4 kutyafajta, ami más állatokra hasonlít
Közzétéve: 2026. 04. 13. 06:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 4 perc olvasásKözzétéve: 2026. 04. 13. 06:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 4 perc olvasás
Földünk legváltozatosabb faja egyértelműen a kutya. Hatalmas különbségek lehetnek mind a méretük, mind a felépítésük, mind a színük tekintetében, így talán nem is olyan különös, hogy egyes fajták kifejezetten hasonlítanak más állatokra.
Korábban készítettünk már egy ilyen gyűjtést, ma pedig újabb négy kutyafajtát hozunk, amelyek vadállatokat és háziállatokat idéznek meg a külsejükkel.

Egy kínai legenda szerint a pekingi palotakutyákat Buddha teremtette, aki egy oroszlánt kutyaméretűre zsugorított. A fajta olyan ősi múltra tekint vissza, hogy kialakulásának valódi körülményeit és idejét soha nem fogjuk biztosan tudni. Az eredetmítosz azonban feltételezhetően mégiscsak tartalmaz szemernyi igazságot: a palotakutyákat ugyanis vélhetően egy nagyobb fajtából tenyésztette ki ha nem is Buddha, de annak földi szolgái. A palotakutyák 1860-ig ismeretlenek voltak a Nyugaton – egészen addig, míg az ópiumháborúk idején a brit csapatok megszállták Pekinget.

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Több száz képből álló válogatást állítottunk össze a helyszínen készült felvételekből!
Nézd meg és éld át újra a hangulatot!
A te kutyád is köztük van?
Mind a pekingi palotakutya, mind a perzsa macska brachycephal, vagyis lapos orrú fajta. Egy friss kutatás további 12 kutyafajtát azonosított a francia bulldog, az angol bulldog és a mopsz mellett, amelyeknél fennáll a brachycephalic obstruktív légúti szindróma, vagyis a BOAS kockázata. Szinte minden vizsgált fajtánál kimutatható volt valamilyen mértékű légzési rendellenesség, azonban a pekingi palotakutya és a japán csin esetében volt a legmagasabb az előfordulás: az adott fajtákba tartozó kutyák körülbelül 89, illetve 82%-át érintette az állapot, amely a kutatók szerint rendkívül káros, ugyanis „csökkenti ezeknek a kutyáknak a képességét a légzésre, az alvásra, a mozgásra és egy teljes értékű kutyaélet megélésére.” A nyomott orrú fajták légzési nehézségei az ilyen típusú macskákat is ugyanúgy érintik, így tehát például a perzsákat is.

Feltehetően a japán spicc a fehér színű német spicc (és valószínűleg más spiccek) leszármazottja, amelyet 1920 körül Szibérián és Kínán keresztül vittek Japánba. A fajta teljes története sajnos nem ismert, a II. világháborúban megsemmisültek az adatok. Annak ellenére, hogy egy viszonylag új fajta, a kellemes temperamentuma miatt szülőhazájában és számos más helyen a világban is igen kedvelt.
A sarki róka is a kutyafélék családjába tartozik, így talán nem olyan hihetetlen, hogy hasonlítanak egymásra. Főleg, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a spicc típusú fajták küllemre mindig is erős hasonlóságot mutattak a rókák nemzetségébe tartozó fajokkal. Sarki rókákat ma már több rókafajhoz hasonlóan tartanak házi kedvencként is, ám ez a gyakorlat etikailag erősen megkérdőjelezhető. Hazánkban a vadállatok tartása engedélyköteles.

Az ausztrál pásztorkutyát 19. századi ausztrál telepesek tenyészették ki, akiknek szükségük volt egy olyan kutyára, amely képes a hatalmas alapterületű farmokon biztonságosan terelni a szarvasmarhákat. Megdöbbentő, de ez a kutya önmagában elég volt ahhoz, hogy fellendüljön az ország marhahúsipara, ugyanis a segítségével végre nem ütközött különösebb nehézségekbe ezeknek az óriási állatoknak az irányítása. Az ausztrál pásztorkutya csendesen, de határozottan fellépve terelte a szinte vadon élő szarvasmarhákat csipkedéssel és harapással.
Az afrikai vadkutya a kontinens legnagyobb vadkutyaféléje, és a Lycaon nem egyetlen ma is élő képviselője, 1990 óta veszélyeztetett. Az oroszlánoknál is szociálisabbak – olyannyira ragaszkodnak egymáshoz, hogy ha egy példány elszakad a falkától, depressziós lesz, és a megtörtszív-szindróma miatt el is pusztulhat. A betegséget az orvostudomány takotsubo cardiomyopathia néven jegyzi, és egyfajta szívizombántalmat takar. A megemelkedett stresszhelyzetre adott válaszként olyan hormonok termelődnek, amelyek szívinfarktushoz hasonló tüneteket produkálnak.

A staffordshire bullterriert a 19. században, Angliában tenyésztették ki, Black Country területén, amely régió akkoriban a nehézipar és a bányászat központja volt. Őse feltehetően a bull and terrier, ma már kihalt fajta. A munkások ezeket a kutyákat eredetileg patkányvadászatra használták, ám idővel arra az elképzelésre jutottak, hogy remekül teljesítenének állatviadalokon is. Jellemző rá, hogy emberrel szemben nem agresszív, ám fajtársakkal és más állatokkal szemben kifejezetten domináns lehet, ha nem megfelelően nevelik, szocializálják. Amikor a viadalok illegálissá váltak, a fajta tenyésztésének iránya is változott; immár azokat az egyedeket részesítették előnyben, amelyek nyugodtabbak és kedvesebbek voltak. Ennek a folyamatnak a részeként vált a staffordshire bullterrierből is családi kutya. Érdekesség, hogy angol nyelvterületen jellegzetes arcberendezése miatt house hippo-ként, vagyis házi vízilóként is becézik.

A vízilófélék nevükkel ellentétben nem a lovakhoz és nem is a disznófélékhez állnak a legközelebb a rendszertani besorolásban. A modern DNS-elemzéseknek köszönhetően kiderült, hogy legközelebbi rokonaik a cetek. Magyarországon három állatkertben él nílusi víziló: Budapesten Tücsök és Jusztina, Debrecenben Szigfrid és Linda, Pécsett pedig Bálint és Ágnes.

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotify
Kapcsolódó cikkek