Sajnos nem minden kutya születik méltó körülmények közé, és bár ez egyáltalán nem helyénvaló, vagy akár igazságos, sokuknak kegyetlenséggel teli élet adatik meg. A szerencsésebbeket viszont kimenekítik ebből a helyzetből és lehetőséget adnak nekik egy szeretettel teli, boldog életre. Sunny is ezen kutyák táborát erősíti, az alábbiakban pedig megismerheted a „legszomorúbb szemű” kölyök örökbefogadásának történetét.

hirdetés

Sunny története nem egyedi, ennek ellenére példaértékű. Kiválóan mutatja, hogy a szeretet és a törődés milyen pozitív hatással lehet egy kutyára, még akkor is, ha a négylábú előélete nem volt éppen szerencsés. A nehéz sorsú kölyökkutyát hat évvel ezelőtt ismerte meg jelenlegi gazdája, és azonnal úgy érezte, hogy segítenie kell rajta. A korai trauma hatása számos ponton megmutatkozott a kutyus viselkedésében, ám új gazdái kitartottak Sunny mellett – a nehéz kezdetekről pedig többnyire már csak a begyógyult sebhelyek tanúskodnak.

A képek illusztrációk

Sunny, a „legszomorúbb szemű” kölyökkutya

Sunny minden bizonnyal 2019-ben látta meg a napvilágot, és a becslések szerint 6-8 héttel később ki is menekítették akkori körülményei közül. Ám a segítség nem tudott elég hamar érkezni, ugyanis mire a kutyus a Best Friends Humane Society gondozásába került, addigra számos sérüléssel „gazdagodott”, mind fizikai, mind emocionális és mentális értelemben. Nicole, későbbi gazdája 2019 áprilisában találkozott először Sunnyval, és rögtön magával ragadta a kutyus mély szomorúsága, ami szemeiben is tükröződött. Nicole úgy nyilatkozott erről a pillanatról a Newsweek riporterének, Alyce Collinsnak, hogy Sunny volt a „legszomorúbb szemű" kölyök, akit valaha látott. Így nem is volt kérdés számára, hogy ad egy esélyt ennek az ebnek.

Ám ezután még hosszú út állt a friss kutya-gazdi páros előtt, hiszen az eb előélete megmutatkozott a viselkedésében is, éppen úgy, mint a bőrén. Nicole erről úgy nyilatkozott, hogy „amikor hazavittük, akkor láthattuk igazán Sunny sebhelyeit teljes terjedelmükben. Az orrán volt egy bemélyedés, amit csak tapintással lehetett észrevenni, és a testét tetőtől talpig hegek borították. (…) Sunny számos jelét mutatta annak az állítólagos bántalmazásnak, amin keresztülment. Ételagresszív volt, rendkívül reaktív, és rettegett a nagyobb kutyáktól, továbbá a férfiaktól, illetve minden körülötte lévő dolgot őrzött (erőforrás-bevédés – szerk.).” És hogy miért is volt ilyen állapotban egy ilyen fiatal kutya? Új gazdájának azt mondták, hogy Sunnyt minden bizonnyal csalinak vagy előkészítő állatnak használták kutyaviadalok keretein belül, és ő volt az egyetlen kölyök, aki túlélte a körülményeket. Az új gazdit ez az információ nem tántorította el és első lépésként az egész nyarát arra tette fel, hogy Sunnyt újra megtanítsa bízni. Ez olyan jól sikerült, hogy az eb lassacskán elkezdte megmutatni kíváncsi, magabiztos oldalát – amivel még inkább lenyűgözte új gazdáját.

A kutyus átalakulását pedig évekkel később megosztotta a közösségi médián.

Időbe telik elnyerni egy kutya bizalmát, főleg, ha egyszer már kijátszották azt

A „csalikutyák hitelességét” körülvevő kétségek

Sunny történetétől csupán két kattintásra található egy videó, amelyben a feltöltő arról beszél, hogy valójában nincs is olyan, hogy csalinak használt kutya a kutyaviadalok világában. Ezt a véleményt, vagy ennek egy változatát többen is osztják, így röviden összefoglalnánk egy-két érvüket.

