A rókák okozta gazdasági problémák és betegségek mellett állatjóléti szempontból is érdemes foglalkozni vörös bundás ragadozóinkkal. Utánajártunk, mit tehetünk értük.

hirdetés

A vadászok évente 90 000 rókát lőnek ki a túlszaporulat miatt. Az aranysakál elszaporodása, a mezőgazdaságban történt változások, az erdőgazdálkodás, a települések terjeszkedése – ami csökkenti a erdőket, ligetes helyeket –, egyre jobban bevezeti a vadakat a városokba, az ember által lakott területekre. Itt a róka könnyebben jut élelemhez, a szemetesekbe kidobott ételek között keresgélve. De remek táplálékot nyújt számukra a városokban egyre jobban elszaporodó patkányok és egyéb rágcsálók száma is, és a szaporodás szempontjából is előnyös a meleg, városi környezet, hiszen a kotorékban melegebb van, nagyobb esélyjel maradnak életben a kölykök is.

Az emberhez való vonzódásuk azonban nemcsak a túlszaporulat miatt aggályos, a betegségek is jobban terjednek.

A vörös róka hazánkban dúvadnak számít

A toportyán és a róka ugyan közös területen osztozik, mégsem ellenfelei egymásnak a vizsgálatok szerint. Az aranysakálok elszaporodása az elmúlt évtizedekben nem volt befolyással a rókák számarányára. Ennek ellenére a 120–130 000-es populációból átlagban minden negyedik róka éli meg az első életévét a közlekedési balesetek és az állomány ritkítása miatt.

Hasznos a mezőgazdaságban?

A róka olyan vadállat, amely a mezőgazdaságnak is hasznot hozhat, hiszen az egyik legfőbb tápláléka a pocok, ám ennek feltétele, hogy élőhelye megmaradhasson az emberlakta települések határaitól távol.

A rókák a természetben a nyulaknál a betegségek terjedését is meg tudják akadályozni. A beteg, könnyű prédát elkapják, így megakadályozva a fertőzés terjedését. Az általuk terjesztett betegségek, a veszettség vagy a rókák öttagú galandférge miatt az emberek számára is halálos kór, a humán alveoláris echinococcosis egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelent. Míg előbbi ellen a Nébih rendszeres vakcinázási programjai megoldást nyújtanak, utóbbi betegséget még csak most kezdik el feltérképezni.

Tavasszal sok az elhagyatott rókakölyök

Mit tegyünk, ha elütöttünk egy rókát?

Ha a róka túlélte az autóval való ütközést, az első, amit természetszerető emberként tennénk, főként tavasszal, a szaporodás időszakot követően az, hogy ellenőrizzük, kölykei vajon a közelben vannak-e. A kis rókákat azonban a jogszabályok értelmében nem is olyan egyértelmű, hogy meg lehet-e menteni, hiszen kilőhető vadnak számítanak. A vadászati rendelet és más, törvényi erejű rendeletek ellentmondóak azzal kapcsolatban, mit tehetünk.

Amennyiben valaki vadászterületen, vagy azon kívül vadat talál és azt befogadja, bármilyen célból magához veszi, megsérti a vadászatra jogosult tulajdonjogát, mert a vad elfogásával, befogásával a vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. Tehát, akár az arra jogosult vadász, akár a jogosulatlanul vadászó orvvadász ejti el, vagy fogja el a vadat, a vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. Ugyanez a helyzet, ha állatvédő, vagy állatszerető emberek elhagyottnak tűnő utódokat, sérült vadat találnak, és mentési célból elviszik magukkal, a vad ilyen formájú befogásával is az a vadászatra jogosult tulajdonába kerül, így a jogtalan elvitellel ezt a tulajdonjogot sértik meg

– foglalja össze az Állatvédelem és vadászat összefüggései című kiadványban a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány. Mindemellett az állatkertek létesítésével foglalkozó rendelet értelmében tarthatóak vörös rókák hazánkban, így még az állatmentők számára sem egyértelmű sokszor, hogy mi a teendő, ha anyátlan-apátlan kölyök rókákat talál valaki.

