A kullancsok számos súlyos, hosszú távú, akár halálos betegséget terjesztenek. A legjobb védekezés az, ha egész évben megelőzzük megjelenésüket, így védve magunkat és kedvenceinket.

hirdetés

Ahhoz, hogy megfelelően védekezhessünk fontos megérteni, hogy ezek az élősködők hogyan szaporodnak, és mikor a legaktívabbak. A kullancsok akár macskákra, akár kutyákra nézve halálos veszélyt jelenthetnek, így életciklusuk megszakítása az egyetlen megoldás a védekezésre. A legjobb az lenne, ha ezt még az előtt megtennénk, hogy fertőző betegséget tudnának terjeszteni. Ezért érdemes bolha- és kullancsirtó készítményeket használnunk, hiszen ezek célja az, hogy elpusztítsák az élősködőt még mielőtt az betegséget tudna átadni.

A megfelelő védekezéssel számos komoly egészségügyi problémát előzhetünk meg

A kullancsok életciklusa

A petéből kikelő lárvák 6 lábbal rendelkeznek, ebben a stádiumban nem képesek szaporodni. Továbbfejlődve nimfává alakulnak, amelyeknek már 8 lába van, de szaporodni még mindig nem képesek. A nimfákból alakulnak ki a szintén 8 lábbal rendelkező kifejlett kullancsok, amelyeket imágónak nevezünk. A kullancs elsősorban nimfa- és imágó állapotában jelent veszélyt, mivel ilyenkor már nagyobb eséllyel hordozhatja a Lyme-kór okozóját, illetve egyéb baktériumokat, vírusokat és parazitákat.

A kullancsok vérszívók, túlélésükhöz, vedlésükhöz, valamint szaporodásukhoz gazdatestre (és annak vérére) van szükségük. A legtöbb kullancsfaj esetében több gazdatestre is szükségük van az életciklusuk befejezéséhez; mások, mint például a barna kutyakullancs, akár egyetlen gazdatesten is képes végigélni az életét.

A kullancs életciklusa négy szakaszból áll:

• pete,
• lárva,
• nimfa,
• felnőtt egyed, azaz imágó.

grafika: welovedogz.hu

A kullancs fejlődésének folyamata

A nőstény kullancs általában több ezer petét rak, leggyakrabban levelek alatt vagy más szerves törmelékben. A kikelő lárva egy gazdatestre tapad – rendszerint egy kisebb madárra vagy rágcsálóra, például egérre –, ahol halálos betegségeket vehet fel, és ezek hordozójává válhat.

Nem sokkal a táplálkozás után a lárva lehullik a gazdatestről, és akár egy évig is nyugvó állapotban marad, majd vedlik és nimfává alakul. Ezután egy újabb gazdatesten táplálkozik, ahol továbbadhatja az általa hordozott betegsége(ke)t, majd ismét lehullik, és néhány hónapig pihen, mielőtt kifejlett kullanccsá vedlik.

A felnőtt kullancs ezután új gazdatestet keres – rendszerint egy nagyobb állatot vagy embert –, párosodik, táplálkozik, és közben betegséget terjeszt. A hím kullancs a táplálkozás végeztével lehullik a gazdatestről és elpusztul. A nőstény kullancs általában közvetlenül a párzás után hullik le, hogy lerakja petéit. Ez az életciklus átlagosan körülbelül 2 évig tart.

Fontos, hogy időben eltávolítsuk az élősködőt a gazdatestről

A kullancs táplálkozása

Táplálkozás közben a kullancs emésztőenzimeket öklendez vissza a gazdatestbe, hogy megakadályozza a véralvadást, így zavartalanul folytathatja a vérszívást. E visszaöklendezés során történik a betegségek átvitele is. Egyes kullancsfajoknál ez a folyamat több mint 48 órát is igénybe vehet, de fajonként eltérő: van, ahol néhány óra is elegendő lehet. Ha a kullancsot időben észlelik és eltávolítják, ritka a betegségátvitel. Ezért létfontosságú az egész éves kullancsmegelőzés a háziállatok védelme érdekében, mivel a megelőző készítmények célja, hogy a kullancsot elpusztítsák, vagy még a betegségátvitel előtt lehullassák a gazdatestéről.

A Kárpát-medence 5 leggyakoribb kullancsfaja

Mintegy két tucat kullancsfaj él a Kárpát-medencében, ezek a leggyakoribbak.

1.) Ixodes ricinus (közönséges kullancs)

Ez a leggyakoribb kullancsfaj hazánkban, főként erdőkben, nedves aljnövényzetben fordul elő. Kutyák számára leginkább a Lyme-kór és az anaplazmózis miatt veszélyes, amelyek súlyos ízületi és általános gyulladásos tüneteket okozhatnak, főként a sok időt természetben töltő, kijárós vagy túrázó kutyáknál.

Dermacentor reticulatus

2.) Dermacentor reticulatus (dermacentor kullancs)

Ez a faj a babéziózis fő terjesztője, ami az egyik legsúlyosabb, akár halálos kimenetelű kullancs által terjesztett betegség kutyákban. Leginkább nyílt, füves területeken él, és különösen veszélyes a vadászkutyákra vagy olyan házi kedvencekre, akik gyakran járnak mezőn, erdőszélen.

3.) Haemaphysalis inermis

Ritkábban találkozunk vele, de főleg vadon élő állatokon élősködik, és rickettsiákat terjeszthet. Elvétve kutyákra is rákerülhet, főként erdőszéli, vadakkal kontaktusba kerülő kutyák esetén; lázat, általános gyengeséget okozhat.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

4.) Hyalomma marginatum

Ez a melegkedvelő, gyors mozgású kullancs a közelmúltban jelent meg nagyobb számban hazánkban, leginkább a klímaváltozás és vándormadarak révén. Kutyákban babéziát és baktériumfertőzéseket terjeszthet, és különösen veszélyes lehet rövidebb szőrű, déli vidékeken tartott vagy szabadon kóborló kutyákra.

5.) Rhipicephalus sanguineus (barna kutyakullancs)

Ez a faj gyakran épületeken belül is megél, és melegebb, zárt környezetben is szaporodik – így menhelyeken, kennelekben vagy lakásban tartott kutyáknál is megjelenhet. Főként babéziát és ehrlichiózist terjeszt, amelyek súlyos vérképzőszervi zavarokat és szervi károsodást okozhatnak, különösen fiatal vagy idős, legyengült immunrendszerű kutyákban.

Barna kutyakullancs (Rhipicephalus sanguineus)

Tekintettel arra, hogy a kullancsok országszerte előfordulnak, az állatorvosok egész éves védelmet, valamint rendszeres és alapos átvizsgálást javasolnak minden kutyagazdi számára.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

hirdetés