Újabb oltás válhat hamarosan elérhetővé: félelmetes betegség ellen véd

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a WeloveDogz!

Kutyák számára egyelőre nincs megfelelően védőoltás az Aujeszky-betegség ellen, ez azonban hamarosan megváltozhat. A vakcina fejlesztése az utolsó fázisában van.

hirdetés

1902-ben Aujeszky Aladár magyar mikrobiológusnak sikerült bizonyítania, hogy az álveszettség egy különálló betegség, és a tünetek hasonlósága ellenére nem azonos a veszettséggel. A herpeszvírus okozta betegséget róla nevezték el Aujeszky-betegségnek. Bár hosszú évtizedek óta igyekeznek gyógymódot találni rá, ez mindeddig nem sikerült; most azonban úgy tűnik, egy cseh laborban sikeres vakcinát állítottak elő, amit már kutyákon is tesztelnek. Jelenleg csak a sertések számára elérhető a vakcina. Amint azt a Vadászösvény kiszúrta, a terezíni Dyntec vállalat által már 10 éve fejlesztett, a halálos Aujeszky-betegség elleni vakcina laboratóriumi vizsgálatai sikeresen lezárultak, idén így a fejlesztés új szakaszba lépett – már a terepi tesztelés zajlik.

Élesben tesztelik az Aujeszky-betegség elleni oltást

A vizsgálatokba három állatorvosi rendelő közreműködésével mintegy száz kutyát vontak be. A kétkomponensű vakcina egyikét az orron keresztül a nyálkahártyába, a másikat pedig izomba adott injekció formájában alkalmazzák, így egyszerre aktiválja a nyálkahártya- és a szisztémás immunválaszt is. Az oltást félévente meg kell ismételni.

A vakcina megalkotásához a kísérletes fertőzésekkel szemben a sérülés útján történő fertőzést, a belégzés vagy lenyelés útján történő fertőzést is modellezték.

Egy cseh szaklapban, a Myslivost.cz-n megjelent nemrég egy interjú a klinikai teszteket és biológiai vizsgálatokat végző Daniel Zeller Ph.D.-vel, melyben a kutató elmondta, hogy körülbelül három évig saját kutyáikon tesztelték a a jelenlegi vakcinát, miután annak biztonságát a labor megerősítette. Most az állatorvosi rendelők segítségével végeznek jóval széleskörűbb vizsgálatokat olyan kutyákon, melyek tulajdonosai beleegyeztek abba, hogy állataikon teszteljék az Aujeszky-betegség elleni védőoltást.

Nyílt terepi klinikai vizsgálatokat is végeznek már az állatorvosi rendelőkben olyan vadászkutyákon – természetesen szintén a tulajdonosainak írásos beleegyezésével –, amelyek hajtóvadászatokon és vaddisznóvadászatokon vesznek részt. Ezek a vizsgálatok 2025 második felében indultak és várhatóan 2027 első felében fejeződnek majd be. Az alapimmunizálás során minden kutya három oltást kap 2–4 hetes időközökkel, majd fél évvel később egy booster oltást is a szervezetükbe juttatnak. Jelenleg körülbelül ötven kutya vesz részt a vizsgálatban.

Legújabb könyvünk, a Mentsd meg a kutyád!

Dr. Piller Pálma kutyagazdiknak szóló elsősegélykönyve hiánypótló gyakorlati útmutató, mit kell tennünk balesetek, nem várt egészségügyi helyzetek esetén.

A könyv megrendelhető online kedvezménnyel a kiadó oldalán.

A klinikai vizsgálatok a vér- és orrváladék-minták levételével zárulnak majd, ilyenkor rögzítik az IgG- és IgA-antitestek, valamint a nyálkahártya- és sejtes immunitást is – összegezte a kutatás vezetője, aki azt is elmondta a lapnak, hogy már elegendő számú kutyától van adatuk a vakcina regisztrációjához. Az utolsó kisebb csoporttal szeretnék lezárni a vizsgálatokat Čimelicében. A munkának ezzel azonban még nem lesz vége, a fennmaradó laboratóriumi vizsgálatok és az adatok feldolgozása, valamint a vakcina regisztrációs dokumentációjának elkészítése még több évet vesz igénybe. Ha Dániában és Csehországban sikeresen regisztrálják, akkor azt követően az Európai Unió többi tagállamában is engedélyezhető lehet.

