Valóban megbírságolhatnak-e, ha nem veszel részt az ebösszeíráson? A nemrég közzétett, csepeli hírek kapcsán dr. Kajó Cecília jogász egy érdekes jogi problémát vizsgál.

hirdetés

A csepeli hírek kapcsán Ebösszeírás: bírság járhat érte, ha nem veszel részt címmel jelent meg nemrég egy cikk az oldalon – de tényleg így van? Ennek kapcsán egy olyan érdekes jogi problémát vetek fel, ami évek óta foglalkoztat, de kellő joggyakorlat hiányában még nem kaptunk rá választ – talán majd most.

Az ebösszeírás aktív vagy passzív cselekmény?

2012-ben került be az állatvédelmi törvénybe az a szakasz, hogy az illetékes önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez. A szöveg elemzése kapcsán számomra az „ebösszeírást végez” egy aktív cselekmény, és nem egy passzív várakozás az önbevalló ívek beérkezésére, ahogy az ma a legtöbb önkormányzatnál zajlik. A mintegy 3200 önkormányzat közül igen kevesen, talán még 100 sem végezte el az elmúlt 13 évben ezt az ingatlanról ingatlanra tartó bejárást, viszont a közkeletű vélekedésekkel ellentétben ez a kevés aktív, cselekvő önkormányzat nem a legkisebb községek közül került ki, tehát dolguk azért volt bőven. Saját munkaerővel, illetve megbízási díjért alkalmazott számlálóbiztosokkal (akiknek volt esze, összekötötték anno a népszámlálási feladatokkal) végezték el azt a feladatukat, hogy az alap adatbázist valóban összeírással teremtették meg, majd ennek folyamatos (nem 3 évente egyszeri) felülvizsgálatát végzik önbevalló adatlapokkal.

Egy jelenleg is futó, önkormányzati állatvédelmi rendeleteket érintő kutatásomban találtam egy idevágó cukiságot, Hencida Község Önkormányzatának helyi rendelete szerint a Hencida Község közigazgatási területén tartott ebekről a Polgármesteri Hivatal fényképes nyilvántartást vezet. Hogy a fényképet az állattartónak kell-e szolgáltatnia, vagy az aktív összeírás során kattintják le az állatot, hogy ez portréfotót jelent vagy egészalakosat, nem tudom, sajnos a cikk lezárásáig az önkormányzat nem válaszolt a közérdekű adatkérésemre.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

Az ebösszeírás állattartó általi elmulasztása eddig szórványosan volt szankcionálva az országban, és jellemzően összekötötték egyéb hiányosságokkal az állatvédelmi hatósági eljárásokban (jellemzően úgy is derült ki, hogy szökés, chip hiánya, vagy más hiányosság mellett kiderült ez is). Most viszont egy újbudai állattartót sújtott figyelmeztetés szankcióval Csepel jegyzője (mivel az újbudai jegyző elfogultság miatt kizáratta magát, és Csepelt jelölték ki) amiatt, hogy az ebösszeíráskor adatait nem bocsátotta az önkormányzat rendelkezésére. (Figyelmeztetést azért kapott, mert nem volt korábbi, dokumentált állatvédelmi hiányosság a nyilvántartásban, ha esetleg egy következő eljárásban újabb hiányosságot tárnak fel, így lehet a figyelmeztetés előzményével már például állatvédelmi bírságot kiszabni).

A Törvényszékhez lehet fordulni

A jegyző határozatával szemben az illetékes törvényszékhez lehet fordulni, az állattartó pedig így is tett: most tehát meglátjuk, mit mond a Fővárosi Törvényszék arra, hogy az állattartó szerint ő maga semmilyen kötelezettségét sem szegte meg – a határozatban hivatkozott szakasz ugyanis azt mondja, „az állattartó az ebösszeíráskor köteles az adatait az önkormányzat rendelkezésére bocsátani”. De ha Újbudán nem tartottak ebösszeírást, akkor nem szeghette meg ezt a kötelezettségét sem, márpedig szerinte az ebösszeíráselvégzése mint aktív cselekmény nem lehet azonos az önbevalló adatlapok passzív bevárásával.

