6 lenyűgöző érdekesség a salukiról, a perzsa agárról

Állítsd be, hogy a We love Dogz az elsők között legyen a Google-találatokban!

A saluki, más néven perzsa agár feltételezhetően évezredeken keresztül segítette az embereket a Közel-Keleten. Bár szülőhazájában – és néha még azon kívül is – máig rendszeresen vadásznak vele, gyakran inkább családi kutyaként tartják.

hirdetés

Sokan csupán névről, vagy videókból ismerik a salukit, hiszen hazánkban egészen ritka fajtának számít. Ám akit érdekelnek a kutyák, annak számos izgalmas információt tartogathat a perzsa agár leírása, kiváltképp a fajta történelme, amely a becslések szerint 5000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Ez idő alatt ezek a kutyák számos népcsoporttal találkoztak, ám szinte nagyobb változások nélkül léptek be a modern korba, valamiféle ősi bölcsességgel a tekintetükben. A következőkben 6 érdekesség segítségével bővítheted a tudásodat ezzel a perzsa agárral kapcsolatban.

Perzsa agár, vagyis saluki

1.) Az egyik legrégebbi kutyafajtának tartják a salukit

A becslések szerint a kutyák körülbelül 20 ezer éve hűséges társai az embereknek, a régészeti leletek alapján pedig a salukik (vagyis inkább a korai perzsa agár jellegű kutyák) mintegy 5000 évvel ezelőtt alakulhattak ki. Ebből a korból ugyanis több sírhelyen is találtak olyan festményeket és mozaikokat, amelyek nagyon hasonló küllemű négylábúakat ábrázolnak. Ezt a feltételezést modern tudomány is alátámasztja: a legújabb genetikai és evolúciós vizsgálatok kimutatták, hogy a saluki a kutyák családfáján az úgynevezett bazális (ősi) csoportba tartozik, amely genetikailag a legközelebb áll a modern kutyafajták közös őséhez.

Perzsa agár / Fotó: welovedogz.hu

2.) „Egyiptom felséges kutyái”

Bár több elképzelés is született arról, hogy egészen pontosan honnan származik a saluki, annyi szinte biztos, hogy nem Egyiptomból. Ennek ellenére van rá bizonyíték, hogy ott is jártak ilyen kutyák, sőt, ezek alapján feltételezhető, hogy a korabeli nemesek nagy becsben tartották őket. Elképzelhető, hogy a saluki akkor tette be a mancsát az ókori Egyiptom területére, amikor azt i. e. 525-ben meghódította az Óperzsa Birodalom. Valójában azonban a hogyan csupán részletkérdés; fontosabbak a Felső-Nílus területéről előkerült régészeti leletek, amelyekből kiderült, hogy a mai saluki őseit az egyiptomi fáraókhoz hasonlóan mumifikálták.

A mai saluki őseit az ókori egyiptomi fáraókhoz hasonlóan mumifikálták

3.) A saluki számos nevet visel

A cikk elejétől kezdve felváltva használjuk a perzsa agár és a saluki kifejezéseket, ugyanis bár hazánkban talán többen ismerik perzsa agárként, gyakran salukiként is emlegetik. Külföldön inkább az utóbbi elterjedt, ám régen az el hor nevet is rendszeresen használták rá, ami azt jelenti, hogy „a nemes”. Az arab hagyományok szerint a saluki Allah ajándéka, ez is mutatja, hogy egy időben mennyire nélkülözhetetlenek voltak ezek a kutyák.

Glamour - We love Dogz Mancsparty

Mancsbárral, fotósarokkal és hasznos előadásokkal várunk július 18-án az ETELE Plazaban. Vegyél részt kedvenceddel a szépség- és ügyességi versenyen és vidd haza az ajándékokat!

Ott Leszek!

4.) A perzsa agarak találó neveket kaptak

Ha már a fajta neveinél tartunk, említésre méltó, hogy milyen találó neveket adtak az emberek a kutyáknak. Ezeket a neveket gyakran a kutyával kapcsolatos tapasztalataik ihlették, így volt, hogy egy állatnak hónapokon keresztül nem volt stabil neve. A hűséges vadászkutyák többek között olyan neveket viseltek, amelyek reprezentálták a családban betöltött helyüket, vagy egy külső-belső jellemzőjükre vonatkoztak. Például többek közt ilyen volt a Sharrek (partner), a Saqar (sólyom), a Lateef (barátságos), a Sougha (az ajándék), a Reasha (toll; a zászlózott fülre és lábakra utalva – az angol feathered, azaz tollas kifejezés után), a Khataf (rabló), és a Shadeed (erős).

5.) Kitartó és erős és vadász

Bár első ránézésre törékenynek tűnhet, nem szabad elfelejteni, hogy nagyra becsült vadászkutyaként tartották. A perzsa agarak hosszú távon, kemény terepen vadásztak és akár az 50 km/órás sebességet is meghaladták a vágtájuk során. Gyorsaságuk és kitartásuk miatt ezekkel a kutyákkal még gazellára is vadásztak. A kíméletlen talaj viszont még ezen szívós ebek talpát is megviselte, így gazdáik hennával és mogyoróolajjal kezelték.

A perzsa akár 50 km/órás sebességgel is képes futni

6.) A nyúlmancsú saluki

A perzsa agár minden porcikája sebességre termett - ebből adódik, hogy mancsai is optimalizálódtak a feladathoz. Az agarakra jellemző nyúlmancsokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy lábfejei hosszúkásak, kiváltképp két középső ujja. Ez az anatómia lehetővé teszi számára, hogy sprinteljen vagy gyors mozdulatokat hajtson végre, akár nyugalmi helyzetből is.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

hirdetés