A tapasztalatok szerint ti, kedves olvasóink, különös elragadtatással viseltettek a nagy testű kutyák iránt, így külön öröm volt összeállítani számotokra a következő listát.

hirdetés

Lássuk most a teljesség igénye nélkül a legnagyobb kutyafajtákat. A listáról, helyhiány miatt csak egy hajszállal csúsztak le olyan fajták, mint a bullmasztiff, a nápolyi masztiff, a tibeti masztiff, a kaukázusi juhászkutya, a kangal, az újfundlandi, a közép-ázsiai juhászkutya vagy az orosz fekete terrier.

A közép-ázsiai juhászkutya csak egy hajszállal maradt le a legnagyobb kutyafajták listájáról / Fotó: welovedogz.hu

A legnagyobb kutyafajták

1.) Angol masztiff

Súlya:

Kanok: 72,57–104,32 kg

Szukák: 54,43–77,11 kg

Az angol masztiff bár talán nem pontosan olyan formában, ahogy ma ismerjük, már több száz éve velünk van. Feltehetően már a 15. század elején is szerepet játszott a történelemben, amikorra elhíresült bátorságáról és őrző-védő ösztöneiről. Feljegyezték, hogy amikor a rómaiak megszállták Britanniát, már megfigyeltek egy masztiff típusú kutyát, ami annyira lenyűgözte őket, hogy vittek magukkal néhányat, hogy a római arénákban harc közben nézhessék őket. Amikor a normannok megérkeztek Britanniába, a masztiff típus már olyan elterjedt volt, hogy a francia „dogue” szó bekerült az angol nyelvbe. A II. világháború után az angol masztiff majdnem kihalt Nagy-Britanniában, amit az országba importált tenyészállománnyal sikerült megmenteni.

Az angol masztiff sokszor nagyobb a gazdájánál

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

2.) Boerboel

Súlya: 68,03–90,71 kg

A „boer,” egy holland szó, amely „parasztot” jelent. A Dél-Afrikába érkező holland, német és hugenotta telepesek neve volt, akik az 1600-as évek közepén jöttek az országba. Hogy megvédjék tanyáikat a ragadozóktól, magukkal hozták nagy testű őrkutyáikat. Ezeknek, és más európai vérvonalaknak a keveredése eredményezte a Boer Dog nevű kutya kialakulását, amelyet a telepesek nagyvadvadászatra és védelmezőként is használtak, ami további finomítások után végül a boerboel („parasztok kutyája”) kialakulásához vezetett. Egy olyan rettenthetetlen masztiffhoz, aki a háztartás és otthon védelmére specializálódott. Fürgeségük és hatalmas erejük jól jött, amikor vadállatokkal, például oroszlánokkal vagy portyázó páviánhordákkal kellett megküzdeniük.

Boerboel

3.) Tosa inu

Súlya: 45,35-90,71 kg

Japánban a 14. századig nyúlik vissza a kutyaviadalok története. A tosa is ebből a célból, a shikoku-ken és nyugati fajták hibridjeként jött létre. A tenyésztés helyéről elnevezett kutyákat néha japán masztiffnak is nevezik. A létrehozásához használt nyugati kutyák közé tartoztak a bulldogok, a masztiffok, a német vizslák és a német dogok is. Egyes beszámolók szerint bernáthegyiket és bullterriereket is bevontak az egyenletbe, de nem ismert, hogy ezt mely években tehették. A tosa állóképessége és harci ösztönei legendásak.

Tosa inu

4.) Bernáthegyi

Súlya:

Kanok: 63,50–81,64 kg

Szukák: 54,43–63,50 kg

1050-ben, az Alpok egy havas hágójánál, egy Bernard of Menthon nevű szerzetes (később szentté avatták) alapított egy menedékházat, hogy segítséget nyújtson a Rómába tartó zarándokoknak. A 2438 méterrel a tengerszint feletti magasságban, ahol a hótorlaszok elérhették a 12 méteres magasságot is, a hágón való átkelés veszélyes volt. Az évszázadok során a menedékház szerzetesei erős munkakutyákat fejlesztettek ki, amelyek képesek voltak megtalálni és megmenteni a hótorlaszok és lavinák által betemetett szerencsétlen utazókat. Érdekesség, hogy a Szent Bernát-hágó kutyái valójában nem hordtak brandys hordókat a nyakukban.

Bernáthegyi

5.) Német dog

Súlya:

Kanok: 63,50–79,37 kg

Szukák: 49,89–63,50 kg

A mai német dog elődei közé tartoztak az olyan fajták, mint Bullenbeisser, valamint a Hatz- és Saurüde, amelyek az erős angol típusú masztiff és a gyors, ügyes agár között helyezkedtek el valahol félúton. A Dogge kifejezés kezdetben nagy, erős kutyát jelentett, nem egy meghatározott fajtát. Később az Ulmer Dogge, English Dogge, Great Dane, Hatzrüde (vadászkutya), Saupacker (vaddisznókereső) és Grosse Dogge (Nagy Dogge) nevek ezeket a kutyákat szín és méret szerint csoportosították. 1878-ban Berlinben egy hét főből álló bizottság alakult, amelyben aktív tenyésztők és bírók vettek részt. Dr. Bodinus vezetésével meghozták a döntést, miszerint az összes említett változatot Deutsche Doggenként (Német Dog) osztályozzák. Ezzel alapozták meg a német fajta tenyésztésének kezdetét. A standard 1888 óta létezik.

Német dog

6.) Leonbergi

Súlya:

Kanok: 49,89–77,11 kg

Szukák: 40,82–63,50 kg

A leonbergi egy Stuttgart melletti kisvárosból, Leonbergből származik. Heinrich Essig kutyatenyésztő, a város egyik tanácsosa a Leonberg címerében szereplő oroszlánt szerette volna megszemélyesíteni egy kutyafajtában. Ehhez keresztezte landseer szukáját egy Barry nevű bernáthegyivel, majd néhány generációval később pireneusi hegyikutyát is bevitt a vérvonalba. Ezt követően az utódokat újra bernáthegyivel keresztezte. Ennek eredményeképpen 1846-ban megszületett az első leonbergialom. Nem kellett sok ahhoz, hogy a fajta világszerte hatalmas népszerűségre tegyen szert, és az arisztokrácia státuszszimbólumává váljon. Essig 1889-es halála után a leonbergi kelendősége hanyatlásnak indult, a két világháború pedig csak rontott a helyzeten. A leonbergi rajongói 1948-ban klubbot alapítottak, ami segített fennmaradni a fajtának.

Leonbergi

Ide kattintva megismerkedhetsz a világon valaha élt legnagyobb kutyával.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

hirdetés