2023-ban a Brit Kolumbia partjai mentén elhelyezett rákcsapdákon rejtélyes sérülések jelentek meg. A heiltsuk (Haíɫzaqv; őslakos közösség) csapdái ezek, amelyekkel az invazív parti tarisznyarákokat fogják be. Néha ezek a csapdák teljesen tönkrementek, máskor csak a hálójuk szakadt ki. A jelekből látható volt, hogy a „támadó” egyértelműen a műanyag csalivödröket kereste a hálóban, amelyekben húsdarabok voltak. A károk alapján farkasokra vagy medvékre lehetett volna gyanakodni, de sok csapda alacsony vízálláskor is víz alatt maradt, így sokáig nem találtak a rejtélyes jelenségre elfogadható magyarázatot.

hirdetés

Hogy kiderítsék, mi történik, a tudósok a Heiltsuk Guardians csapatával – a területet felügyelő és saját kutatásokat végző csoporttal – 2024 májusában víz alatti kamerákat helyeztek el a rákcsapdákra irányítva. Az erőfeszítés meghozta a gyümölcsét: a kamera felvételt készített arról, ahogy egy farkas megszerzi a csalit a csapdából. A viselkedést bemutató új tanulmány az Ecology and Evolution folyóiratban jelent meg, és a kutatók szerint ez lehet az első feljegyzett eset, amely vad farkast eszközhasználóként ír le.

Elképesztő precizitással használta ki az adott eszközt az éhes farkas

A fent látható felvételen egy nőstény farkas bukkan ki a vízből, és egy bóját tart a szájában. Hátrálva a kavicsos partra lép, leteszi a bóját, majd visszamegy a vízbe, és a bójához rögzített kötelet a fogai közé fogva húzni kezdi a csapdát. Amikor az eszköz a felszínre kerül, a farkas megragadja, a sekély vízbe húzza, kirágja, majd áttúrja a hálót, kiszabadítja a csalis vödröt, megeszi a tartalmát, majd elegánsan elsétál.

„Már az első megtekintés után úgy gondoltam: ez bizony eszközhasználat. Minden mozdulata tökéletesen hatékony” – mondja Kyle Artelle, a tanulmány társszerzője, a New York állambeli Syracuse-ban működő SUNY Környezettudományi és Erdészeti Főiskola ökológusa, aki részt vett a csapdák kihelyezésében. Az állat láthatóan érti a csapda részei közti összefüggést és azt is tudja, hogyan kell cselekednie a várt eredmény érdekében. Hogy nem elszeparált eseményről van szó, azt más felvételek bizonyítják, amelyeken más farkasok viselkednek ugyanígy; a környéken megközelítőleg száz csapdát rongáltak már meg hasonló módon.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

A kutatók láttak már eszközhasználatot fogságban élő kutyaféléktől. 2012-ben Bradley Smith etológus (Central Queensland University, Adelaide) és kollégái megfigyelték, hogy egy fogságban élő dingó egy asztalt húzott arrébb körülbelül két méterrel, majd felmászott rá, hogy elérjen egy addig elérhetetlen tárgyat. Ugyanez a dingó egy kutyakennelt is odébb tolt, ráállt, és úgy látott ki a kifutójából.

Az eredmények a kutatók számára is hihetetlenek voltak, ugyanis a közelmúltig úgy gondolták, hogy azon állatok listája, amelyek képesek összetett, magasabb rendű feladatokra – puszta ösztönökön túli reakciókra – meglehetősen rövid: főemlősök, delfinek, elefántok, varjak. A dingóval kapcsolatos esetek azonban új ismereteket nyitottak a kutyafélék képességeiről, amelyet a kanadai farkasok még inkább alátámasztanak.

Valóban eszközhasználat szemtanúi vagyunk?

A legszűkebb definíciók szerint nem. Bár a farkas egy külső tárgyat (kötelet) használt egy konkrét cél eléréséhez, nem teljesítette az eszközhasználat második kritériumát: nem módosította vagy alakította át a tárgyat. A varjak például ferde ágakból készített horgos „eszközökkel” horgásszák ki a lárvákat. A tudományos közösségben tehát egyelőre nincs egyetértés arról, hogy a farkas rákcsapdás trükkje valódi eszközhasználatnak minősül-e. Akik az elmélet mellett érvelnek, azonban azt mondják, hogy az ember is használ olyan eszközt, például számítógépet, amelyet nem ő maga készített, de képes kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.

Ha a további vizsgálatok eredményeképpen egy ponton úgy is dönt a tudományos világ, hogy ebben az esetben nem eszközhasználatról van szó, akkor is nagy jelentőségű a felfedezés, ugyanis a farkasok egy különleges táplálékszerző technikáját mutatja be, amely tanúbizonyságot tesz a faj mentális rugalmasságáról és alkalmazkodóképességéről. Smith kiemelte, hogy a megfigyelés értéke nem attól függ, hogy lehet-e definiálni; a látottak célirányos tervezést és a rejtett jutalom megértését mutatják, amely több lépésből álló problémamegoldást és kitartást indukál – bár nem biztos, hogy minden farkas képes erre.

A tanulmány szerzői szerint a farkasok rákcsapdákat feltáró technikája összefügghet egyedi körülményeikkel. Ahogy Artelle rámutat, a Haíɫzaqv területen élő farkasokat nem vadásszák vagy üldözik úgy, mint sok más régióban, így kevésbé félnek az emberektől, és több időt tölthetnek olyan nyílt tereken, mint a tengerpart, ahol új viselkedésekkel kísérletezhetnek. Egy biztos, a feltételezés vizsgálatához hosszú távú, részletes megfigyelések szükségesek, amelyek tovább zajlanak.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

hirdetés