A komondor: a kutya, amely megtestesíti a magyar virtust
Közzétéve: 2020. 10. 19. 02:00 - Frissítve: 2025. 08. 15. 13:55
- Fotók: welovedogz.hu • 10 perc olvasás
A komondor egy valódi csoda, magában hordozza igaz magyar lelkünket. Arra született, hogy minden porcikájával bennünket védjen akár az élete árán is. Ha jobban megfigyeljük ezt a hatalmas négylábút, megtanulhatjuk tőle hogyan tiszteljük az életet, és hogyan viszonyuljunk a környezetünkhöz gyengéden, de mindig mély integritással. Pótolhatatlan kincs, ősi örökségünk, melynek fennmaradása közös felelősségünk.
hirdetés
Bár sokakat meglepetésként ér, a komondor valójában fantasztikus családi kutya, aki gyermekes családokban is tartható – mi több, türelmes, szerető és gondoskodó társa a legkisebbeknek is. Hogy a komondort minden szerepében és minden oldaláról megismerhessük, Lőrinczyné Velencei Ágnest, a Sziget Királya Komondor Kennel tulajdonosát, a Hungária Komondor Klub titkárát hívtuk segítségül. A fajta történetének hiteles ábrázolásában Makó János, a Nemzeti Régészeti Intézet kurátora, a Kutya Múzeum alapítója segédkezett. A teljes szőrben lévő, stúdiófelvételeken szereplő kutya a Sziget Királya Aba nevet viseli.
A komondor eredete
Komondor szavunk eddig ismert első írásos említése a Debreceni kódexben található 1519-ből. A 16. századtól kezdődően a komondor szót a különböző latin-magyar nyelvű fordításokban következetesen mindig a juhászkutya szinonimájaként használják, így például Heltai Gáspár Száz fabula (1568) című művében, ahol az Aesopus meséiben megjelenő Canis (kutya) szót többször is komondornak fordítja. Kákonyi Péter Astiagis király 1544-es művében pedig a következő olvasható:
Pásztor nézi vala, gyermeket szoptatja
Egy fias kamondor és körül forogja
Vadak, madaraktól igen oltalmazza
És melegségével gyermeket táplálja
Onnat a gyermeket pásztor el-felvevé
Város felé pásztor ütet vinni kezdé,
A kamondor addig ugatva követé
Míg házacskájában pásztor el-bevivé.
A 1590-ben jelenik meg Szikszai Fabricius Balázs latin-magyar/magyar-latin szótára, ahol a komonndo eb – Molosszus, Canis Opilionum, ami annyit jelentett, hogy a pásztorok kutyája.
A kuvasz és a komondor fajta megnevezést sokáig nemcsak a köznyelvben keverték, hanem sokszor a kinológusok is. Az elnevezések körüli vitának dr. Raitsits Emil kutyatenyésztő, állatorvos, kinológus vetett véget 1916-ban megjelenő, „A magyar eb” című tanulmányában: „[..] komondorok (lompos, helyesebben fürtösszőrűek), kuvaszok, köznéven egyes vidékeken bundásoknak nevezett nyíltszőrzetű ebek, melyeket sajnos simaszőrű komondornak is minősítenek!”
Az 1500-as évek nyelvemlékei alapján azonban nem csupán a komondor nevét ismerhettük meg, hanem a foglalkozását is. Már a legrégebbi időktől kezdve a csorda és a pásztor mellett teljesített őrző-védő szolgálatot. Pethe Ferenc Természethistória és mesterségtudomány című könyvében a kutyák között is „vezérnek” kiáltja ki. A fajta elterjedése a pusztai területeken, az alföldi legelőkön volt jellemző, ahol hatalmas, nyílt területeken kellett védenie az állatokat. A gazda nyugodtan bízhatta magát és állatait kutyáira a farkasok és betyárok által fenyegetett vidéken is. Régen a fajtának különböző elnevezései voltak, hívták például gubancos magyar juhászkutyának, selyemszőrű farkasebnek, pusztai komondornak, lompos szőrű komondornak és bagolyszemű komondornak is.
A ONE Magyarország támogatásával az első 1000 regisztráló ingyen jöhet fesztiválozni!
Mit kapsz?
-Belépést a DOGZ Fesztiválra
-Hozzáférést az ÖSSZES programhoz
-Egy egész napnyi brutál kutyás élményt!
Ne gondolkozz — csapj le itt és most!
