Szinte minden kutyás cikkben, szakirodalomban és videóban elhangzik a rettegett betegség neve: diszplázia. Mit jelent ez pontosan, milyen formái léteznek és mely kutyafajták a leginkább érintettek? Lehet-e gyógyítani a diszpláziát?

hirdetés

E kétrészes írásban ezt a témakört járjuk körül Dr. Balogh Béla, a váci Kedvenc Állategészségügyi Központ vezetője segítségével.

Szinte minden kutyás hallott már a diszpláziáról, de azt tapasztalom, kevesen tudják, mit jelent a szó pontosan. Mi ez a nagyon félt betegség a kutyák körében?

B.B.: A diszplázia tulajdonképpen rendellenes fejlődést jelent, amit gyűjtőszóként használunk. A legtöbb kutyás, ha ezt a szót meghallja, elsősorban a csípőízület fejlődési rendellenességére gondol, de sok kutyában a könyökízületnél is kialakulhatnak rendellenes ízületi módosulások. Nemcsak a csípőízület lehet érintett, hanem más ízületeknek is lehet problémája, habár a csípőízületi rendellenesség a leggyakoribb. A kistestű kutyáknál előforduló térdkalács-ficam, ami sokszor a térdkalács árkának a sekélyesedésére vezethető vissza, is egyfajta diszplázia, pedig a köznyelvben a térdkalács-ficam megnevezés terjedt el.

Nemcsak a csípő lehet érintett, bár leggyakrabban ez okoz problémát

Mi okozza a diszpláziát? Inkább genetikai okokra vezethető vissza, vagy tartási okokra? Ez egy gyakori vita a kutyatenyésztők és a gazdák között.

B.B.: Én azt gondolom, hogy alaphelyzetként a kialakulásnak elsősorban genetikai okai vannak, inkább egy genetikai hajlam, egy kezdődő adottság okozza a diszpláziát. Bizonyos helytelen tartási módokkal a gazdák elő tudják idézni a rendellenesség súlyosbodását. Ha például a nagytestű kölyökkutyát nagy mennyiségű fehérjével etetjük annak érdekében, hogy minél előbb nagy tömeget érjen el, akkor könnyen olyan fokú terhet tudunk róni az amúgy is gyenge és fejlődő ízületre, ami tovább tudja fokozni az ízület torzulását. Az alap kiinduló oknál azonban mindenképpen valamiféle genetikai hajlamot vagy adottságot kell figyelembe vennünk. Tovább nehezíti a diszplázia problémakörét tenyésztési szempontból az a tény, hogy ez a betegség nem egy vagy két génen öröklődik tovább, hanem nagyon sok gén „szól bele” a végtag ízületének alakulásába. Ezért is nagyon nehéz a diszpláziát hordozó kutyák kiszűrése, amihez hosszú évtizedek munkája kell.

Vannak kutyafajták, amelyek hajlamosabbak erre a betegségre? Lehet-e egyáltalán így tipizálni?

B.B.: Sajnos lehet tipizálni bizonyos fajtákat. A leggyakoribb és közismertebb csípőízületi diszpláziával sújtott kutyafajta a német juhászkutya volt, illetve a rottweilerek is ezek közé tartoztak. Jelentősen érintettek a nagytestű, masztiff jellegű kutyák, mint például a bordeaux-i dog, a tosa inu, a cane corso, de ide sorolhatjuk a német dogot és a bernáthegyit is.

A nagytestű kutyák, mint a cane corso esetében jellemzőbb a csípőízületi diszplázia kialakulása

A nagytestűek közül az ázsiai fajták azok, amelyek hosszú ideig kicsi hajlandóságot mutattak a diszpláziás elfajulásra, például a közép-ázsiai juhászkutya és a kangal 90-es években behozott egyedei között szinte egyáltalán nem volt jellemző ez a rendellenesség. Az utóbbi időszakban sok rottweiler kutya kiválasztásában volt szerencsénk részt venni például börtönőr kutyának. Azt tapasztaltam, hogy sokat javult az állomány, és sok egészen jó csípővel rendelkezőt találtunk közöttük. Az egy-két évtizeddel ezelőtti állapothoz képest ez egy nagy változás. A szigorú tenyésztési szelekciónak tehát lehet jótékony hatása.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

Lehetséges-e a diszpláziát gyógyítani, vagy a tüneteket olyan szinten enyhíteni, hogy az adott egyedből egy „működőképes” kutya legyen?

B.B.: Tökéletesen gyógyítani ezt a betegséget sajnos nem lehet, jelenleg nincs olyan ismert lehetőség, amivel a csípőízületi diszpláziát teljesen korrigálni lehet. Sokáig azt reméltük mi, állatorvosok, hogy az embereknél alkalmazott csípőprotézis lehet a jó megoldás. A valóság azonban az, hogy az emberhez képest a kutyák más pozícióban állnak a hátsó lábaikon, más a csípőszögellésük, ráadásul a testsúlyukhoz képest sokkal nagyobb izomerővel rendelkeznek, mint az ember. Ez az oka annak, hogy sokkal gyakoribbak a különféle lazulások, patológiás törések a protézisbehelyezéshez kapcsolódóan, mint az embereknél.

Emiatt Magyarországon nagyjából konszenzus van abban: a protézisbeültetés nem feltétlenül célravezető, ezért ezzel a legtöbb helyen teljesen fel is hagytak.

Ami részleges megoldást jelenthet, az a csípőízület teljes kiiktatása, ami a rendellenes combcsontfej eltávolítását jelenti, hiszen így megszűnik a comb és a medencecsont közötti ízületes kapcsolat. Így a comb- és farizmok meglehetősen jól át tudják venni ennek az ízületnek a szerepét, ami egy élhető állapotot eredményez.

Legújabb könyvünk, a Mentsd meg a kutyád!

Dr. Piller Pálma kutyagazdiknak szóló elsősegélykönyve hiánypótló gyakorlati útmutató, mit kell tennünk balesetek, nem várt egészségügyi helyzetek esetén.

A könyv megrendelhető online kedvezménnyel a kiadó oldalán.

hirdetés