Hogyan alakultak ki a magyar terelőkutyák? Nyelvészet és a kutyák múltja – van összefüggés? Hasonlít egy terrier egy pumira? Árkosi Józseffel, a Magyar Pumi Klub elnökével beszélgettünk.

hirdetés

Számos elmélet létezik eme magyar fajta, a pumi kialakulásával kapcsolatban. Melyek ezek, és Ön melyiket tartja a legvalószínűbbnek? Igaz, hogy az őseik hazánkba került terrierek voltak?

Á. J.: Az egészen bizonyos, hogy a nyugati világból hazánkba bekerült merinói nyájakat kísérő kutyákat eladták a birkákkal együtt; azok egy utas kutyák voltak, nem volt olyan, hogy a hazaúton valaki hazaviszi a Bodrit. Hogy ezek nyomot hagytak az akkori magyar kutyaállományon, na, ez abszolút helytálló. A gond inkább azzal a rendkívüli módon leegyszerűsítő gondolkodással van, amikor azt halljuk gépiesen, hogy a pulihoz hozzákeveredett ez, meg az hozott volna létre egy új fajtát. Ezt egy nagy tévedésnek tartom, amit pontosan látunk a leírásokból és az írott bizonyítékokból. Nem arról szólt a történet, hogy volt nálunk egy ős puli, és a puliba belekevertek más kutyákat, majd ebből kinőtt a pumi. A korábbi századokban ismert volt a mai puli őse, ugyanígy ismert volt a leginkább a mai mudira hasonlító típus, a hegyes álló fülével és róka fejével, de szintén közismert volt a mai pumijellemzőjű, rövidebb szőrű, így-úgy álló fülű terelőtípus is. Ezt az egész kérdéskört nem lehet és nem szabad a ma általunk ismert fajtákra beerőszakolni. Akkoriban NEM VOLT semmilyen fajta, a fajtákra szálazás a 20. század elején kezdődött el, amikor igény lett arra, hogy a kinológusok rendbe tegyék az egész magyar kutyafajta-kérdést. Az egyik legérdekesebb forrásunk egyébként Kisszántói Pethe Ferenc: Természethistória ​és mesterségtudomány című könyvének képtáblái, ahol például megjelenik egy mai pumihoz igencsak hasonló rajz, egy relatíve pontos leírás, a megnevezés pedig kuvasz őrzőkutya.

Kuvasz őrzőkutya / Forrás: Természethistória ​és mesterségtudomány (Pethe Ferenc)

Ugyanebben a könyvben megjelenik egy muditípus, amit puminak nevez a szerző. A puli bármely formájáról pedig szó sem esik. Nem ragaszkodhatunk tehát ahhoz, hogy egykoron, mondjuk a 18. században, valamilyen kutyát minek neveztek. Semmit nem jelent, ha a történelmi leírásokban találunk egy olyan nevet, hogy pumi, mert vagy egy kuvasz őrzőkutyára gondoltak, vagy egy akármire, ami szalad a nyáj után, vagy egy ölebre, amit Franciaországból hozott egy kisasszony, és olyan „pummer” (anno a pomerániaira használták – a szerk.) volt. Nyelvészeti szempontból kutatni a magyar fajták múltját értelmetlen, és szerintem teljes zsákutca, mert akkoriban bármilyen névvel illettek bármilyen kutyát tájegységenként, régiónként, akár helyi megszokás alapján.

Pumi / Forrás: Természethistória ​és mesterségtudomány (Pethe Ferenc)

Ez világos. Van-e valami megfogható dolog, mérföldkő a pumik kialakulásával kapcsolatban?

Á. J.: Amikor fontossá váltak a területhatárok, a birtokok pontos kiterjedése, fontossá váltak a terelőkutyák, amiknek volt egy ős állapota, amit én „őslevesnek” nevezek. Ilyen kutyákra nagy szükség lett, és voltak is mindenhol és mindenfélék. Ma is így van ez az Alföldön, ahol mi sem tudjuk rávenni a pásztorokat, hogy tartsanak fajtatiszta kutyát, és így megőrizzük őket az ősi helyükön és foglalkozásukban.

A pásztort nem érdekli, hogy a kutyája milyen fajta, semmilyen fajtához, típushoz nem ragaszkodnak, csak az a fontos, hogy jó munkaképessége legyen. Ugyanígy volt régen is.

Az Alföldről hozzánk terelőversenyekre érkezők közül többen büszkén mutatják nekem, hogy ilyen ős pulik tereltek már a nagyapjánál is, a póráz végén pedig egy igazi, típusos mudit látok. Nem lehet neki megmagyarázni, hogy ez egy mudi, hiszen a több generációs pásztorcsaládban már az ükapja is pulinak nevezte ezt a típusú kutyát.

Szerezd meg Te is a menő DOGZ repoharat!

Május 1-jén izgalmas kutyás programokkal, szakértői előadásokkal és családi élménnyel vár a DOGZ Fesztivál a Városligetben. Ne hagyd ki!

Regisztráció és program ITT

Úgy tudom, Korózs Andrásnak, a MEOESZ egykori sikeres elnökének is volt véleménye a pumik állítólagos terrier őseivel kapcsolatban?

Á. J.: Igen, egykoron volt egy nagy egyeztető megbeszélésünk a témával kapcsolatban. Igazából ő azt emelte ki – márpedig, ha a világon valaki igazán értett a terrierekhez, az ő volt –, hogy első ránézésre, avatatlan szemnek, aki felületesen szemlél, tűnhet néhány szögellés terrieresnek. Vagy a nyak formája is olybá tűnhet. Mindegyik jegyet kipipálta sorban, és megmutatta: ha alaposan nézed, igazán szakértő szemekkel, akkor látod, hogy valójában nem, nem terrieres. Igen, egy hetyke, peckesen járó és pörgős kutya a pumi. Egy fox terrier is peckesen járó, pörgős kutya. Na de hogy hoznám össze bármi egyébben a sima szőrű fox terrierrel éppen a pumit hozzáértőként?! A terrier a világ egyik legönállóbb és függetlenebb kutyája, végzi a dolgát szinte magától. A puminál, egy terelő pásztorkutyánál ez elképzelhetetlen, az egyik legfontosabb része a jellemüknek az általános függőség a gazdától. Ne akarjunk tehát olyan dolgokat beleképzelni, amik szerencsére nincsenek bennük.

A puli és a pumi mellett elolvashatod másik 25 kutyafajtáról, neves hazai tenyésztők közreműködésével elkészített fajtaleírásunkat a december 6-án megjelenő, Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták lexikonja című 380 oldalas, keménykötésű lexikonunkban. Az exkluzív fotókkal gazdagon illusztrált kötetet úgy állítottuk össze, hogy eddig még soha nem látott részletességgel mutassa be a 11 magyar, és a 17 legnépszerűbb külföldi kutyafajtát. Ha szeretnéd megrendelni a kiadványt, kattints a lent látható keretes hirdetésben a linkre.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

hirdetés