Optimális esetben, ha gyorsított engedélyezés mellett regisztrálják a készítményt, a vakcina 2028-ban kerülhet piacra.

Sertések is terjeszthetik az Aujeszky-betegséget

Az álveszettség sok esetben a vaddisznókon jelentkezik, bár juhok és szarvasmarhák is terjeszthetik, valamint a házi sertésállományt is megfertőzheti a kór. Sertéseknél lázzal, levertséggel, mozgáskoordinációs zavarokkal jár a megbetegedés, gyakori tünet, hogy az állat elfekszik, vagy a hátsó lábára ül, jellemző a végtagok evezésszerű mozgása is. A fiatal disznók szinte kivétel nélkül elpusztulnak, az idősebb sertések 1-2%-a nem éli túl a fertőzést.

A sertések is terjeszthetik az álveszettséget

Ezért életveszélyes az álveszettség

A vaddisznóállomány folyamatosan növekszik, ezzel együtt nő az Aujeszky-vírus fertőzöttsége is – erősítette meg Daniel Zeller. A szakemberek az Aujeszky-betegséggel kapcsolatos átlagos fertőzöttségi arányt körülbelül 24%-ra becsülik, de ez területtől függően 5-80% között mozog, így igencsak valószínű, hogy egy vadászkutya találkozzon az álveszettséggel.

„Vizsgálataink szerint a specifikus ellenanyagok és az immunitás védőszintje nem marad fenn hosszú ideig. Már fél év után jelentősen csökken a védelem, ezért a jelenlegi ajánlás szerint hat havonta emlékeztető oltásra lesz szükség. Ez gyakoribb oltási programot jelent majd, mint amit például a veszettség elleni vakcináknál megszoktunk, ahol a védettség sokkal hosszabb ideig fennmaradhat" − összegezte az oltás hatási mechanizmusát Daniel Zeller.

Mivel az Aujeszky-vírus kedvező körülmények között hosszú ideig, egyes tanulmányok szerint akár 2,5–3 hónapig is virulens maradhat, ha nem éri közvetlen napsugárzás vagy magas hőmérséklet, azokra is veszélyt jelenthet, akik csak sétálni viszik az erdőkbe a kutyáikat, amennyiben fertőzött vaddisznók élnek a környéken. Jó hír ugyanakkor, hogy a veszettséggel ellentétben a kutya számára fertőzési forrást kizárólag a vaddisznó jelent. A kutya és más ragadozók az Aujeszky-vírus végső gazdái, vagyis nem adják tovább a fertőzést.

Új képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Több száz képből álló válogatást állítottunk össze a helyszínen készült felvételekből!

Nézd meg és éld át újra a hangulatot!

A te kutyád is köztük van?

Ezekkel a tünetekkel jár az Aujeszky-betegség

Kutyáknál és macskáknál a tünetek megegyeznek a veszettséggel, de agresszivitás nem tapasztalható a fertőzött állatnál. Az álveszettség a veszettséghez hasonlóan a központi idegrendszert támadja meg, emiatt a kezdeti tünetek között megjelenhet

• a levertség,
• a láz,
• az állat nyugtalanná, izgatottá válása,
• a rémült tekintet,
• az erős vakarózás (paraesthesia),
• és az önharapdálás, ami akár bőr teljes lekaparásáig, sebek kialakulásáig fokozódhat.

A fertőzés 1-3 nap alatt fulladásos halálhoz vezethet. A garatbénulás miatt a gátolt nyelés következtében megjelenik a nyáladzás, a légzés nehezítetté válik, görcsrohamok kínozzák az állatot, majd belehal az agy- és gerincvelő-gyulladásba.

hirdetés