Nyakunkon a nyári szünet: lehet a gyerekre bízni a kutyát?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a WeloveDogz!

Közeleg a nyári vakáció, a gyerek végre ráér, a dolgozó szülőkben pedig joggal merül fel a gondolat: kutyaszitter és kutyanapközi helyett akár ő is nagyobb szerepet is vállalhatna a kutya gondozásában. De vajon hány éves kortól lehet valóban felelősséget adni egy gyerek kezébe?

hirdetés

A válasz nem egyszerűen az életkortól függ. Legalább ilyen fontos a gyermek érettsége, a kutyák viselkedésének ismerete, valamint az, hogy a szülők mennyire készítik fel őt a feladatra.

A gondozásra való érettség nem az életkoron múlik

Nem az életkor a legfontosabb szempont

A kutyatartás kiváló lehetőség arra, hogy a gyermek megtanulja, mit jelent felelősséget vállalni egy másik élőlényért. A teljes gondozás azonban még nagyobb gyerekek esetében sem bízható kizárólag rájuk. Ennek ellenére vannak feladatok, amik egy 8-10 éves gyermekre már nyugodt szívvel rábízhatók: segíthet az etetésben, a víz cseréjében vagy akár az egyszerűbb ápolási feladatokban. Egy felelősségteljes tinédzser sok esetben már a napi rutin jelentős részét is elláthatja.

A végső felelősség azonban továbbra is a felnőtté marad.

A szülőnek mindig meg kell győződnie arról, hogy a kutya valóban megkapta az ételt, a friss vizet, szükség esetén a gyógyszereit, illetve hogy megfelelő fizikai és mentális állapotban van.

Mit kell tudnia egy gyereknek a kutyák viselkedéséről?

A kutyákkal kapcsolatos balesetek jelentős része nem rosszindulatból történik, hanem azért, mert a gyermek félreérti az állat jelzéseit. Mielőtt nagyobb felelősséget kapna, fontos, hogy felismerje a kutya alapvető kommunikációs jeleit.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

Tudnia kell például, hogy:

• a farokcsóválás nem mindig jelent örömöt;
• a merev testtartás figyelmeztető jel lehet;
• a morgás azt üzeni, hogy a kutya több távolságot szeretne;
• az ásítás vagy az ajkak nyalogatása gyakran stresszre utal;
• evés, alvás vagy pihenés közben nem szabad zavarni a kutyát;
• nem minden kutya szereti az ölelést vagy a túl intenzív simogatást.

A gyermeknek azt is meg kell értenie, hogy a kutya nem játék. Saját igényei, hangulatai és határai vannak, amelyeket tiszteletben kell tartani, ellenkező esetben odakapás, vagy harapás is lehet a vége!

A nyári szünet különleges kihívásokat is tartogat

A vakáció alatt a család napi rutinja gyakran teljesen átalakul. A gyerek tovább alszik, táborba megy, a barátaival tölti az időt vagy egész nap a telefonját nyomkodja. A kutya viszont nem tudja, hogy szünet van és egy macskához képest jobban igényli az aktív foglalkozást: napi sétákra, etetésre, játékra és foglalkozásra ugyanúgy szüksége van, mint az iskolaidőszakban.

Éppen ezért érdemes előre tisztázni:

• ki eteti a kutyát reggel és este;
• ki tölti fel a vizes tálat;
• ki viszi sétálni;
• ki foglalkozik vele napközben;
• mi történik, ha a gyermek egész nap nincs otthon;
• ki veszi észre, ha a kutya betegnek vagy kedvetlennek tűnik.

A tapasztalatok szerint a konkrét, egyértelmű feladatok sokkal jobban működnek, mint az olyan általános utasítások, mint hogy „vigyázz a kutyára”.

Egy tinédzser már észreveszi a bajt?

Egy felelősségteljes kamasz már képes lehet arra, hogy a napi gondozás mellett az egészségi állapot változásait is felismerje. Ehhez azonban tudnia kell, mire figyeljen.

