Ismerjétek meg velünk Parázst, a természetvédelmi őrkutyát, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársát gazdája, Kagyerják Pál szavain keresztül!

hirdetés

Számos munkakörből ismerünk hatékony védelmezőket, éles orrú és fülű segítőket, azonban a természetvédelmi őrkutya szóösszetételre felkaptuk a fejünket, amikor a Facebook hírfolyamot görgetve elénk ugrott Parázs fotója a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) oldalán. Muszáj volt hát megtudnunk, vajon mi a dolga, és hogyan bizonyosodtak meg arról, ő lesz a megfelelő a feladatokra.

A természet élőlényeit védelmezi Parázs

Hazánk tíz nemzeti parkja közül az egyik legnagyobb a Duna-Ipoly Nemzeti Park, mely az ország szívében, mintegy 600 négyzetkilométeren terül el. Az igazgatóság védelme alá tartozik a Dunakanyar, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Gerecse, a Vértes és az Ipoly-völgy.

Hegyek, folyók, patakok és mezők. A változatos tájkultúra változatos figyelmet kíván, ebben segíti Parázs gazdáját, Kagyerják Pál természetvédelmi őrt, aki szívesen mesélt kettejük munkájáról magazinunknak.

Csővárberki Tipli, hívónevén Parázs, a nemzeti kutyafajták fenntartási programjának keretében került a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz, 10 hetes korában. Hét hetesek voltak a kölykök, amikor meglátogattuk őket a feleségemmel, hogy kiválasszuk közülük a számunkra legmegfelelőbbet. Jó idegrendszerű, feltehetően jó vadászati tulajdonságokkal rendelkező kutyát szerettünk volna. Hét nagyon szép, csillogó szemű kiskutyát láttunk, amint elkerített helyükön játszadoztak

– mesélte Kagyerják Pál. A természetvédelmi őr abba is beavatta lapunkat, hogy a kiválasztás során mikre kellett figyelniük. Solymászcsörgők segítségével keresték meg, melyik a legbátrabb a hét kölyök közül. A hangos csengettyűk zajától a kölykök megijedtek, ám néhányuk szinte azonnal érdeklődővé vált, köztük volt Parázs is. A legbátrabbakat a magasságpróbának is alávetették.

Arra voltak kíváncsiak, vajon félnek-e a magasban, majd egy vadászattal kapcsolatos, a zsákmányosságot vizsgáló feladat következett. Egy fácánszárnyat húzogattak a kölyök vizslák előtt. Tudni akarták, melyikük a leginkább kitartó ebben a feladatban.

Parázs felkutatja a területen élő állatokat, hogy a természetvédelmi őrök megóvhassák azokat / Fotó: DINPI

Szerencsénkre az a kölyök volt a legkitartóbb, akit már korábban kiválasztottunk.

Parázs leendő gazdái később evés közben is megfigyelték, mennyire életre való a kis drótszőrű magyar vizsla. Ezt követően még 3 hétnek kellett eltelnie, hogy karjaikba véve magukkal vigyék a kiskutyát.

Nem Parázs volt az első vizsla a családban

„Nálunk mindig is volt vizsla a család mellett, most is volt egy öreg sima szőrű magyar vizsla kanunk. Kíváncsiak voltunk, hogy mi fog történni a beszoktatásnál, mit fog tenni az Öreg Szikra, ha meglátja a konkurenciát? Az ismerkedés rövid volt, Parázs próbált szopni, amitől Szikra megijedt, ám amikor a helye felé közelített, az öreg olyat mordult, hogy mindannyian megrémültünk. A feleségem rákiáltott, ebből tudta Szikra, hogy az új jövevény tabu” – mesélte a gazdi.

Parázs nevelésében gazdája egész családja, felesége mellett gyermekei, és idősebb kutyája is részt vett. Az eb még 2017-ben tett sikeres alapvizsgát, majd apróvad vadászati alkalmassági, illetve vízi-mezei vizsgát is. Minden vizsgáján kiválóan megfelelt. Sebzett nagyvad megkeresésében is remekel. Sőt, a kiállításokon is megállta a helyét, de ennek ellenére maradtak a terepmunkánál.

Mi a kutya dolga a természetvédelmi területeken?

Amint azt Kagyerják Pál természetvédelmi őrtől, Parázs gazdájától megtudtuk, leginkább az állatokat védelmezi. Mivel a DINPI területén az Ipoly völgyében magyar szürke marhákat legeltetnek, valamint termelik is a téli takarmányt számukra, Parázs legfontosabb feladata, hogy

május elejétől a télire való szálas takarmány betakarításának megkezdése előtt végigkeresse azt az 1200 hektár rétet és kaszálót, megtalálja a rejtőzködő madarakat, hüllőket és vadat, nehogy a mezőgazdasági gépeknek áldozatul essenek.

A nemzeti park területén élő madarakat, emlősöket és hüllőket védelmezi a természetvédelmi őrkutya, Parázs/ Fotó: DINPI

Ezért is volt már a kiválasztásakor is fontos, hogy kiváló vadászati képességekkel bírjon, hiszen a mezei keresés során megmutatja a talált tojásokon kotló madarakat, a röpképtelen fiókákat, a tojásrakó, védett mocsári teknősöket, de az elfektetett őzgidákat, és gép elől menekülni nem tudó mezei nyúlfiakat is. A DINPI munkatársai az ő segítségével határolják be azt a területet, ahol nem lehet kaszálni, azok megmaradhatnak búvóhelyként.

Korábban ezt a feladatot természetvédelmi őr kollégáimmal, valamint a terület hivatásos vadászával láttuk el, nem kevés időt töltve el hallgatózással, megfigyeléssel. Nem utolsó sorban nagyobb biztonságban érzem magam, amikor egyedül, gyalog járom a rám bízott területet

– összegezte Kagyerják Pál kérdéseinkre.

hirdetés