektornak a MATE Genetika és Biotechnológia Intézet két kutatója, Stéger Viktor tudományos főmunkatárs és Fehér Péter tudományos munkatársa nyilatkozott a kutyák és sakálok hibridizációja kapcsán. Amint azt a szakemberek elmondták, genetikai vizsgálatai során a magyar populációban is találtak már szinte fehér példányt. A kutatók azonban nemcsak fehér bundájú sakált, de fekete és foltos szőrű példányt is regisztráltak már Magyarországon.

A különleges bundamintázatokat leginkább a közösségi médiás teríték posztok segítségével ismerik meg, és igyekeznek választ keresni arra, vajon a kutyák szőrmintáinak mutációja mutat-e hasonlóságot az aranysakálokéval. A Ninausz Nóra és Varga László vezette kutatócsoport munkássága kapcsán keresik a választ arra, hogy a magyar területen elejtett, furcsa kinézetű sakálok minek köszönhetik a színük különlegességét.

Mint kiderült a vizsgálatok során, az egyik fekete példány esetében kutya volt az anya és aranysakál volt az apa, a másik fekete és a foltos esetében pedig aranysakál volt az anya és kutya volt az apa. A fehér bundájú sakálok esetén azonban friss, fajok közti keveredésnek nem volt nyoma, így valószínűsíthető, hogy a fehér szőrszín mutációja egy ősi hibridizációra vezethető vissza a szakemberek szerint.

A fehér aranysakálok nem albínók voltak, hanem ténylegesen megjelent bennük a kutyában ismert, fehér szőrszínért felelős mutáció

– összegezték a kutatók.

Nem minden sakál bundája egyforma, a hibridizáció is hat a kinézetükre

Ritka, mint a fehér sakál?

Azt is hangsúlyozták, hogy a fehér bunda esetén az állatnak mindkét szülőtől örökölnie kell az erre hajlamosító gént, amit több esetben megtaláltak a hagyományos kinézetű aranysakálokban is. A mutálódott gén jelenléte tehát gyakori, azonban annak, hogy ténylegesen fehér sakálok szülessenek, annak az esélye kicsi. És bár azt hihetnénk, hogy a furcsa bundájú sakálok pusztán a kutatók számára jelentenek érdekességet, komoly szerepük van a vadgazdálkodásban is. Mivel a kutyákkal való hibridizáció során olyan recesszív betegségeket is örökölhetnek, mint a hallás- vagy látáskárosodásra hajlamosító mutációk – amelyek akár több generáción át is rejtve maradhatnak – , a területen élő populáció egészségére is hatással lehet a két faj keveredése.

Ismerjük azokat a helyeket, ahol elejtették ezeket a különleges egyedeket, így ott mindenképpen érdemes lenne tovább vizsgálni, hogy látszik-e a hibridizáció nyoma, hogy nyomon követhessék a jelenség terjedését, és időben megtehessék a szükséges természetvédelmi lépéseket. Nagyon kellene ugyanis figyelni arra, hogy maga az aranysakál megmaradjon fajtatisztának

– hangsúlyozták a szakértők. A kutyák és aranysakálok hibridizációja ugyanis a viselkedésükre is hatással lehet. A hibridek nagyobb hajlandóságot mutathatnak az emberi környezethez való alkalmazkodásra. Az aranysakál viszont már így is konfliktusos faj Magyarországon. Amennyiben a hibrid egyedek viselkedése más, mint a megszokott, az csak még tovább élezheti a feszültségeket.

Magyarország jelentős részén nagy a kóbor kutyák létszáma, és országszerte magas az ivaros, kijárós ebek aránya is. Amennyiben az urbanizált környezethez egyre közelebb merészkedő sakálok, vagy a kóbor kutyák jelentette problémákat nem számolják fel, a fenti feltételezések könnyen valósággá is válhatnak.

hirdetés