Ha valaki állat társaságában koldul az szabálysértést követ el, melynek szankciója maximum 50 000 Ft-os szabálysértési bírság lehet. Nem az állattartást és nem a hajléktalan embereket bünteti a törvény, hanem az állattal koldulást, és elsődleges célja a koldusmaffiák kiszorítása a közterületről. Mit jelent ez a hajléktalan emberek számára? Hunyadi Anettel és Biczók Zoltánnal, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) két kollegájával beszélgettünk.

hirdetés

Nagyobb a fókusz

A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) a Fővárosi Önkormányzat hajléktalan embereket segítő szervezete immáron több mint 30 éve. A BMSZKI munkatársai számos fórumon közvetítik, hogyan tudnak segíteni a hajlék nélkül élőknek. Anett és Zoltán állatokkal kapcsolatos közös munkája körülbelül egy éve kezdődött el. „A hajléktalan emberek és a szükségleteik is sokfélék, ilyen többek között például, ha valaki mozgásában korlátozott, ha párként szeretnének elhelyezést kapni, és ha társállattal keres menedéket a hozzájuk érkező” – kezdi Anett a közös munka történetét. Korábban is voltak kennelek a BMSZKI intézményiben, de a törvénymódosítás miatt most nagyobb fókusz helyeződik erre a kérdéskörre. „Az intézmények döntik el, hogy vesznek-e fel társállatot vagy sem, ennek általában technikai feltételei vannak. Egyszerűen: ahol van saját udvar, és tudunk kennelt kihelyezni, ott tudunk állatokat fogadni” - egyszerűsíti le Zoltán a szempontokat.

Ahol van saját udvar, és tudnak kennelt kihelyezni, ott tudnak állatokat fogadni / Fotó: Vígh Zsolt

Cél a megfelelő keretek felállítása

A BMSZKI-nak többféle éjjeli menedékhelye van többfajta ügyfélcsoportnak. Vannak kifejezetten női, illetve férfi menedékhelyek, van, ahol párokat is tudnak fogadni, és van, ahol a mentális betegséggel élők is biztonságos szállást találhatnak. Az intézmény munkatársai az elmúlt két évben sokat tettek azért, hogy a kennelek számát bővítsék, így segítve a társállattal érkező emberek befogadását. A törvénymódosítás hatásaira készülnek a szakemberek, de eddig jelentős mértékben nem növekedett az állattal hozzájuk érkezők száma. Az egyes szállásokon dolgozók nyitottak a társállatok fogadására, a feladathoz kapcsolódó kereteket közösen határozzák meg. „Nekünk sem mindegy, hogy egy állatot hogyan tart nálunk egy ügyfél. Ellátja-e rendesen, mi történik az állattal, ha neki el kell mennie valahova, vagy ha épp kórházba kerül. Vannak velejárói a befogadásnak, ami plusz munkafolyamatot jelenthet. „Ezen dolgozunk folyamatosan, hogy a már meglévő tapasztalásainkból minden fél számára megfelelő kereteket tudjunk meghatározni” – részletezi Zoli a közvetlenül előttük álló teendőket.

Mázli, az egyik lakója a kenneleknek / Fotó: Pintér Daniella

Sokat jelent a partneri segítség

A BMSZKI munkatársai keresik azokat a partnereket, akik segítik a társállatok befogadásával járó feladatok finanszírozását, például a szükséges orvosi ellátások térítésmentes elvégzését. A BMSZKI anyagi lehetőségei korlátozottak, hiszen például a kennelek telepítése, fenntartása, az állatokkal kapcsolatos munkafolyamatok, a számukra biztosított eszközök és élelem stb. mind olyan kiadás, amit nem fedez az amúgy is rendkívül alacsony állami normatíva, hiszen ez nem alapfeladata egyetlen hajléktalan-ellátó intézménynek sem. így minden olyan együttműködő partner, legyen az orvos vagy menhely, akik hajlandók segíteni ügyfeleik és leginkább azok társállatai helyzetén, jelentős támogatást jelent számukra.

Ilyen volt az év legnagyobb kutyás fesztiválja

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. A DOGZ Fesztiválon készült fotókat hamarosan galériáinkban láthatod.

Beszámolónkat itt olvashatod!

