A szánhúzó kutyák évszázadok óta részei az északi kultúrának, de a globális felmelegedés most az ő életüket és szerepüket is átalakítja, jövőjüket pedig bizonytalanná teszi.

hirdetés

Grönland a Föld legnagyobb szigete és a negyedik legnagyobb közigazgatási egysége. Területének több mint felét állandó jégtakaró borítja és a világ egyik legritkábban lakott régiója – ebből is adódhat, hogy Grönlandon van a világ legnagyobb területű természetvédelmi parkja, az Északkelet-grönlandi Nemzeti Park. Ez meglehetősen nagy teret biztosít a sziget természetes élővilágának, így lehetővé téve, hogy annak sajátos állatvilága is háborítatlanul és a természet törvényeivel harmóniában, az emberektől és az urbanizációtól viszont nagyobb biztonságban legyen.

A grönlandi szánhúzó kutyák egészen egyedi küllemmel bírnak

Az utóbbi hónapokban a sarkvidéki sziget világpolitikai okokból gyakran a hírportálok célkeresztjébe került, ám a globális felmelegedés miatt az ottani lakosoknak másmilyen jellegű problémákkal is szembe kell nézniük – a megszokott körülményeik rohamosan változnak, ezt pedig évezredes hagyományaik is megszenvedhetik. Ilyen például a szánhúzó kutyák köré épülő kultúra is, ami már most is átalakulóban van.

Így érinti a klímaváltozás a szánhúzó kutyák jelenét és jövőjét

A klímaváltozás mára már egy széles körben használt kifejezés a globális felmelegedéssel és az éghajlatváltozással karöltve, ám nem szabad elfeledkezni arról, hogy a hangzatos szavak mögött egy valós probléma áll. Megkérdőjelezhetetlen, hogy klímaváltozást okozhatnak a Földön végbemenő természetes folyamatok, illetve a bolygót érő külső folyamatok is, ám jelenkori léptékéhez jelentősen hozzájárult az emberi tevékenység is – többek közt ez figyelhető meg Grönlandon is.

A ONE Magyarország támogatásával az első 1000 regisztráló ingyen jöhet fesztiválozni!

Mit kapsz?
-Belépést a DOGZ Fesztiválra
-Hozzáférést az ÖSSZES programhoz
-Egy egész napnyi brutál kutyás élményt!
Ne gondolkozz — csapj le itt és most!
Az ajánlat visszavonásig, de legkésőbb 2026. április 30-ig érvényes! Részleteit ITT találod!

Az Associated Press interjút készített egy grönlandi lakossal, Jørgen Kristensennel, aki saját tapasztalatain keresztül mutatja be a globális felmelegedés kézzel fogható következményeit. Kristensen ötszörös kutyaszánhajtó bajnok és már gyerekkora óta mindennapjai része a kutyás sport – jobban mondva az ő kontextusában a szánhúzó kutyás életmód. Nevelőapja szánhúzó kutyái akkor is társaságot és támogatást nyújtottak neki, amikor egyedül és kiközösítve érezte magát. Mellettük nőtt fel és felnőtt korában szerves részét képezték az életének – kutyaszánhajtó karriert épített.

Hó nélküli január

A 62 éves férfi arról számolt be, hogy januárban Grönland megszokott látképe jelentősen megváltozott – míg korábban hó fedte a talajt és vastag jégtakaró kötötte össze a sziget partvidékét például Kanada és Oroszország közel eső területeivel, az idei enyhe időjárás ezt nem tette lehetővé. Kristensen Ilulissatban lakik. A település megközelítőleg 300 kilométerrel északra helyezkedik el az északi sarkkörtől. A férfi elmondása szerint az 1980-as években a téli időszakban gyakran -25 Celsius-fok körüli hőmérséklettel kellett számolniuk, manapság viszont jellemzőbb a fagypont körüli hőmérséklet – vannak olyan napok, amikor a hőmérséklet efölé emelkedik, sőt, néha olyan is akad, hogy a plusz 10 Celsius-fokot is eléri.

Morgan Angaju Josefsen Røjkjær, Kristensen üzlettársa arra is kitért az interjúban, hogy a halászok már nem kutyaszánnal, hanem hajóval mennek dolgozni – ez az egyik első jele lehet annak, hogy jelentősen szűkül a szánhúzó kutyák világa.

Alkalmazkodni lehet, de a kultúra akkor is sérül

A változás mindig ijesztő, az emberek viszont reziliensek és alkalmazkodóak – ám ez a rohamos és drasztikus átalakulás jelentős nehézségeket okozott a sziget északi lakóinak. Már évekkel ezelőtt is volt rá precedens, hogy nem fagyott be a jég, ekkor Grönland kormányának pénzügyi támogatást kellett nyújtania az érintetteknek, akiknek emiatt nem volt lehetőségük az élelemszerzésre.

Az alkalmazkodás formáira már korábban is kitértünk – gondolunk ezalatt arra, hogy a halászok lecserélték a kutyaszánjaikat hajókra – és Kristensen is kiemeli, hogy ha arra kerülne a sor, nyilván a szánokra is lehet kerekeket szerelni, ám a jég elvesztése jelentősen érinti a mindennapjaikat és a hagyományaikat.

Ha elveszítjük a szánhúzást, azzal a kultúránk nagy részét is elveszítjük. Ez megijeszt engem

– vonja le a konklúziót Kristensen.

Őszintén szólva teljesen érthető a férfi félelme, hiszen egy több évszázados hagyományról van szó, ami néhány évtized leforgása alatt gyökeres változásra kényszerült. Ám már maga a tény, hogy vannak, akik fenntartják a tradíciót, azt sugallja, hogy a szánhúzó kutyák öröksége még egy jó darabig fennmarad.

Legújabb könyvünk, a Mentsd meg a kutyád!

Dr. Piller Pálma kutyagazdiknak szóló elsősegélykönyvének bemutatóját május 1-jén tartjuk a DOGZ Fesztiválon. Gyakorlati bemutatón tanulhatod meg, élesben mi a teendő! A könyvvásár és dedikálás sem marad el.

A könyv előrendelhető a kiadó oldalán.

hirdetés