Nem véletlenül nem látni teljesen fehér tacskót annak ellenére, hogy számos színárnyalatban ismert ez a fajta. A fehér és a fehér szőr génjét hordozó tacskók tenyésztése ezért tilos.

hirdetés

A tacskó az egyik legkedveltebb kutyafajta, nemcsak olvasóink és a hazai kutyatartók rajonganak az apró, virslitestű vadászebekért, de világszinten is a népszerűbb fajták közé tartoznak a különböző változatai. Hivatalosan 3 szőrhosszúságot és 9 színárnyalatukat ismeri el az FCI, azonban még mindig akadnak, akik abból húznának hasznot, hogy az igencsak változatos színösszeállításban szaporodó ebeket súlyos összegekért adják el a gyanútlan vevőknek.

Rengeteg színváltozatban tenyészthető, de a fehér tacskók szaporítása tilos – nem véletlenül

Ősidők óta kedvelt kutyák

Már az ókori Egyiptomban is találtak olyan leleteket, melyek hosszú testű, ám rövid lábú ebekhez tartoztak. A tacskó kialakulása a 15. század elejére tehető, a fajta Németországban jött létre, és valószínűleg francia vadászkutyákból, pincserekből, schnauzerekből tenyésztették ki. Eredetileg borz- és rókavadászatra használták, innen ered neve: dachshund, azaz borzkutya név is. A magyar becenév, a dakszli is ebből származik. Többféle változata is létezik, a szőr hossza és állaga alapján. Míg a hosszúszőrű tacskókat egykor szetterek és spánielek segítségével alakították ki, a szálkásszőrűek kitenyésztéséhez terriereket használtak.

Az első fajtaleírás 1879-ben született meg Németországban, 1889 óta hivatalosan is elismert fajta a tacskó, bár eleinte a nemesek kiváltsága volt a kotorékebekkel való vadászat. A modern kutyatartás elterjedésével váltak egyre népszerűbbé. A kis testű, kompakt kutyákat könnyedén tarthatták lakásban is, játékos, kedves természetük, önállóságuk évtizedek óta bűvöli el rajongóikat. Ez esetben pedig nem véletlen a szóhasználat, hiszen amint az az welovedogz.hu korábbi felméréséből is kiderült, a tacsisok egyenesen külön kategóriaként hivatkoznak kedvenceikre nem szimpla kutyaként.

Falkasétáinkon többszáz tacskó menetel együtt: nem véletlenül népszerű ez a kutyafajta

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

Ezért nincsenek fehér tacskók

A tacskónak hivatalosan három mérete és három szőrváltozata elfogadott. Érdekesség, hogy az American Kennel Club (AKC) a legkisebb méretű, úgynevezett nyúlász tacskót, azaz kaninchen típust nem ismeri el. A rövidszőrű tacskó bundája sima, selymes tapintású. A szálkásszőrűé durva, a hosszúszőrűé puha és fényes. A bunda színe változatos: lehet egyszínű, azon belül is fekete, sárga, cser, vörös. Illetve többszínű, vagyis ezek kombinációi. Teljesen fehér sosem. Az úgynevezett harlekin tacskók manapság nagyon divatosak. Jellegzetességük a pöttyös, foltos bunda.

A hivatalos fajtastandard az alábbi színárnyalatokat ismeri el:

• Egyszínű: vörös (lehet enyhén feketével tűzött)
• Kétszínű: mély fekete vagy barna, cser jegyekkel, vaddisznó
• Merle/tiger/harlequin: a fenti színek mellett kívánatosak a szabálytalan foltok, melyek nem egybefüggőek, egyik szín sem dominálhat
• Csíkos: vörös alapon sötét csíkokkal tarkított bunda

A felsorolásban cikkünk tárgya, a fehér szín nem szerepel, és nem véletlenül tiltják a fehér tacskókat. Fehér tacskó, melyet double dapple-nek is neveznek, ugyanis csak abban az esetben születhet, ha két merle tacskót párosítanak. Ezek az ebek nem minden esetben teljesen fehérek, leginkább a border collie-khoz hasonló a bundájuk mintázata. Színük kialakulása a letális gének társulásához köthető, sok esetben vakok, szemeik és füleik is deformáltak lehetnek.

A szaporítók szeretik a tiltott színeket, mert van rá kereslet (a kép egy magyar állatvásáron készült) / Fotó: Szurkolók az Állatokért

Amint azt a Futrinka Egyesület Tacskó Fajtamentés az welovedogz.hu-nak megerősítette, a fehér tacskókat a hibás gének miatt nem is lehet tenyészteni, azonban éppen emiatt sokkal izgalmasabbnak tartják egyes emberek.

Nagyon sok ilyen kutya szaporítóktól kerül hozzánk, vagy úgy, hogy kidobták őket és aztán megtalálta valaki. A saját, dupla harlequin tacskóm is úgy került hozzám, hogy valaki leadta. Süketen született, és a szeme sem jó; lát, de nem tökéletesen. Minden ilyen kutyában benne van a betegség lehetősége. De nemcsak süketek és vakok lehetnek, az epilepszia és az agresszió is gyakran tapasztalható náluk

– mesélte a Tacskó Fajtamentés vezetője, Lengyel Mónika lapunknak. Azt is elmondta, sokan még mindig vonzódnak a különös színű, többek között a fehér tacskókhoz is. Amikor olyan színű, örökbefogadható kutyát hirdetnek meg, ami különleges, nem tenyészthető színű, az mindig sokkal nagyobb figyelmet kap. Ilyenkor minden esetben tájékoztatják őket a később felmerülő, esetleges betegségek lehetőségéről.

„A letális gén egy létfontosságú gén olyan változata, amely életképtelenséget vagy ivarérett kor előtti elhalálozást is okozhat. A double dapple (dupla merle – a szerk.) esetében ezek a letális gének eltérő szintű látás- és a hallásvesztést okoznak. Akár teljes vakságot és süketséget is eredményezhet. Ezenfelül a szokatlanul kicsi szem, deformált szemforma, deformált fülek, hiányzó fül vagy szem is jellemző lehet” – írja a dachshound.hu összefoglalója.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

hirdetés