A házi kedvencekre két nap is megemlékeznek a mexikóiak. November elseje mellett október 27-én is megünneplik elhunyt kedvenceiket.

hirdetés

A mexikóiak viszonya kutyáikhoz (és más háziállataikhoz) egészen különleges. Nemcsak saját emléknapot tartanak fenn elhunyt kedvenceik számára, de egyfajta segítő állatoknak számítottak már a terület ősi kultúráiban is. A halottakat szinte mindenütt kutyák vezették át az alvilágba. A maják a holtak világát a Xibalbának nevezték.

Halottak napján kutyáikat is ünneplik a mexikóiak

A régi maja hit szerint rétegesen épült fel a világ, melyet a látható föld, a láthatatlan égbolt és Xibalba, az alvilág kilenc rétege alkotott, ahová egy kapun keresztül lehet átjutni. Ebben xolot, a ma mexikói kopasz kutyaként ismert állat, illetve az axolotlok, a végig lárvaállapotban megrekedt hüllők voltak a lelkek segítségére. Ugyanezt tartották az olmékok, a toltékok és az aztékok is. Számos hiedelem, mítosz és spirituális szerep kapcsolódott kutyáikhoz.

Úgy hitték az állatok, főképp a kutyák, a túlvilág látnokai, akik az elhunyt lelkeket látják.

Az aztékok a toltékok hiedelemvilágát átemelve az alvilágot Mitclánnak nevezték, az ide jutó holtakat pedig nem más kalauzolta végig az alvilágon, mint Xolótl, a villámlás, a tűz és a balszerencse kutyafejű istene, Quetzalcóatl ikertestvére. A kutyák és a villámlás kapcsolata szintén elterjedt volt az egykori Dél-Amerikában, a régészeti leletek tanúsága szerint számos esetben kötötték össze az égi jelenséggel ezeket az állatokat.

A mondák szerint amikor Quetzalcóatl leszáll a túlvilágra, hogy a régiek (a halottak) csontjait összeszedje, és új embereket formáljon belőlük, Xólotl is elkísérte őt a Nappal együtt, hogy új életeket hozzon létre, és ezáltal meghosszabbítsa az időt. De nemcsak ez volt Xólotl dolga, a Napot magát is elkísérte útjára, amikor az lenyugodott és leszállt az alvilágba, hogy ne eshessen baja.

Kutyák az oltáron

Nem véletlen, hogy a Halottak napja, a Día de los Muertos idején Mexikóban a mai napig kutyaszobrot helyeznek az oltárokra, így segítve elhunyt szeretteik lelkét végső nyughelyükre. A szokás olyannyira elterjedt, hogy tavaly a Google is megemlékezett róla keresőoldala grafikájában az ünnep alkalmából egy kutyás sírt ábrázolva. A kedves gesztus ismét ráirányította a világ figyelmét arra, milyen eltérően is gondolkodunk a halálról a világ különböző pontjain, de arra is, hogy társállataink milyen régóta töltenek be mindennapjainkban fontos szerepet.

hirdetés