A vadgazdálkodási statisztikai adatokból egyértelműen látszik, hogy egy új ragadozó faj, a nyestkutya nemcsak megtelepedett Magyarországon, hanem terjeszkedik is. De mekkora veszélyt jelent ez a hazai ökoszisztémára? A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóját, Katona Krisztiánt, a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének oktatóját kérdeztük.

hirdetés

Néhány héttel ezelőtt egy vadászattal kapcsolatos Facebook-csoportban tette közzé egy vadász egy elejtett nyestkutya képét. Az állat olyannyira szokatlan és ismeretlen hazánkban, hogy még a vadászok körében is meglepetést okoz, amikor sikerül egyet elejteni. A kép látványa bennünket is arra sarkallt, hogy utánajárjunk, miként került Európába, és mit kell tudni erről az állatról.

Látványra furcsa, bolyhos mosómedvének tűnhet, de a nyestkutya egy másik ragadozó faj, ami a felelőtlenség következtében megtelepedett Magyarországon

A nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) az emlősök osztályának ragadozók rendjébe, a kutyafélék (Canidae) családjába tartozik. Az alapvetően Kelet-Ázsiában, Kínában, a Koreai-félszigeten, Mandzsúria és Szibéria keleti területein és Japánban őshonos nyestkutyát a prémje miatt telepítették be lassan száz éve Európába.

Amint az a képeken is látszik, küllemében a mosómedvéhez hasonlít, annál azonban sokkal félénkebb állat, viszont éppen annyira jól alkalmazkodik hazánk klímájához és ökoszisztémájához. A szovjet területekre már az 1920-as években is 5–10 ezer állatot vittek be az ott létesített prémtelepekre, hiszen bundája rendkívül jól szigetel, melegen tart, így hamar kedveltté vált a hideg területek lakói számára. Amint azt Katona Krisztián magazinunknak elmondta, nemcsak nyestkutya-tenyésztelepeket alakítottak ki a szőrmekereskedelem céljából, hanem a zárt telepek mellett

úgynevezett faunaszínesítésként, vadászati okokból ki is helyezték a természetbe a példányok egy részét.

„Láthatóan nem sokat értettek az inváziós fajok ökológiájához. Ennek nyilván az lett a következménye, hogy a prémtelepekről is megszöktek egyedek, és a természetben élő példányok is szaporodni kezdtek, és elkezdett a faj terjeszkedni. Amint nyugat felé bővítették az elterjedési helyüket, Magyarországra, Lengyelországba, Németországba és a skandináv országokba is eljutottak" – összegezte a szakember.

Láthatatlanul ugyan, de folyamatosan terjed Magyarországon ez a kutyaféle ragadozó

Magyarországon 60 éve egyre nő a nyestkutya-populáció

Bár az első egyedet még 1943-ban ejtették el, és koponyáját akkoriban a Természettudományi Múzeum rendelkezésére bocsátották, az vélhetően egy telepről kiszabadult példány lehetett. 1961-től kezdve egyre több évben lőttek ki a magyar vadászok nyestkutyát.

Az első példányokat a mai ukrán határhoz közeli Lónyán lőtték meg, később Békésben, majd Budapesthez közel, Pécelen is akadt elejtett nyestkutya. Az elmúlt években pedig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye több pontján és Gödöllő környékén, Dányon is felfedezték a fajt, sorolja az adatokat a szakember, aki azt is hangsúlyozta, hogy inkább valamiféle sporadikus terjedésről van szó. Az azonban beszédes, hogy már ugyanazon területeken hím és nőstény egyedeket és kölyköket is találtak, vagyis a faj egyértelműen szaporodóképes Magyarország területén.