Az ajánlat visszavonásig, de legkésőbb 2026. április 30-ig érvényes! Részleteit ITT találod!
Külső megjelenése igen jellegzetes, még a fehér szőrű pásztorkutyák közül is kitűnik zsinóros bundájával. Egy ilyen ősi fajta esetében jól gondoljuk, hogy a külleme annak ellenére, hogy gyönyörű, egy magasabb célt szolgált: a túlélést. Külső jegyeinek kialakításában fontos szerepet játszottak az időjárási tényezők: Eurázsia sztyeppéire jellemző rendkívül hideg teleket és perzselő nyarakat is bírnia kellett az állatnak, ezen túl pedig a nagyragadozók ellen is védelmet kellett biztosítania a szőrzetnek. A farkasharapástól egy vékony bundába burkolózott kutya nem lett volna hozzávetőleges biztonságban sem.
Régen a közösség legértékesebb vagyona a nyáj volt, így az azt őrző kutyákon hatalmas felelősség nyugodott. Úgy tartják, hogy a komondor „vártáján keresztül eleven lény nem közelíthette meg a nyájat”. A kutya mindig a nyáj körül helyezkedett el, feladatát önállóan végezte. Bár gyakran tűnhetett úgy, hogy fekszik vagy pihen, szemét örökké a rá bízott javakon tartotta, és nyugvó helyzetéből is pillanatokon belül ugrott. Széles állkapcsát, hatalmas fogazatát és erőteljes harapását halálosnak tartották, de az biztosra vehetjük, hogy csontot tört.
Mivel a pásztorok számára hatalmas értéket jelentettek ezek a kutyák, nem akkora csoda, hogy a fajtára való tenyésztés is kialakult idővel. A magyar kutyafajták rendszerezése a 20. század elején jött létre; amikor ezt megelőző időkből olvasunk magyar kutyákról, korántsem biztos, hogy az elnevezés azt a kutyát takarja, amire mi gondolunk.
A II. világháború a komondor sorsán is mély nyomott hagyott. A tanyákat, portákat, telepeket védő kutyákat a katonák lelőtték, mert akadályozták őket. A háborút követően mindössze néhány példány maradt hazánkban, amelyből nem volt egyszerű elkezdeni a fajta rehabilitálását; szerencsére azonban sikerrel jártak. Napjainkra a klasszikus pásztorkodás csökkenésével és más pásztorkutyafajták elterjedésével a komondor szerepe visszaszorult és átalakult. Az eredeti feladata azonban továbbra is adott, hiszen a javak és a család védelme jelenünk része is. Remek alkalmazkodóképessége lehetővé teszi a túlélést – vidéki és városi környezetben is megállja helyét, természetesen méreténél fogva nagy területre való. Mindemellett szükség van az eredeti funkciójában való rehabilitációjára is, ám szerencsére még manapság is vannak komondorok, akik állatok mellett az eredeti feladatukat végzik. Ennek ellenére nem lélegezhetünk fel, a komondor ma is ritka, a tenyészszukák száma alapján veszélyeztetettnek számít.
A komondor standardja
A komondor első hivatalos fajtaleírása természetesen hazánkban készült el 1920-ban a MEOESZ (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége) jóváhagyásával. Ekkor rögzítették először egységes formában a küllemi és munkavonatkozású követelményeket. Az FCI (Fédération Cynologique Internationale; Nemzetközi Kinológiai Szövetség) 1954-ben vette fel a komondort véglegesen elismert fajtának a nemzetközi fajtajegyzékbe és fogadta el a magyar standard alapján a hivatalos fajtaleírást. A jelenleg is érvényben lévő standardot 2010-ben fogadták el, melyet a Hungária Komondor Klub, a fajta fenntartásáért államilag elismert tenyésztő szervezet dolgozott ki.
A komondor az FCI rendszerében a 53-as számot kapta, és az I. fajtacsoportban, a pásztorkutyák és juhászkutyák között kapott helyet. A következőkben a teljesség igénye nélkül közöljük a fajta külső jellemzőit.
A komondor nagy testű, erőteljes felépítésű kutyafajta; egy valódi jelenség. Oldalról nézve a teste fekvő téglalapot formáz, amely alig tér el a négyzettől. A kanok marmagassága minimum 70 cm, súlyuk 50–60 kg; a szukáké minimum 65 cm, súlyuk 40–50 kg.
