Két új tanulmány is megjelent a közelmúltban, amelyekből mélyebb betekintést nyerhetünk a háziasított kutyák történelmébe.

hirdetés

Az egyik tanulmány több tucat ősi kutya genomját elemezte, és arra jutott, hogy a kutyák már 10 000 évvel ezelőtt együtt vándoroltak Ázsián keresztül az emberrel, ami jól mutatja, milyen fontos szerepet töltöttek be a négylábúak őseink életében már a kőkorszakban is. A második tanulmány több száz kutya- és farkascsontvázat vizsgált, hogy pontosan meghatározza, mikor jelent meg a modern kutyák széleskörű sokfélesége. A vizsgálatok eredményei jelentősen átalakítják az ismereteinket az ember és kutyái korai kapcsolatáról.

A kutyák már a neolitikum idején is változatos megjelenéssel bírtak

„Gyakran feltételezzük, hogy a kutyák sokfélesége a viktoriánus korban, az elmúlt kétszáz évben alakult ki, de nem – azt találtuk, hogy már az elejétől fogva hatalmas a változatosság, sokkal nagyobb, mint amit vártunk” – magyarázza Allowen Evin, a francia Montpellier-i CNRS egyetem bioarcheológusa a Nature-nek a kutyafejek vizsgálatának eredményeiről. (Bár szakértői nem vagyunk a témának, azt fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a viktoriánus kornak nem a kutyafélék sokféleségét köszönhetjük elsősorban, hanem azt, hogy elkezdték a tenyésztést keretek közé rendezni, vagyis fajtásították, egységesítették az addig meglévő rengeteg kutyatípust, majd kialakították az azokat gondozó szervezeteket is.)

Evin kutatása 643 kutya és farkas koponyájának 3D-s szkennelését vizsgálta, amely állatok az elmúlt 50 000 évben éltek. A csapat egy jellegzetes kutyakoponya-formát azonosított – rövidebb orral és szélesebb arccal, mint a farkasoké –, amely először Északnyugat-Oroszország közel 11 000 éves fosszíliáiban jelent meg. Ebben az időszakban a késői vadászó-gyűjtögetőkkel és a korai földműves közösségekkel kapcsolatos kutyák rendkívüli sokféleséget mutattak a koponyaformákban és méretekben, amely a mai fajták változatosságának több mint felét adja.

A modern kutyákban jelenlévő sokféleség fele körülbelül 10 000 évvel ezelőtt, már a neolitikum idején is megvolt. Tehát nagyon korán, az ember-kutya kapcsolat kezdetén nemcsak eltérővé alakítottuk őket a farkasoktól, hanem a kutyák maguk is változni kezdtek, és rengeteg változatosságot hoztak létre

– emelte ki Carly Ameen, az Exeteri Egyetem bioarcheológusa, a tanulmány társszerzője az NPR-nek.

Ez a korai sokféleség valószínűleg szándékos tenyésztés eredménye, mivel az emberek a kutyákat különféle célokra, például vadászatra, védelemre és társasági szerepre alkalmazták a kezdetek óta. Ez a vágy pedig bizonyos tulajdonságokat beépített a kutyákba, amely jól kitűnik a következő tanulmányból, ahol DNS-elemzéseket végeztek.

Az emberek 10 000 éve is magukkal vitték a kutyáikat vándorlásaikra

A kapcsolódó tanulmány 73 ősi kutya genomját elemezte Kelet-Ázsiából és Közép-Ázsiából, melyek az elmúlt 10 000 évben éltek. A kutatás azt mutatta, hogy az emberek már a kutyáikat is magukkal vitték, amikor Ázsián keresztül vándoroltak. A genomanalízis kimutatta, hogy a különböző emberi származásokhoz régiónként eltérő kutyapopulációk tartoztak. Például az északkelet-szibériai ősi emberek származása az Északi-sarkvidéki kutyákkal kapcsolódott, amelyek leszármazottai a mai szánhúzó kutyák.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

Bizonyos esetekben azonban az emberek és a kutyák származásai közötti eltérések arra utalnak, hogy a kutyákat civilizációk között cserélték, valószínűleg bizonyos tulajdonságok kiemelése érdekében. Laurent Frantz, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem populációgenetikusa, a genomkutatás társszerzője kiemelte, hogy az északi-sarkvidéki származású kutyák különösen népszerűek voltak; vadászó-gyűjtögetőkkel jelentek meg az eurázsiai sztyeppén, később pedig a bronzkori déli kínai populációk körében

A legkorábbi kutyák már nem hasonlítottak a farkasokra

A kutatók azt is észrevették, hogy a legkorábbi, körülbelül 11 000 éves ismert kutyaminták már nem nagyon hasonlítottak farkasokra, ami csak egy dolgot jelenthet: az embereknek már ekkor voltak kutyáik. Ez tehát arra utal, hogy a kutyák háziasításának ennél az időpontnál korábban kellett megtörténnie. „11 000 évvel ezelőtt már évezredek óta voltak kutyák Szibériában és Európában; valószínűleg elég hosszú ideig ahhoz, hogy különbözővé váljanak. Tehát olyan időszakot vizsgálunk, amikor már tartottak kutyákat” – világít rá Frantz. A kutyák voltak az első háziasított állatok. Bizonyíték van arra, hogy az emberek legalább 30 000 éve élnek szorosan együtt kutyákkal. Azonban hogy hol és miért kezdődött ez a közeli kapcsolat, továbbra is rejtély marad.

A kutatások eredményei szerint a kutyák az ember mellett nagyon hamar különbözni kezdtek a farkasoktól

Az egyik nagy kihívás a nagyon korai kutyafosszíliák azonosítása, amelyek valószínűleg nagyon hasonlítottak a farkasokéhoz. A genomkutatások szerint a fő kutyavonalak körülbelül 20 000 évvel ezelőtt kezdtek el elkülönülni a pleisztocén időszakban, de az ebből az időből származó megerősített kutyafosszíliák még hiányoznak. Például a mostani kutatásban elemzett 17 pleisztocén koponya közül egyik sem mutatott háziasításra utaló jelet.

Eközben a korai kutyakereskedelem még régebbre nyúlhat, mint ahogy az új tanulmányok jelzik. Az első háziasított kutyák maradványainak felkutatásához a kutatóknak a koponyán túl más anatómiai részekre, például az állkapcsokra vagy DNS-elemzésre kell támaszkodniuk, amelyek egyelőre még elérhetetlennek tűnnek.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

hirdetés