Értsd a kutyád! – Modern gazdik kézikönyve

Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most online kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!

Megveszem!

A befogott kis rókák mentésének jogi háttere azonban nemcsak ezért nehézkes, bár sokan úgy gondolják, hogy visszavadíthatóak lennének, ez nem minden esetben van így. Képzett és a vadállatmentésben szakavatott ember szükséges ahhoz, hogy imprintálódás nélkül életben tudjon tartani egy kölyök állatot, mondta a We love Dogz-nak egy állatmentő. Ha ugyanis a kritikus tanulási időszakban az ember kezéhez szokik egy vadállat, a természetbe visszakerülve számos problémával szembesülhet.

Az állatmentő szerint a legjobb, amit tehetünk, ha a természetre bízzuk a rókákat, minden szempontból. Azt javasolja, ne is etessük őket, hiszen akkor könnyen a lakott területekre szoknak, oda ellenek, amivel nemcsak a mi környezetünkre lehetnek befolyással, hanem szomszédainkéra is. A rókák nem maradnak meg annál a háznál, ahol rendszeresen táplálékhoz jutnak, és nem mindenki örül majd annak, ha Vuk és társai beköltöznek a kert végébe. Sokan keresik fel a különböző állatmentő szervezeteket amiatt, hogy a fészerbe született kölyköket vigyék el valahová, erre azonban nekik sincs lehetőségük. Ha a róka otthonául választott a területet, az egyetlen, amit tehetünk, hogy megvárjuk, hogy maga álljon tovább. Ebben azzal tudjuk segíteni, ha nemcsak nem etetjük, de például a szemetet is olyan formában gyűjtjük, hogy se a vörös bundások, se a rágcsálok ne férjenek hozzá. Ha a terített asztal kiürül, a róka is tovább áll majd.

A veszettségről

A veszettség heveny, agy- és gerincvelőgyulladással járó vírusos betegség. Elsősorban a veszett állat harapásával, marásával terjed, és általában halálos kimenetelű. Ezért is fontos, hogy a természetben ne próbáljunk vadállatokat simogatni. A vírus valamennyi melegvérű állatot megbetegíthet, így a házi és vadon élő emlősállatok minden fajában kialakulhat a betegség, ezért is fontos, hogy házi kedvenceink megkapják mindig a szükséges oltásokat. Továbbá az ember is megfertőződhet.

Hatékonyan lehet védekezni a betegségek ellen, de ehhez elengedhetetlen a felelősségteljes magatartás és az alapvető higiéniai szabályok betartása. Azonban ha látunk egy még élő sérült rókát, fontos, hogy ne fogjuk meg a kezünkkel, hanem húzzunk gumikesztyűt, és amennyiben rendelkezünk vele, egy pokróccal takarjuk le, amíg a segítség megérkezik. Ezzel is csökkentve a különböző fertőzések lehetőségét.

hirdetés

Ezért hiszik sokan, hogy a visszavadítás nem nehéz

Az etológusok és természetvédők körében csak "a rókák őrült októbere" (october crazies) néven ismert jelenség során ugyanis még a kézhez szoktatott, az éppen a szőrváltáson átesett és ivarzó rókák is teljesen elvadulnak. A vadonban élő társaik ugyanezen mennek keresztül. Mivel ez a territórium kijelölésének az időszaka is, saját szüleikkel, alomtestvéreikkel is agresszíven viselkednek. Sok laikus állatmentő hiheti azt, hogy sikeresnek bizonyult a visszavadításuk, ha ebben az időszakban engedi őket útjukra. Ez az időszak azonban átmeneti, ahogy neve is mutatja, általában egy hónapig tart.

Képeken az év legnagyobb kutyás fesztiválja, a DOGZ Fesztivál

Számtalan csodálatos kutyusról készült fénykép az idei fesztiválon. Galériába gyűjtöttük, kattints ide és lapozz bele!