A reaktív kutyák hajlamosak eltúlzó módon reagálni a környezetükben lévő ingerekre – legyen szó akár más ebek ugatásáról, hirtelen mozdulatokról, zajokról vagy más állatok közelségéről. Ez azonban nem feltétlenül agresszió, sokkal inkább a félelem, a szorongás vagy a korábbi negatív tapasztalatok következménye.

hirdetés

Csörgő Balázs, a Dog Solution Kutyaiskola alapítójának tanácsai nemcsak a gazdák mindennapjait könnyítik meg, hanem segítenek a reaktív kutyáknak biztonságosabban megélni a riasztó helyzeteket.

Balázs a szeptember 13-i Őszköszöntő Falkasétát kutyaiskolás foglalkozásával nyitja meg / Fotó: welovedogz.hu

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

Milyenek a reaktív kutyák?

A reaktív kutya az, aki különböző ingerekre eltúlzottan reagál. A túlzott reakciót általában más kutyák, vagy emberek váltják ki, azonban a kiváltó okok között szinte bármi szerepelhet: például mozgó járművek, hangok, szagok. A reaktivitás megmutatkozása legtöbbször pórázon ismerhető fel, kitámadás, ugatás, valamint agresszív viselkedés formájában. Tulajdonképpen egy ösztönös önvédelmező viselkedésnek lehetünk ilyenkor szemtanúi.

Mi történik akkor, amikor a reaktív viselkedésnek vagyunk a szemtanúi?

Csörgő Balázs: Vészhelyzet esetén a védőösztön általában menekülésre vagy támadásra készteti az állatot. Ilyenkor, ha úgy érzi, hogy a menekülés útja el van vágva, nem marad más, mint a támadás. Pórázas séta közben ez gyakorta megtörténhet, hiszen a gazdi közelsége miatt magabiztosabbnak érzik magukat a kutyák. Ezen megmozdulások alkalmával ráadásul az ebek kommunikációs rituáléikat sem tudják úgy véghezvinni mozgásuk korlátozottsága miatt, mintha szabadon lennének. Ez is egyfajta bizonytalanságot válthat ki, melynek folyománya a reaktív viselkedés. Sok-sok összetevője van ennek a dolognak, így hát tömören azt mondhatjuk, hogy azok a reaktív kutyák, akik különböző helyzetekben, különböző dolgokra támadnak ki. Ez a fajta viselkedés mindig félelemből és bizonytalanságból táplálkozik.

A reaktivitás mindig félelemből és bizonytalanságból táplálkozik

Mi állhat a reaktivitás hátterében?

Cs. B.: A háttérben állhat egy trauma, félelem valamitől, de a viselkedés lehet egy hiányos szocializáció az eredménye is. Sőt, lehet egy veleszületett érzékenység is. A veleszületett érzékenység talán a legegyszerűbb eset, de természetesen mindegyikkel ugyanúgy kell foglalkozni: a lényeg, hogy minél többször találkozzon a kutya az adott ingerrel. Először kicsiben, aztán egyre fokozatosabban, minél többet ismertetni a reaktivitást kiváltó tényezővel. Voltaképpen ellenkondicionálással tanítjuk meg a kutyának, hogy nincs mitől félni ezekben a helyzetekben.

Hogy bánjunk egy ilyen kedvenccel? Mi az, amit mindenképpen kerüljünk?

Cs. B.: Egy biztos, kerüljük a túlzott büntetést, és leginkább az általános kézben tarthatóságra koncentráljunk. Ugyanúgy kell tennünk, mint egy stabil kutyánál, valamint emellett meg kell tanítani neki, hogy a kiváltó ingerektől nincs tartani valója. A fegyelemnek ebben az esetben is ugyanakkora szerepe lesz, mint egy problémamentes ebnél.

Miért fontos az általános kézben tarthatóság?

Cs. B.: Fontos ahhoz, hogy a kutyám figyelmét fel tudjam kelteni és fenn tudjam tartani különböző feladatokkal és jutalmazással. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy lehet nálam bármilyen jó jutalomfalat, hogyha nem dolgoztam vele engedelmes munkában, és nem jutalmaztam eleget.

A reaktív kutyákat kiemelten fontos engedelmességre tanítani / Fotó: Csörgő Balázs

Jutalmazás és engedelmes munka

Cs. B.: Úgy kezdjük, hogy az inger először csak kicsiben legyen jelen; dolgozunk a kutyával és jutalmazzuk a jó viselkedését. Később közelebb visszük a kiváltó ingerhez, de mindig csak annyira, hogy ne essen át az eb egy olyan helyzetbe, amikor már nem tudja kontrollálni magát. Ezt szem előtt tartva, azért egy picit mindig komfortzónán kívül kell tartani, de csak addig menjünk el, amíg nem veszítjük el a figyelmét.