Az ellenérzést általában az a megfogalmazás váltja ki, miszerint a csalikutyák („bait dogs”) tehetetlen, fiatal vagy gyenge állatok, akik nem alkalmasak a kutyaviadalokra, így arra használják őket, hogy harcikutyákat (ebben a narratívában jellemzően pitbullokat) tanítsanak harcolni. Az ellenkezők gyakran azért békélnek meg nehezen a kifejezéssel, illetve gyakran hangoztatott definíciójával, mert úgy érzik, hogy része a „pitbullellenes propagandának”. Ehhez kapcsolódva az a legnagyobb problémájuk, hogy a csalikutya kifejezés szerintük együtt jár a „harcikutyák démonizálásával”, tehát csak ráerősít arra az elképzelésre, hogy minden kutyafajta, aminek a múltjában kutyaviadalok vannak (de főleg a pitbullok és a bull típusú kutyák) eredendően gonosz állatok, akik a csalikutyán látható sérüléseket okozták. Ez a narratíva nyilvánvalóan sok sebből vérzik, hiszen számos bizonyíték van rá, hogy azok a pitbullok (és többek közt bull típusú kutyák), akik jó kezekben vannak, kiváló társak, és nem érdemlik meg azt az ítélkezést, ami őket és gazdáikat nap mint nap éri. Ám való igaz, hogy az ilyen jellegű tapasztalatok nem biztos, hogy ugyanolyan mértékben elérik a publikumot, mint azok a történetek, amik egy csalinak használt kutya nehézségeiről beszélnek.

Emellett az előző nézet képviselői azt is kijelentik, hogy a menhelyeken (Amerikában) túl szabadosan bánnak a kifejezéssel, és gyakran olyan kutyára is ráakasztják, akikről nem tudják biztosan, hogy milyen háttérrel rendelkezik (az ő szavaikkal élve, nem szó szerint idézve), ezzel kihasználva az emberek empátiáját.

A pitbulloknak és a bull típusú kutyáknak általában rengeteg előítélettel kell szembenézniük

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

Továbbá olyanok is vannak, akik azzal érvelnek, hogy a kutyaviadalok múltjában (amikor még legális volt az ilyen jellegű „sport”) a feljegyzések szerint nem használtak csalikutyákat, és több szempontból sem nem logikus, hogy a mai, illegálisan szerveződő kutyaviadaloknál, illetve az azokra való felkészülésben ilyen állatokat használnának.

Nem vonjuk kétségbe, hogy a múltban valóban mások voltak a szokások, ahogyan azt sem, hogy a csalikutya kifejezés lehet, hogy egy félreértés következtében alakult ki (ez egy másik, jóval hosszabb pont, amit most nem fejtenénk ki). Ám a kutyaviadalok helyzete mára megváltozott – a legtöbb országban illegális, és hazánkban is bűncselekménynek számít –, így közel sem elképzelhetetlen, hogy a kegyetlen tevékenységnek ez is része.

Sunny akkor nem is volt csalikutya?

Végül, megtörténhet-e, hogy Sunny nem csalikutya volt, hanem sérüléseit máshogyan szerezte? Igen, hiszen nem tudták biztosra az előtörténetét, és több részletre is sérüléseiből és viselkedéses tüneteiből következtettek. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem lehetett állatkínzás áldozata, vagy nem volt tragikus és traumatikus előélete. Átalakulása pedig kétségtelen, ahogyan az is, hogy kifizetődött gazdái szeretete és rehabilitációjába fektetett munkája; Nicole elmondása szerint Sunny „minden ember álomkutyájává” vált, és a náluk töltött hat év alatt a legtöbb viselkedéses problémáját sikerült levetkőznie. Olyan jól sikerült a rehabilitációja, hogy probléma nélkül el tudja kísérni új családját a legkisebb kimozdulásokra is – akik örömmel magukkal viszik, ahová csak tehetik.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

hirdetés