Még több kutyafajtát érintenek a légzési nehézségek: így vigyázzunk rájuk

Hangai Lilla

Közzétéve: 2026. 03. 28. 11:00 -

- Fotók: Getty Images Hungary • 5 perc olvasás

A kutatók további 12 kutyafajtát azonosítottak, amelyeknél fennáll a brachycephalic obstruktív légúti szindróma, vagyis a BOAS kockázata, amelyet gyakorta tárgyalunk mi is a francia bulldogok esetében.

A betegség súlyos légzési problémákat okoz a túl szűk orrnyílás, a túl hosszú, megnyúlt, a légcsőig is elérő lágy szájpadlás és a légcsőszűkület miatt. Ezek az állapotok azon túl, hogy veszélyeztetik a kutya általános jóllétét, az életére is veszélyt jelenthetnek. Lássuk, mit állapított meg az új kutatás, mely kutyafajtákat érintik a légzési nehézségekkel járó kockázatok.

A francia bulldog hazánk egyik legnépszerűbb kutyafajtája

Ezeket a kutyafajtákat vizsgálták a kutatásban

A BOAS egy krónikus, öröklődő, lapos arcformához köthető betegség, amellyel kapcsolatos korábbi kutatások főként mindössze három fajtára összpontosítottak – a francia bulldogra, az angol bulldogra és a mopszra. Azonban 2026 februárjában, a Plos One tudományos folyóiratban megjelent tanulmány további egy tucat fajtát ad azon kutyák listájához, amelyeknél fokozott lehet a rövid koponyával összefüggő légzési rendellenességek kockázata.

Az eredmények arra utalnak, hogy több kutyatartónak kellene tisztában lennie azokkal a lehetséges egészségügyi problémákkal, amelyek a lapos arcú és más, szándékosan kialakított testi jellemzőkkel rendelkező kutyáknál jelentkezhetnek. A lapított fejforma kifejezetten káros lehet, mivel „csökkenti ezeknek a kutyáknak a képességét a légzésre, az alvásra, a mozgásra és egy teljes értékű kutyaélet megélésére” – hívja fel a figyelmet Dan O’Neill, az angliai Royal Veterinary College állatjárványtani szakértője, aki nem vett részt a kutatásban.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

A lapos arcú kutyák népszerűsége miatt a kutatók szerették volna jobban megérteni a betegség gyakoriságát és súlyosságát más fajták körében is, így 2021 szeptembere és 2024 áprilisa között az Egyesült Királyságban 898, legalább egyéves kutyát vontak be a vizsgálatba. Ezek 14 fajtát képviseltek: majompincs, boston terrier, német boxer, Cavalier King Charles spániel, csivava, bordeaux-i dog, brüsszeli griffon, japán csin, King Charles spániel, máltai selyemkutya, pekingi palotakutya, pomerániai törpespicc, si-cu és staffordshire bullterrier.

A csapat részletes méréseket végzett a kutyák testén és arcán, emellett pedig minden egyed légzési teljesítményét is értékelték egy szabványosított, háromperces terheléses teszttel, majd feljegyezték a felső légúti zajokat, illetve a nehézlégzés vagy diszkomfort jeleit. Az eredményeket a 14 fajta között és azokon belül is összehasonlították.

Pekingi palotakutya

Nem csupán a rövid orrú kutyák lehetnek érintettek a BOAS-szal

A brachycephal kutyafajták általában rövid orrúak, a tanulmány szerzői azonban felhívják a figyelmet arra, hogy azok a kutyák is ebbe a kategóriába tartozhatnak, amelyek koponyája a hosszához képest szélesebb – például mint a staffordshire bullterrieré. Megállapították ugyanis, hogy a szélesebb, rövidebb fejformájú kutyák – azaz alacsonyabb koponya-arc arányú egyedek – nagyobb valószínűséggel szenvednek BOAS-ban.

Meghökkentő eredmények: a légzési nehézségek szinte minden vizsgált fajtát jelentős mértékben érintettek

Szinte minden vizsgált fajtánál kimutatható volt valamilyen mértékű légzési rendellenesség. A pekingi palotakutya és a japán csin esetében volt a legmagasabb az előfordulás: az adott fajtákba tartozó kutyák körülbelül 89, illetve 82%-át érintette az állapot.