A fej a test vonala fölé emelkedik, a farok lelóg, vége felfelé görbül, majdnem vízszintes. A koponya széles, domború, arányos a testhez viszonyítva. A szemek sötétbarna színűek, szemhéjszélek feszesek és erősen pigmentáltak. A fülek középmagasan tűzöttek, határozottan lefelé irányulóak, V vagy U alakúak. Sem éber, sem támadó állapotban nem emelkednek fel. A komondor mozgása könnyed, kimért; lépése nyújtott, térölelő.
A fajta bőre erősen pigmentált, palaszürke, a szőrzet színe elefántcsont, amely az egész testen hosszú. A bunda durvább felszőrből és finomabb aljszőrből áll, típusát az alj- és a felszőrzet aránya határozza meg. Amikor kevesebb az aljszőr és több a felszőr, a bunda zsinóros, míg a szalagos vagy nemezes bunda esetében az aljszőr a több és a felszőr kevesebb.
A komondor jelleme
Lőrinczyné Velencei Ágnes kiemelte, hogy a fajta népszerűségét sok tévhit rombolja. Hibásan azt gondolják róla, hogy egygazdás fajta, öregkorára megbolondul, vad, agresszív, szőre nehezen kezelhető. Ezek a tévhitek az udvar végén, láncon tartott szerencsétlen állatok, és kutyákhoz nem értő, mégis kutyát tartó felelőtlen emberek miatt alakulhattak ki. Minden kutya fajtától függetlenül rosszul reagál a méltatlan bánásmódra, ezt pedig tetézi, hogy a nem kedvtelésből tartott fajták sokkal gyakrabban kerülnek ebbe a helyzetbe. Ágnes megosztotta velünk, hogy sok olyan esetről tud, ahol felnőtt komondort fogadtak örökbe, és semmivel sem volt nehezebb az összeszokás, mint más fajtánál.
Nem túlzás azt mondani, hogy a komondor a nagybetűs őrző-védő kutya, a rá bízott javakra sajátjaként felügyel. Csendes és kitartó, az idegenekkel szemben bizalmatlan. Nappal általában olyan helyen fekszik, ahol belátja az egész területét, éjjel azonban szinte mindig mozgásban van, járőrözik. Intelligens, megfontolt, önálló fajta, akit őrzésre nem szükséges tanítani, hiszen az a vérében van, ösztönösen végzi a munkát. Mindezek kontrasztjaként családjával végtelenül kedves és gyengéd. A gyerekeket kifejezetten szereti, óvja minden mozdulatukat.
A komondor számára ideális környezet
Ágnestől megtudtuk, hogy nevelés tekintetében a pásztorkutyák eltérnek más kutyafajtáktól. Sokkal önállóbbak, csak annyi energiát fektetnek mindenbe, amennyi szükséges, így ne várjunk tőlük tüzes karikán át történő ugrándozást. A komondor pásztorkutya, a rónák szabadsága és a szabad döntések vannak a génjeibe kódolva.
Ideális, ha állatok mellet eredeti feladatát végezheti, nem tűri az állandó bezártságot. Méreténél és karakterénél fogva nagy területre való, lakásban való tartása nem javasolt. Nincs szüksége állandó foglalkozásra; néha elhúzódik és csendesen figyel. Végtelenül nyugodt és toleráns a család tagjaival, különösen gyerekekkel; bátran mondhatjuk rá, hogy a legjobb családi kutya.
Fontos róla tudni, hogy gazdája jelenlétében semlegesen viselkedik az idegenekkel, de nem kedveli a bizalmaskodást, ezért kutyájával folyton társasági életet élő, pörgős embernek nem való. A komondor nem sportkutya. Természetesen megfelelő szocializációval családi kutyaként a rendszeres sétákon, kirándulásokon is megfelelő társ, minden gond nélkül nyugodtan tűri a hosszabb utazásokat.
A komondor ápolása
Hibásan azt gondolják róla, hogy szőre nehezen kezelhető; és valóban, ha kiállítási szőrpompát akarunk az nem kevés munka, de más jóval elterjedtebb fajtáknál is így van ez – magyarázta Ágnes. A mindennapi életben azonban a közhiedelemmel ellentétben nem jelent nagy megterhelést a szőr rendben tartása. A kutyának mindegy, hogy a fülét vakargatjuk, simogatjuk, vagy a tincseket választjuk szét; fajtától függetlenül az emberi érintésre, foglakozásra van szüksége.