Azt szeretném, hogy a kutya rám figyeljen. Ültetem, vagy csak egész egyszerűen kézből etetgetem, hogy rám figyeljen és ne a környezetre. Az is nagyon fontos, hogy engedelmes munkát is végeztessünk vele, így könnyebben megtanulja, hogy figyeljen a gazdájára. Ha elérem, hogy rám figyeljen, attól függetlenül érzékeli a környezetét is, de a fókusza rajtam van. Ennek végeredményképpen egész egyszerűen habituálódik a környezetében jelenlévő ingerekre. Mindenhol dolgozni kell egy ilyen kutyával.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

Egyes reaktív viselkedéssel foglalkozó cikkek különböző eszközöket javasolnak, melyek bevethetőek a nevelés kapcsán. A felsorolásban szerepel Y-alakú hám, dupla végű póráz, valamint magas értékű jutalomfalat. Neked mi a véleményed ezekről?

Cs. B.: A hámot azért szokták javasolni, mert ezek a kutyák egytől-egyig húznak. Azonban, ha a hám nem megfelelő, egy félős kutya meghátrálva ki tud belőle bújni, ha menekülni akar. Én nem szoktam javasolni. A dupla végű póráz jó lehet, mert megugorhatnak ezek az állatok; ennek az eszköznek a segítségével azonban meg tudjuk őket tartani. Sokan ajánlják a hám plusz nyakörv, illetve dupla póráz kombót pontosan azért, hogyha megriad a kutya, biztonságban tudja tartani a gazdi. A magas értékű jutalomfalatok elengedhetetlenek, azonban azt is tudnunk kell, hogy ha túl erős az inger, akkor a kutya nem fog a jutalomfalatra koncentrálni. A legfontosabb, hogy elérjük a kézben tarthatóság állapotát.

Mit javasolsz a gazdiknak, hogy kedjenek el egy ilyen kutyussal dolgozni?

Cs. B.: Azt javaslom, hogy mindenképpen egy ingerszegény környezetben, akár egy szobában kezdjünk el foglalkozni a kutyával. Az első az, hogy elérjük nála, hogy kövesse a kezünket, láb mellett kövessen, aztán jöjjön mellettünk; ezeket jutalmazzuk. Vagyis mindent, amit csinál. Nagyon fontos, hogy tudjuk ültetni, fektetni. Amikor ezek már mennek, akkor egy enyhébb ingerkörnyezetben is megpróbáljuk nála elérni azt, hogy ránk figyeljen.

A kulcs az, hogyha a kutyám rám figyel, akkor kevésbé figyel a környezetre, ami triggerelni fogja. És hogyha nem triggereli már az enyhébb ingerkörnyezetben semmi, akkor mehetek tovább egy kicsit magasabb ingerek felé. És ahogy korábban beszéltük, a kutyám úgy habituálódik a külső ingerekre, hogy közben rám figyel. Ez építi a kapcsolatunkat és az együttműködés képességét is. Hiába megy majd el mellettünk egy autó, egy busz vagy egy biciklis, már nem triggerelődik, mert azt jutalmazom, hogy rám figyel. Ez a sima ellenkondicionálás elve.

A habituáció megszokáson alapuló tanulás. Mondok neked egy nagyon-nagyon eklatáns példát. A bakter vesz egy új kutyát a bakterházba. Kint tartja a kertben, ahol elrobog a ház mellett a pécsi gyors. Ilyenkor a kutya fél és rohangál a kertben, próbál elmenekülni, de nyilván nem tud, mert be van kerítve. Fél év múlva már mélyen alszik, amikor elrobog ugyanaz a pécsi gyors, mert már elrobogott mellette százszor. Az eb megtanulta, hogy ez rá sem pozitív, sem negatív hatással nincs, így megszokta.

Egy másik nagyon gyakori példa, hogy a gazdi félelme rakódik rá a kutyára. Például ő fél attól, hogy mi lesz, ha szembejön egy másik kutya. Feltekeri a pórázt, feszíti, ebből az eb érzi, hogy feszült. Össze fogja rakni, hogyha jön szembe egy kutya, akkor készenléti állapot van és elkezdi majd húzni a pórázt, és úgy érzékeli, hogy ki kell támadnia. Ha viszont úgy megyek el mellette, hogy a kutya közben rám figyel, akkor már nem történik meg ez a reakció. Ezt nevezzük közömbösítésnek.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

Mi az, amit megemlítenél még a reaktív kutyákkal kapcsolatban? Olyasmit, amit minden gazdinak érdemes lenne tudnia.

Cs. B.: Van egy érdekes dolog a reaktív kutyáknál: előfordulhat, hogy egy idő után már nem valódi reaktivitásról, hanem stratégiáról beszélünk. És itt jön be újra a képbe a kézben tarthatóság és a fegyelem. Mondok erre is példát: először nyilván félelemből morog, vicsorog vagy kap oda, aztán megtapasztalja, hogy ilyenkor mindenki békén hagyja, elkapja a kezét, majd ezt követően nem piszkálja. Tehát az elején ez lehet, hogy még félelemből és bizonytalanságból történik, azonban később ebből a kutya stratégiát csinál; megtanulja, hogyha így reagál, akkor el tudja kerülni a számára kéretlen helyzeteket. A viselkedés hátterében ilyenkor már nem a félelem áll, hanem egy tanult magatartás. Ebben az esetben is nagyon fontos az eb képzése. Ha megtanítjuk pórázon kulturáltan közlekedni, illetve arra, hogy ne ugasson meg mindenkit és következetesen be is tartatjuk vele a kívánt viselkedést, akkor idővel helyreáll az egyensúly.

hirdetés