Ma van a magyar kultúra napja, egy nép kultúrájához pedig mitológiája és hiedelmei is hozzátartoznak. Ennek apropóján készültünk egy rövid gyűjteménnyel, amelynek főszereplői –természetesen – a kutyák.

hirdetés

Legtöbben ma már az ember legjobb barátjaként, családtagként vagy dolgos segítőként tekintünk a kutyákra, ám a történelem során ez nem volt mindig így. Volt, amikor a kutyákat a boszorkányokkal hozták összefüggésbe, de olyan is volt, hogy rossz ómenként tekintettek a vonyításukra. Ennek ellenére olyan tradíciók is akadnak, amelyeknél az eb sokkal pozitívabb fényben tűnik fel – például, ha valaki kutyával álmodik, akkor jó barátokkal fog találkozni –, így tehát közel sem lehet azt mondani, hogy megítélésük egységes lett volna – sem területenként, sem pedig az idő folyamán. Összefoglalónkban a teljesség igénye nélkül rátérünk a legfurcsább és legérdekesebb magyar kutyás mítoszokra és hiedelmekre.

A magyar agár az egyik legrégebbi kutyafajtánk / Kép: welovedogz.hu

Boszorkányok segítője, a bányarém egyik alakja

A magyar boszorkányhiedelmekben a kutya több szereppel is rendelkezik. Egyes változatok alapján a boszorkány fel tudja venni a kutya alakját, amely így több emberi tulajdonsággal is rendelkezik, például tud beszélni. Más változatok szerint a boszorkány egy kutya hátán közlekedik, az eb így segítő szerepet tölt be, továbbá a megrontott, vagy kiszemelt személyt is megtámadja, megharapja. De olyan változat is létezik, ami szerint maga az ördög a fekete kutya, akivel szövetkezik a boszorkány.

Ilyen volt az év legnagyobb kutyás fesztiválja

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. A DOGZ Fesztiválon készült fotókat hamarosan galériáinkban láthatod.

Beszámolónkat itt olvashatod!

A boszorkányok témáját félretéve, egyes néphiedelmek szerint van olyan bányarém, amelyik fel tudja venni egy kutya alakját is. A bányarém nevéhez hűen a bányák mélyén élő, törpéhez hasonló, mogorva természtetű mitológiai lény, amely több európai ország bányaművelő területén megjelenik a néphiedelmekben. A magyar mondákban felbukkanó bányarémeknek nincs állati alakjuk, ám a bucsumi bányarém megmutatkozhat többek közt kutya, denevér és ló képében is. Neve félrevezető lehet, ugyanis nem Bucsum településhez kötődik, hanem Bucsony községhez, azon belül is elsősorban Bucsony falujához, melynek lakói jellegzetesen a környék bányáiban dolgoznak és dolgoztak már a régmúltban is. Bucsony történelmi régiója Erdély, így bár ma már Románia része, mégiscsak érdemes megemlíteni híres, kutyaalakot is öltő bányarémét.

Bár nem boszorkány, se nem bányarém, egyes hiedelmek szerint az „elesteledett utast” kísértetek követik egy bizonyos távolságból, amelyeket nem lehet elriasztani. Ezek a kísértetek pedig jellemzően kecske, vagy kutya alakját veszik fel.

A kutyavonyítás rossz ómen, a kutyaugatás pedig elűzi a garabonciást

Az éjjeli, „kísérteties vonyítás” halálesetet, bekövetkezendő szerencsétlenséget jelez, a szegedi hiedelmek szerint pedig a szerencsétlenség annál a háznál, pontosabban azon háznak gazdájánál következik be, amelyik irányába mutat a kutya az orrával vonyítás közben. Továbbá, amelyik ház alját kaparja a kutya, ott haláleset közeledtét érzi.

A kutyaugatás ezzel szemben érdekes módon pont, hogy segítő jellegű, legalábbis egyes hiedelmek szerint védelmet nyújt a garabonciás ellen. A garabonciás egy természetfeletti lény, amely egy vándordiák képében jelenik meg a parasztházaknál, ahonnan tojást kér. Ha ezt nem tudják biztosítani az ottlakók, akkor a lény dühös lesz és balsorsot hoz. A legendák szerint viszont a harangszó és a kutyaugatás elűzi őt.

Egy kutya sok mindent megjósolhat

Bár Bucsonyhoz hasonlóan már Kalotaszeg is Románia része, a tájegységet úgy jellemzik, mint „Nyugat-Románia kevés tömbmagyar területeinek egyike, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője”. Tehát érdekes lehet a helyi népi hiedelmekkel is foglalkozni, főleg azért, mert számos babonájuk kapcsolódik a kutyákhoz – jó és rossz is egyaránt. Például úgy tartották, hogyha a kutya a keresztelőre vitt csecsemőt kísérő menetre ugat, akkor az újszülöttnek csupán rövid élet adatik meg. Ha viszont odaugrik és „ugrálva jár-kel a komák közt”, akkor a csecsemőből becsületes és gazdag ember lesz.

Ha a kutya megnyalja egy beteg ember testét, akkor az érintett mihamarabbi jobbulásra számíthat – ám ha az eb a ház előtt vonyít, akkor azzal halált és tűzesetet jelezhet. Ha pedig már a tűznél tartunk, ha a kutya a tűzhely körül vakar, az is rossz ómen lehet, ugyanis rövidesen tűzkár vagy másmilyen jellegű szerencsétlenség történhet – ennek mondjuk lehet valamennyi valóságalapja, hiszen valóban balesetveszélyes lehet, ha az eb a tűzhely körül tartózkodik. Szintén elővigyázatosságra intik azokat, akiknél a küszöb vagy az ágy előtt vakar a kutya, ez ugyanis a házbeliek közül valakinek a halálát jelezheti elő a népi hiedelem szerint.

Kandalló mellett fokozzottan ügyelni kell a kutya biztonságára

Míg a modern világban szinte folyamatos kérdés, hogy miért eszik füvet a kutya és számos teória született a jelenség magyarázatára, a babonák szerint csupán annyit jelent, hogy eső lesz. Ezzel szemben a nagy meleget és az állandó szép időt azzal jelzi az eb, ha „a porondon ide s tova fetreng”.

A fekete kutya mítosza – az Ördög kísérője és a rossz lélek gazdateste

A fekete kutyákkal szemben sokan a mai napig bizalmatlanok, mindannak ellenére, hogy az ezen állatokkal kapcsolatos sztereotípiák teljesen alaptalanok. Ám úgy tűnik, hogy ez az ellenszenv nem ma kezdődött.

A népies elbeszélésekben az Ördög számos alakot felvehet, ám gyakori, hogy fekete szín is megjelenik ábrázolásában:

Az Ördög a mesében, mint egy fekete ember, fekete ruhában, fekete lovon, fekete kutyával mutatkozik nem egy esetben.

-említi Kandra Kabos (Kandra-Kabos Jakab 19. századi római katolikus pap, történelmi és néprajzi kutató volt) „Magyar Mythologia” című írásában

Állítólag egyes palóc hiedelmek szerint csak a rossz lélek vándorol, a jó soha – a kóbor lélek pedig jellemzően macskába vagy fekete kutyába száll.

A mai napra ennyi hiedelmet gyűjtöttünk össze, reméljük, hogy volt köztük olyan, amelyik érdekességként szolgált.

Forrás: Kandra Kabos: Magyar mythologia (1897)

hirdetés