A komondor szőre a puliéhoz hasonló, bundája öntisztuló, 10–12 hónapos kortól érdemes elkezdeni a tincsek kialakítását és szétválasztását, amit rendszeresen ismételni kell. Hogy ezt pontosan hogyan érdemes végezni, arról bátran kérjünk útmutatást a tenyésztőtől. A szem körüli tincseket célszerű óvatosan levágni, illetve felkötni. Így elkerülhetjük a látás korlátozását és a szem irritációját. A fülből is el kell bizonyos időközönként távolítani a szőrt. Ha fürdetés mellett döntünk, érdemes száraz időszakban elvégezni, mert a nagyobb szőrben lévő komondorok bundájának teljes száradásához akár 2–3 nap is kellhet.
A karom vágásra is figyelni kell abban az esetben, ha viszonylag keveset mozog a kutya. Helyes táplálásnál a fogkő nem jelent gondot, de ha megjelenik, gondoskodni kell az eltávolításáról, amit szakszerűen és hatékonyan kizárólag állatorvos tud elvégezni.
Erős szelekciós nyomás alatt alakult ki a fajta, betegségekkel ellenálló, élelmet jól hasznosító, igénytelen egyedek maradtak életben, aminek értelmében sokkal kevesebbet eszik, mint azt egy ekkora kutya esetében gondolnánk. A komondor nagy testű, ha lehetőségünk van, akkor a napi ételadagját két részletben adjuk, az étkezések után pedig biztosítsuk számára a pihenést a gyomorcsavarodás elkerülése érdekében.
Nyírjuk vagy ne a komondort?
Örökzöld vitatéma ez a komondorosok körében. Ágnes a kopaszra nyírást nem javasolja, mert amikor az éjszakai lehűlések már nem jelentenek gondot egy kopasz kutyának, akkor napközben már erős a napsütés, amelynek komoly napégés lehet a következménye. A lenyírás után a szőr havonta 2 cm-t is nőhet, így pont akkorra lesz 2–4 cm vastag, összefüggő, vattaszerű szőr a kutyán, amikor a nyári kánikula beköszönt – ez pedig nem túl előnyös. Ezt még azzal szokták tetézni a gazdik, hogy locsolják, fürdetik a nagy melegben a kutyát, amelynek könnyen az lehet a vége, hogy a sűrű szőr alatt befülled a bőr és hot spotok alakulnak ki, ami egy nagyon kellemetlen, hosszan gyógyuló bőrbetegség.
A kérdés eldöntésénél a szakértő szerint több szempontot is figyelembe kell venni:
- Az idősebb és egészségügyi problémával küzdő kutyáknak megterhelő lehet a szőr súlya, ami száraz állapotban elérheti a testtömeg 15%-át is, vizes állapotban ez a többszöröse ennek.
- A zsinóros szőrzet könnyebben karbantartható, szinte magától alakul a tincs; emiatt könnyebb és szellősebb. A szalagos vagy nemezes szőrzetnél a bunda nehéz, nagy tömegű.
- Egészen más feladat a szőrzet gondozása egy burkolt felületű vagy földes, esetleg füves udvar estén. A talaj típusa is befolyásolja az eljárást; például a homok száradás után kipereg, az agyag beleragad.
A showkutyák esetében nyilván az a cél, hogy minél hosszabb, mutatósabb legyen a szőrzet. Más esetekben az évente történő tincsrövidítés lehet a megfelelő megoldás; ekkor a tincsek elválasztását is el kell végezni.
A komondor jellemző egészségügyi problémái
A komondor alapvetően egy egészséges fajta, ám Ágnes nyomatékosította, hogy az első két 2 év táplálása és tartása meghatározza a későbbi életminőséget. Természetesen a hajlam és a genetikai örökség a kutya egész életére kihat, ezért érdemes tudatosan választani, kerülni a törzskönyv nélküli, szaporítók által kínált kutyákat.
A komondor méretéből adódóan hajlamos lehet a diszpláziára, szerencsére azonban ma már a tenyészthetőség feltétele a diszpláziaszűrés megfelelő eredménye, így ha törzskönyves komondort vásárolunk, kizárhatjuk az öröklött diszplázia lehetőségét.
Az ektrópium (a szemhéj kifelé fordulása) és entrópium (a szemhéj befelé fordulása) szintén fajtabetegségnek tekinthető, de mivel öröklődő problémáról van szó, tenyésztésből kizáró ok.
A fajta várható élettartama 10–12 év.
Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!
Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!
hirdetés
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotify
Hangai Lilla
Kapcsolódó cikkek
