A kutyatartás nem csupán az etetésről és a sétáltatásról szól – négylábú társaink mára a család egyenrangú tagjaivá, sőt, sokszor legfőbb érzelmi támaszainkká váltak. De vajon ez az új, „érzelmi munkakör” érzékenyebbé teheti őket?

hirdetés

Sokan érezzük úgy, hogy kedvencünk szinte olvassa a gondolatainkat, máskor viszont értetlenül állunk azelőtt, miért rettennek meg egy váratlan zajtól vagy egy idegen kutyától. Vajon a mai kutyák genetikailag törékenyebbek, vagy mi, gazdák formáljuk őket ilyenné az ingergazdag városi környezetben? Csörgő Balázs kutyaoktatóval készített interjúnkból kiderül, hogy a zajos városi környezet valóban destruktív-e, és végre választ kapunk arra is, hogy miért a gazda magabiztossága a legfontosabb láncszem a kutya-ember kapcsolatban.

A modern kutyák érzékenysége kétoldalú folyamat

Mennyiben felelős a kutyák fokozott érzékenységéért a modern, ingergazdag környezet, a zajszennyezés és az állandó stressz?

Csörgő Balázs: Nagymértékben, és ez valójában egy kétoldalú folyamat. Egyrészt a városi környezet valóban megviselheti az alapvetően érzékenyebb idegrendszerű kutyákat, ugyanakkor a modern közeg nem csak destruktív lehet, egyfajta pozitív ingerkörnyezetként is felfogható. Egy kertes házban tartott kutya, aki alig találkozik ingerekkel, sokkal nehezebben tud habituálódni (hozzászokni) a világhoz. Ezzel szemben a városi kutyák idegrendszere folyamatosan épülhet az ingereken keresztül. Ha célzottan, fokozatosan szoktatjuk őket a zajokhoz és a tömeghez, a város kiváló terepet nyújt a stabilitás kialakításához.

Hogyan hat a gazda mentális állapota a kutyára? Lehetséges, hogy a szorongásaink átszállnak rájuk?

Cs. B.: Nagy általánosságban nem mondhatjuk, hogy minden kutya átveszi a gazdája érzékenységét, egyed szintjén azonban nagyon is elképzelhető. Egy stabil idegrendszerű négylábút azonban nem tesz bizonytalanná, ha a gazdája épp nehezebb időszakot él át. Azonban egyed szinten, ha egy bizonytalan kutyának bizonytalan a gazdája, az felerősítheti a problémát. Ha a gazdi például fél az idegen kutyáktól, tudattalanul olyan jelzéseket küld, amiből a kutya azt szűri le: „Itt baj van, nekem is reagálnom kell”. A legtöbb munka ilyenkor nem is a kutyával, hanem a gazdával van, hogy magabiztossá váljon a hétköznapi szituációkban.

A gazdi mentális állapota egyedi szinten felerősítheti a kutya érzékenységét

A kutyák korábban funkcionális feladatokat láttak el, ma viszont sokszor érzelmi támaszként élnek mellettünk. Hogyan hat ez az érzelmi teherbírásukra?

Cs. B.: Ez fajtafüggő is, de a munkakutyáknál például ez komoly frusztrációhoz vezethet. Ha nem töltjük be azt az űrt, amire eredetileg szelektálva lettek, az állat feszültté válhat. Nem kell mindenkinek vadásznia, de valamilyen kutyás sportot – agilityt, mantrailinget vagy engedelmes feladatokat – muszáj beiktatni. Ez lefárasztja az agyukat, javítja a kutya-gazda kapcsolatot, és növeli az állat érzelmi stabilitását. Ezt én fontosnak tartom és hangsúlyozom is bármilyen kutya esetében.

Ha a kutyák minden rezdülésére ugrunk, nem tesszük őket tanult módon érzékenyebbé?

Cs. B.: Érzékenyebbé talán nem, de a négylábú nagyon hamar megtanulja túlreagálni a helyzeteket, vagy kiprovokálni a figyelmet. Klasszikus példa, amikor egy kutya fázni kezd – vagy épp csak felveszi a remegő tartást –, mert tudja, hogy ilyenkor azonnal jön a simogatás és az extra foglalkozás. „Úristen, fázol, kicsikém?” Rögtön kapja a figyelmet. Képesek bizonyos viselkedéseket indirekt módon „színlelni” vagy túlzásba vinni, ha látják, hogy a gazdi aggódása számukra pozitív előnyökkel jár.

A ONE Magyarország támogatásával az első 1000 regisztráló ingyen jöhet fesztiválozni!

Mit kapsz?
-Belépést a DOGZ Fesztiválra
-Hozzáférést az ÖSSZES programhoz
-Egy egész napnyi brutál kutyás élményt!
Ne gondolkozz — csapj le itt és most!
Az ajánlat visszavonásig, de legkésőbb 2026. április 30-ig érvényes! Részleteit ITT találod!

A szeparációs szorongás és a reaktivitás növekedése egyenes ági következménye a kutyák fokozott érzékenységének?

Cs. B.: Természetesen nem egyértelmű következménye, azonban az érzékenységből eredhet mindkettő.

Hol húzódik a határ az egészséges empátia és a kóros túlérzékenység között?

Cs. B.: Szerintem ez is teljesen egyedfüggő. A kutyák általában normálisan reagálnak, de nyilván, ha egy hosszan tartó, rossz állapotban lévő gazdi mellet van a kutya, rá is negatívan hat a jelenség. De azt gondolom, amennyiben ez rövidebb ideig tart, nem fogja nagyon megváltoztatni sem a kutya habitusát, sem mást az állat mindennapjaiban. Az eb ezekben az időszakokban reagál a gazdájára és lehetnek viselkedésváltozások, de ezek nem lesznek maradandóak.

Fotó: welovedogz.hu

Visszafordítható ez a folyamat tudatos tréninggel? Mi történik, ha a kutya idősebb korára válik érzékenyebbé?

Cs. B.: Fontos látni, hogy az öregedés természetes velejárója lehet a fokozott érzékenység. Ahogy a kutya fizikai állapota romlik, kiszolgáltatottabbnak érzi magát, így a zajokra vagy idegenekre is erősebben reagálhat. Ami a tréninget illeti: igen, célzott gyakorlással még a nagyon érzékeny kutyákból is „vagány” társakat lehet faragni. A kutyaiskola ellenőrzött közege pont azért jó, mert ott a gazda is megtapasztalhatja, hogy nem kell féltenie a kutyát minden szituációtól és ez a magabiztosság a póráz mindkét végén csodákra képes.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

hirdetés