Japán csinek

A kutatók öt közepes kockázatú fajtát azonosítottak: King Charles spániel, si-cu, brüsszeli griffon, boston terrier és bordeaux-i dog. Ezeknél a fajtáknál a vizsgált egyedek körülbelül fele/háromnegyede volt érintett.

Enyhe kockázatúnak bizonyult a staffordshire bullterrier, a Cavalier King Charles spániel, a csivava, a német boxer és a majompincs.

Mindössze két fajta, a máltai selyemkutya és a pomerániai törpespicc esetében nem találtak klinikailag jelentős tüneteket mutató egyedet a vizsgálatban.

Minden egyes fajtának megvan a maga kockázati profilja a BOAS tekintetében, amit különböző tényezők befolyásolnak. Eredményeink azt támasztják alá, hogy fajtánként eltérő megközelítésre van szükség a betegség csökkentéséhez populációs szinten. A BOAS egy spektrumon helyezkedik el – egyes kutyák csak enyhén érintettek, de a súlyosabb esetekben jelentősen ronthatja az életminőséget, és komoly állatjólléti problémává válhat

– magyarázza a tanulmány vezető szerzője, Francesca Tomlinson, a Cambridge-i Egyetem állatorvosa.

A fajtákon túl a kutatók három gyakori fizikai jellemzőt is azonosítottak, amelyek „szignifikánsan összefüggnek” az állapottal az összes vizsgált kutya esetében: a túlsúly, a szűk orrnyílások és a rendkívül lapos arc. A vastag nyak és a rövid farok egyes fajtáknál szintén kapcsolatban állhat a légzési problémákkal.

Orrjáratok, farok, nyak, testarányok és testsúly

Az orrnyílások szűkülete (stenosis) korábban is ismert kockázati tényező volt a BOAS esetében, és ez a vizsgálat további bizonyítékot szolgáltat erre. A kutatók szerint ennek előfordulása jelentősen eltér a különböző fajták között, és szoros összefüggést mutat a BOAS kockázatával. A két magas kockázatú fajta – a pekingi palotakutya és a japán csin – esetében különösen gyakori volt az orrnyílások beszűkülése: mindössze körülbelül 6%, illetve 18% rendelkezett nyitott orrnyílásokkal. A közepes kockázatú brüsszeli griffon és boston terrier esetében is gyakoribb volt a szűk orrnyílás, mint más fajtáknál.

Két brüsszeli griffon fekszik egymás mellett

Brüsszeli griffonok

A si-cu és a staffordshire bullterrier esetében a rövidebb farok összefüggést mutatott a magasabb BOAS-kockázattal. A staffordshire bullterrierek közül a hosszabb farkú egyedek körülbelül 30%-kal kisebb eséllyel voltak érintettek, míg az érintett kutyák farkai átlagosan 1,5 cm-rel rövidebbek voltak.

A boston terrier és a staffordshire bullterrier fajtáknál a vastagabb nyakú kutyák nagyobb valószínűséggel voltak érintettek. A nyakkerület aránya korábban is fontos tényezőnek bizonyult az angol bulldogok és francia bulldogok esetében, ha a betegségről volt szó.

Bordeaux-i dog

A csivava és a King Charles spániel esetében a hosszabb test és alacsonyabb marmagasság szintén növelte a kockázatot. A kutatók továbbá azt is megállapították, hogy a túlsúly jelentős kockázati tényező a Cavalier King Charles spániel, a si-cu és a majompincs esetében.

„A kockázati tényezők ismerete segíthet a tenyésztőknek és a leendő gazdáknak olyan kutyák kiválasztásában, amelyeknél kisebb a BOAS kialakulásának esélye. Emellett a bírók számára is iránymutatást adhat abban, hogy mely tulajdonságok károsak az egészségre, így a kiállításokon ne jutalmazzák azokat a jegyeket, amelyek összefüggnek a betegséggel – különösen, mivel a győztes kutyák gyakran népszerű tenyészállatokká válnak” – összegzi dr. Jane Ladlow, a tanulmány másik vezető szerzője.

Ide kattintva a BOAS műtétről olvashatsz részletesen.