A bevallás mikéntje is kérdéses

Vagy túl szigorúak lennénk? Túl nagy elvárás lenne egy akár 100 000 fős vagy nagyobb lakosságszámmal rendelkező fővárosi kerülettől, hogy ingatlanról ingatlanra járva írja össze a kutyákat? Mondhatnánk azt is, ha már a népszámlálási fortélyt felvetettük (volt Önkormányzat, amely akkor összekötötte az ebösszeírással), hogy a népszámláláskor is volt arra lehetőség, hogy ne a vadidegen számlálóbiztosokat lássuk vendégül otthonunkban, hanem azonosítható módon, ügyfélkapus bejelentkezés után végigkattintgassuk a felmérő íveken, hogy hány vécénk van. Valóban így volt, de ennek részletszabályait jogszabály tartalmazza, másrészt a hangsúly az azonosítható módon van. A népszámlálásnál ügyfélkapus azonosítás után jelentkeztünk be a vonatkozó oldalra, és kattintottuk végig a kérdéseket.

Az azonosítható bevallás fontosságáról csak egy felvetés: ha utálom a szomszédot, és poénból bejelentek a lakcímére tíz fiktív kutyát akár postán feladva a bevalló íveket, akár e-mailben visszaküldve, az mennyire kideríthető utólag? (Megtörtént eset, nyomozás is volt az ügyben).

A jelenlegi visszaküldési metódus tehát (jellemzően e-mailben kérik, vagy postai úton, esetleg az ügyfélszolgálaton is le lehet adni, vagy bedobni egy gyűjtődobozba) nem azonosítható mód, így visszaélésekre adhat okot, a gyűjtőládás megoldás pedig nem igazolható, ha később bármely okból elveszik a bedobott ív.

Ilyen volt az év legnagyobb kutyás fesztiválja

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. A DOGZ Fesztiválon készült fotókat hamarosan galériáinkban láthatod.

Beszámolónkat itt olvashatod!

Több esetre lenne szükség az összehasonlíthatóság végett

Kedvenc tanárom mondását idézve: a jog emberkísérlet, ahol tanácsokat adunk embereknek, és várjuk, mi történik velük. Egy eset azonban még nem ad igazat a kísérletezőnek, és főleg nem alkalmas arra, hogy úgy hívjuk: joggyakorlat. Bárhogy dönt tehát várhatóan jövő év elején a Fővárosi Törvényszék, több másik jogeset is kellene ahhoz – és bízom benne, hogy lesz is, eltérő vármegyékből – annak érdekében, hogy eltérő illetékességi területű törvényszékek döntéseit össze tudjuk hasonlítani jövőre.

A jegyző felelősségre vonó döntésének megtámadása esetén azok a részletkérdések is érdekesek az ebösszeírás aktív vagy passzív státuszán kívül – így azon túl, hogy az állattartó megszegte-e kötelezettségét vagy sem –, hogy előfordulhat-e, hogy a döntés kapcsán a törvényszék kimondja: épp az önkormányzat szegte meg a kötelezettségét azzal, hogy nem végzett aktív összeírást. Vagy akár a jogalkotó van mulasztásos jogsértésben, mert soha nem dolgozta ki ennek a szűkre szabott egy mondatnak az állatvédelmi törvényben a végrehajtási részletszabályait, ezzel is segítve az önkormányzatok munkáját.

Emlékszünk talán hasonló esetre az egymondatos jogalkotás köréből: több mint tíz évig csak annyit tudtunk az élő állat nyereményjáték keretében való kisorsolásáról, hogy azt a részletszabályok alkalmazásával lehet megtenni, ilyen részletszabályokat azonban az állatvédelemért felelős agrárminiszter sosem dolgozott ki. Ezért több mint tíz évig kettős vélemény uralkodott az országban: a jogászok fele azt mondta, hogy a részletszabályok hiánya kizárja a sorsolhatóságot, a jogászok másik fele meg azt mondta, hogy a részletszabályok kidolgozásának hiánya nem terhelhető a sorsolóra, hiszen nem az ő hibájából nem kerültek megalkotásra. A szabályt végül totális tilalommá módosították nemrégen. Kíváncsiak várjuk tehát a Fővárosi Törvényszék (és reményeink szerint további vidéki esetek kapcsán más törvényszékek) döntését, hogy megtudhassuk: kinek a kötelezettsége az ebösszeírás?

hirdetés