Diagnosztikai célból lőtték ki azt a rókát a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Uszka község környékén, amelynél veszettséget igazoltak.

hirdetés

Amint arról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleménye tájékoztat, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történhetett ebben az esetben. A rókát a szabolcsi falu mellett ejtették el október elején a helyi vadásztársaság tagjai.

Nemcsak a rókák kaphatják el a veszettséget

Ezért kell a veszettség ellen vakcinázni a rókákat

Az eset kapcsán számos járványügyi intézkedést, többek között fokozott felügyeletet és ebzárlatot rendelt el az állategészségügyi hatóság. A Nébih tájékoztatta az esetről és annak részleteiről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) illetékes szervét, valamint az Európai Uniót (EU) és az Állategészségügyi Világszervezetet (WOAH) is. 

A rókák veszettség elleni őszi vakcinázása éppen ebben az időszakban kezdődött meg Kelet-Magyarországon. A betegség 2022 szeptemberében jelent meg ismét hazánkban. Azóta minden ismert eset Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, emiatt a terület elveszítette veszettségtől mentes státuszát a Nébih tájékoztatása szerint. Kiemelték azt is, hogy az ország többi része továbbra is mentes a betegségtől. A járványügyi intézkedések eredményeként ez az első igazolt eset 2024 novembere óta.

Így ismerd fel a veszettséget

Mivel a betegség valamennyi emlőst egyaránt fenyegeti, fontos, hogy felismerd a tüneteket. A betegségnek két fajtája, az úgynevezett csendes, illetve a dühöngő veszettség ismert. Utóbbi esetében jelentkeznek azok a tipikus tünetek, amik a veszettség kapcsán a köztudatban élnek: az érintett állat megvadul, nyáladzik és a habzik a szája. Azonban ha egy vad az emberekkel indokolatlanul barátságos viselkedést mutat, az szintén aggodalomra adhat okot. Ha egy példány túl szelíd, nem fél az embertől, sőt, keresi a társaságát, az már jelzésértékű.

hirdetés