Figyelmeztető jel lehet például:

• az étvágytalanság;
• a szokásosnál több vagy kevesebb ivás;
• hányás vagy hasmenés;
• a levertség;
• a sántítás;
• a légzési nehézség;
• a túlzott lihegés;
• a hirtelen viselkedésváltozás.

A gyereknek tudnia kell, hogy ilyen esetekben nem neki kell megoldania a problémát, hanem azonnal szólnia kell egy felnőttnek.

A séta külön kategória

A kutyasétáltatás sok családban magától értetődő gyerekfeladatnak tűnik, valójában azonban ez az egyik legnagyobb felelősséggel járó tevékenység. Nemcsak azt kell mérlegelni, hogy a gyermek mennyire érett, hanem azt is, hogy mekkora és milyen temperamentumú a kutya. Egy nyugodt, jól nevelt kis testű kutyát egy tapasztalt tinédzser biztonságosan sétáltathat. Egy nagy testű, erős vagy könnyen izgalomba jövő kutya azonban váratlan helyzetben könnyen kiránthatja a pórázt a kezéből.

Nemcsak a kutya tanul, hanem a gyerek is

A kutyával való foglalkozás számos pozitív hatással lehet a gyermek fejlődésére és a kutyák szociális készségeit ismerve talán nem is lepődünk meg azon, hogy nemcsak a gyerek vigyáz a kutyára, de a kutatások szerint a kutya is erősen figyel és idomul a gyermekhez. A tudósok szerint azok a gyerekek, akik aktívan részt vesznek a háziállat gondozásában, gyakran fejlettebb empátiával rendelkeznek, jobban megértik a felelősség fogalmát, és könnyebben alakítanak ki rendszeres napi rutint. Ezek az előnyök azonban leginkább akkor érvényesülnek, ha a szülők is részt vesznek a folyamatban. A kutyatartás nem olyan feladat, amelyet egyszerűen át lehet adni a gyereknek a nyári szünet első napján, sokkal inkább egy közös tanulási folyamat, amely során fokozatosan sajátítja el az állattartással kapcsolatos ismereteket és felelősséget.

Mikor nem érdemes még a gyerekre bízni a kutyát?

Érdemes óvatosnak lenni, ha a gyermek:

• gyakran megfeledkezik a napi feladatairól;
• nehezen tartja be a kialakított rutint;
• nem tudja felismerni a kutya jelzéseit;
• hajlamos erőltetni a kapcsolatot az állattal;
• könnyen pánikba esik váratlan helyzetekben;
• nem tud következetesen szabályokat betartani.

Ilyenkor a közös felelősségvállalás sokkal jobb megoldás lehet, mint a teljes önállóság.

A legfontosabb szabály: a végső felelősség mindig a szülőé

A nyári szünet kiváló lehetőség arra, hogy a gyermek több időt töltsön a családi kutyával, részt vegyen a gondozásában, és megtanulja, milyen felelősséggel jár egy állat jóllétének biztosítása. A kutya azonban nem válhat kizárólag a gyerek feladatává, az állatért mindig a felnőttek felelnek, még akkor is, ha a mindennapi teendők egy részét a gyermek végzi. A siker kulcsa nem az, hogy hány éves a gyerek, hanem hogy mennyire érett, mennyire érti a kutyák viselkedését, és mennyi támogatást kap a szüleitől. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a nyári szünet nemcsak a pihenésről szólhat, hanem egy még szorosabb és felelősebb kutya-gazda kapcsolat kialakulásáról is.

Legújabb könyvünk, a Mentsd meg a kutyád!

Dr. Piller Pálma kutyagazdiknak szóló elsősegélykönyve hiánypótló gyakorlati útmutató, mit kell tennünk balesetek, nem várt egészségügyi helyzetek esetén.

A könyv megrendelhető online kedvezménnyel a kiadó oldalán.

hirdetés