A közterületen sajnos sok hajléktalan ember él. Pontos adat nem áll rendelkezésre jelenleg arra vonatkozóan, hogy hányan élnek társállatokkal közterületeken, ez egy állandóan változó adat. A külső kerületekben többen, ahol az erdős részeken valamilyen fedett kalibát tudnak építeni ott jellemzőbb, hogy társállatot is tartanak. „Azt szokták mondani, hogy azért nem mennek be éjjeli menedékhelyre, mert nem akarnak külön lenni a kutyájuktól. Képzeljük el, ha együtt élünk egy kisállattal, és bemegyünk valahova aludni, akkor a kutyusunkat egy kennelbe kell tegyük, külön. Ilyenkor tulajdonképp elválunk tőle, nem tudjuk biztonságban érezni társunkat” – hívja fel az érzelmi kötődésre a figyelmet Zoli. „Ugyanakkor a szállásoknak, amik gyakran nagyon sok, akár 100-200 embernek is nyújtanak egy-egy éjszaka pihenési lehetőséget, egyszerre kell az összes ügyfél szempontjait figyelembe venni és védeni. Egy nagy létszámú szálláson vagy többágyas szobában egymáshoz is alkalmazkodniuk kell vadidegen embereknek; ha ebbe még egy állat is bekerül, akkor az lehet persze akár örömteli is mindenki számára, de lehetnek, akik félnek tőle, vagy ha például hangos az állat – hiszen ez neki is egy új helyzet –, akkor lehetetlenné teszi mások pihenését. Ezek tehát mindenki számára kihívást jelentenek, amiket a meglévő infrastrukturális keretek között kell az egyébként is számos feladattal rendelkező, olykor eléggé leterhelt szociális ellátórendszernek megoldania” – sorolja a szakember a felmerülő dilemmákat.

Az egyes szállásokon dolgozók nyitottak a társállatok fogadására, a feladathoz kapcsolódó kereteket közösen határozzák meg / Fotó: Horváth-Papp Zsuzsanna

Családtagként tekintenek a kutyára

A BMSZKI-ban jelenleg 4 átmeneti szálláson és 4 éjjeli menedékhelyen összesen 26 darab kennel található. Több intézmény nem tud társállatot fogadni, mert nincs udvar, ahol a kenneleket el tudnák helyezni. A kenneleket attól függően telepítik át, hogy hol van éppen nagyobb igény rájuk. „Nálunk a fókusz az emberen van, ami teljesen érhető, egy hajléktalan ellátó szervezet vagyunk. Egy állatmentő szolgálatnak az állat védelmén van a hangsúly, és ez is teljesen érthető. Azon dolgozunk, hogy a kettőt közelítsük. Szerencsére vannak orvosok és civilek, akik nyitottak a velünk való együttműködésre és ez sokat jelent ebben a munkában” – összegzi Anett. Céljuk, hogy megtegyenek mindent az utcán élő gazdáért és állatáért is.

„Arra kell törekednünk, hogy a hajlék nélkül élő ember vegye igénybe az intézményi elhelyezést, mert biztonságosabb számára. Azonban, ha nem így dönt, azt is el kell fogadnunk” – hangsúlyozza Anett a feladat egyik nehézségét. Ugyanakkor, ha valaki napközben az utcán van például a kutyájával, az nem jelenti azt, hogy éjszakára nem veszi igénybe valamelyik szállás szolgáltatásait, az állatával együtt. Ha egy hajléktalan ember, aki egyébként szálláson él, a közterületen van a kutyájával napközben, az semmivel nem különbözik attól, amikor egy lakásban élő viszi magával napközben ide-oda az állatát, viszi be a munkahelyére stb. Ezek az emberek is viszik magukkal az állataikat, az általuk használt terekbe, sokszor mindenféle egyéb hátsó szándék vagy számítás nélkül, úgy, ahogy azt teszi bárki más. Hisz családtagként tekintenek a kutyára, szívesebben tartják maguk mellett az állatot.

„Megértjük őket, de ez egy szociális intézmény, az az igény, hogy állattal költözne valaki egy szállásra, felvet dilemmákat és problémákat, például szabályozási, akár közegészségügyi oldalon is. Szeretnénk abba az irányba fejlődni, hogy keretek felállítása után lehetséges legyen az állatokat például a szobában tartani, szobakennelben. A téli időszakban mínusz fokokban nem hagyhatunk kint senkit éjszakára azért, mert kutyája van” – vázolja fel Zoli a jövőbeni terveket.

A BMSZKI munkatársai arra törekednek, hogy minél több intézményben tudjanak fogadni társállattal érkezőket biztonságos, korszerű és az állatvédelmi előírásoknak megfelelő kutyakennelekben és támogatni tudják a fedél nélkülieket abban, hogy felelősséggel viseljék gondját állataiknak. Ebben mi is tudunk segíteni nekik támogatásainkkal.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

hirdetés