Vajon miért érti meg a kutyánk azonnal, ha egy irányba mutatunk, míg a macskánk valószínűleg értetlenül néz ránk? A válasz a közös történelmünkben és az ebek falkaösztönében rejlik. Az ELTE kutatói egy 2023-as tanulmányban mutattak rá, hogy a kutyák szociális intelligenciája nem véletlen, hanem egy évezredes szelekció eredménye, amely során az emberrel való legszorosabb együttműködés vált a túlélés zálogává.

hirdetés

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatócsoportja, Salamon Attila vezetésével nemrégiben újra megvizsgálta a kutya-macska intelligencia kérdését. Arra összpontosítva, hogy melyik faj érti jobban az emberi kommunikációs gesztusokat, vagyis milyen az állatok relatív „szociális kognitív képessége”.

A kutyák jobban megértik az emberi gesztusokat

Az ember munkatársaivá váltak az évek alatt

A szociális intelligencia tesztelése

A szociális kogníció egyik gyakori tesztje a mutatás. A gyerekek például kétéves korukra felismerik, hogy a mutatás egy kommunikációs gesztus. Az állatoknál ez egyszerű: megmutatjuk nekik, hogy az egyik tál jutalomfalatot rejt, majd hagyjuk, hogy megegyék. Ezután két egyforma tálat teszünk le, és az egyikre rámutatunk: az állat, felismerve a gesztust, a megjelölt tálhoz megy.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

A kutyák számára a laboratóriumi tesztelés gyerekjáték volt. Gyorsan feloldódtak, és minden eb választott, amikor a kísérletvezető mutatott valamire. Egyetlen kivétellel az összes négylábú a véletlenszerűnél lényegesen pontosabban választott.

A macskák egyszerűen nem értik a lényeget

A macskák esetében még azok az egyedek is gyengén teljesítettek, akiket sikerült tesztelni. Ha a választás elmulasztását hibának számolták, az állatok nem teljesítettek jobban a véletlennél. Fontos megjegyezni, hogy ezek a cicák nem az átlagot képviselték, hanem a szociálisabb egyedeket. Az eredményekből az is kiderült, hogy a tesztelt csoport mindössze 7%-a, vagyis három macska volt képes otthon és a laborban is a véletlennél pontosabban választani. A maradék 93% egyszerűen csak találgatott, ahelyett, hogy az emberi mutatásból merített volna információt.

Az evolúció és a háziasítás

Az evolúció és a háziasítás története sok szempontból választ adhat az összehasonlítás kimenetelére. A háziasítás 14 000 éve alatt a kutyák az ember szoros munkatársaivá váltak (vadászat, őrzés, terelés), ami folyamatos kommunikációt igényelt. A falkában élő ősöktől örökölt komplex szociális hálónak köszönhetően genetikailag is alkalmasak voltak az együttműködésre. A szelekció során azokat a példányokat tenyésztették tovább, melyek a legpontosabban reagáltak az emberi jelzésekre, így mára a kutyák kiemelkedő szociális és kommunikációs képességekkel rendelkeznek.

A macskák csak az utóbbi pár évszázadban kezdtek el valódi, interaktív társállatként kötődni hozzánk, így ők alapvetően függetlenebbek és kevésbé figyelik az emberi jelzéseket, mint a genetikailag együttműködésre kódolt kutyák.

Bár az általános intelligencia mérése komplex feladat, és az eredmények sem döntik el feketén-fehéren, melyik faj az intelligensebb, egyértelműen jelzik, hogy a szociális kogníció és az emberi kommunikációra való válaszkészség terén a macskák sajnos messze elmaradnak a kutyák mögött.

Legújabb könyvünk, a Mentsd meg a kutyád!

Dr. Piller Pálma kutyagazdiknak szóló elsősegélykönyve hiánypótló gyakorlati útmutató, mit kell tennünk balesetek, nem várt egészségügyi helyzetek esetén.

A könyv megrendelhető online kedvezménnyel a kiadó oldalán.

hirdetés