„Szinte láthatatlanul mozog, még a vadkamerák sem nagyon rögzítik, a szórók környékén sem lehet felfedezni, ellentétben például a mosómedvékkel, valamiért kerüli azokat. Csak a vadászok által elejtett, vagy az ő hőkameráikkal megfigyelt egyedekről van tudomásunk" – magyarázza Katona Krisztián. „Kiválóan rejtőzködő faj, tulajdonképpen egyetlen, hazai szabad területen készült felvétel róla, a Bükkből, azt egy farkasok és más érdekes fajok miatt kitett kamera rögzítette. A MATE-n még egy, élve befogott példányról van ismeretünk, ezen kívül a szórón mozgó nyestkutyákról a vadászok által készített néhány felvétel ismert számunkra, és az elejtett példányok. A mosómedvével ellentétben, ami sok kukoricát eszik a vaddisznó szórókon, a nyestkutya véletlenszerűnek tűnő módon mozog, nem jár oda vissza. Éppen ezért vadászni sem lehet célzottan nyestkutyára, hiszen ritkán bukkant fel ugyanott, ahol egyszer már észlelték.

Fontos viszont, hogy az elejtett nyestkutyáról minden esetben kötelező két napon belül értesíteni a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének munkatársait, így ezek az állatok további vizsgálatokra felhasználhatóvá válnak."

A szakemberek ilyenkor elemzik a gyomortartalmat, értékelik a kondíciót és a szaporodási mutatókat, valamint többek között genetikai és parazitológiai vizsgálatokat is végeznek.

Betegségeket terjeszthet, és ökológiai problémákat is okozhat a nyestkutya

Megfér az őshonos ragadozók mellett?

A nyestkutya a róka- és a borzkotorékokba is beköltözhet, sőt, időszakosan akár együtt is lakhat más fajokkal a forrásmegosztás érdekében. 2014-ben az Európai Unió rendeletet alkotott az inváziós fajok elleni védekezésről, melyben felsorolta az európai ökoszisztémára potenciálisan veszélyes állatfajokat, ezek között ez a faj is szerepel 2017 óta,

azóta jelenlétét monitorozni, terjedését és megtelepedését akadályozni kell.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

A szakember szerint a probléma, amelyet a nyestkutyák magyarországi elterjedése okoz, valós, és valóban küzdeni kellene ellene, hiszen inváziós képességekkel bíró, idegenhonos faj. Gyorsan terjed, gyorsan szaporodik, ráadásul még ökológiailag és humán egészségügyi szempontból is negatív hatással bír. Terjesztheti a veszettséget, az Echinococcus multilocularis nevű galandférget, sőt a Covid-19 köztes gazdájaként is megnevezték.

A nyestkutya elterjedése hasonló szintű problémákat okozhat, mint az őshonos aranysakálé

A nyestkutya változatos táplálkozású ragadozó, kisemlősöket, kétéltűeket, rovarokat, földön fészkelő madarak tojásait is elfogyasztja.

De nemcsak húst eszik, hanem növényeket, gyümölcsöket is fogyaszt; ez utóbbi akár pozitív hatással is bírhat, hiszen ürülékével segíthet terjeszteni a növényeket

– árnyalja némileg a képet Katona Krisztián, azonban azt is hangsúlyozza, hogy étlapján számos őshonos és védett fajunk is szerepelhet, így a terjedése kisebb ökoszisztémákat teljesen felboríthat. Hosszú távú hatása még ugyan nem ismert, hiszen nehezen vizsgálható a faj.

Mivel, amint említettük, kiválóan rejtőzködik, az is elképzelhető a szakember szerint, hogy mire látványossá válik a jelenléte, már késő lesz tenni ellene, és hasonló szintű problémákat okozhat, mint amit manapság például egy ismét terjedő, őshonos ragadozónk, az aranysakál. A nyestkutyák, és más inváziós emlősfajok vizsgálatát az elmúlt években egy nagyobb program segítette. Katona Krisztián azt javasolja, hogy akit további információk is érdekelnek a témában, az látogasson el erre a honlapra, ahol számos kisfilm segít megérteni, milyen problémákat okoznak az inváziós emlősfajok, és hogyan vizsgálhatóak.

A ONE Magyarország támogatásával az első 1000 regisztráló ingyen jöhet fesztiválozni!

Mit kapsz?
-Belépést a DOGZ Fesztiválra
-Hozzáférést az ÖSSZES programhoz
-Egy egész napnyi brutál kutyás élményt!
Ne gondolkozz — csapj le itt és most!
Az ajánlat visszavonásig, de legkésőbb 2026. április 30-ig érvényes! Részleteit ITT találod!

hirdetés