Gazdiként minden vágyunk, hogy egy rendesen viselkedő, könnyen kezelhető kedvencünk legyen, akivel minden nap csupa játék és öröm. Persze, ez nem lehetetlen, azonban sok munka kell hozzá a gazdi és a kutya részéről is. Vannak esetek, amikor az sem teljesen egyértelmű, hogy egy-egy számunkra zavaró viselkedés az elrontott tanítás következménye, vagy tényleg komoly bajt jelez. Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója segítségét kértük a különbségek megvilágításában.

hirdetés

Problémás viselkedés vagy viselkedési probléma

Különbséget kell tenni problémás viselkedés és viselkedési probléma között. A problémás viselkedés nem feltétlenül utal mentális vagy érzelmi zavarokra, sokkal inkább a kutya és az emberi környezet közötti kommunikációs vagy elvárásbeli eltérésekből ered. A viselkedésbeli probléma objektívebb fogalom, és akár az állat jólétére is hatással lévő problémákat takar. A viselkedési probléma általában valamilyen belső szorongásból, stresszből fakad, mint például a szeparációs szorongás tünetegyüttese.

Míg a kutya problémás viselkedése jellemzően a gazdinak jelent kihívást, a viselkedési problémák ezzel szemben a kutyák mindennapi életminőségét is befolyásolhatják.

Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója / Fotó: welovedogz.hu

Szeparációs szorongás

A szeparációs szorongás egy tünetegyüttes, aminek sokféle típusa létezik, melyből a leggyakoribb a gazdi távozása után jelentkező intenzív ugatás és nyüszítés. Előfordulhat az is, hogy a kutya bútorokat, ajtókat vagy egyéb tárgyakat rongál meg az egyedül töltött idő alatt, és a szobatisztasági problémák is megjelenhetnek. A kutyák családban élő, társas lények. A természetben a csapatban élő kutyafélék ritkán maradnak egyedül. Számukra a család a biztonsági közeg, ezért ahhoz, hogy jól viseljék az egyedüllétet, szoktatni kell a kutyákat. A szeparációs szorongás gyakori oka, hogy a kutya nem vagy nem elég fokozatosan szokott hozzá az egyedülléthez. Egyéb kiváltó okok között szerepelhet a költözés, a gazdaváltás, kellemetlen hangok a lakásban, vagy egy olyan trauma, ami a gazdi távozásakor történt. Fontos az is, hogy kedvencünk minden nap megkapja a mentális és fizikai fárasztást.

A szeparációs zavarról

A kutyák szeparációs zavara egy sokrétű jelenség. A kutyák különböző belső állapotokkal, például félelemmel, pánikkal vagy frusztrációval reagálhatnak gazdájuk távollétére. Egy 2021-es magyar kutatás azt vizsgálta, hogy azok a kutyák, amelyek más kontextusokban hajlamosak a frusztrációra vagy a félelemre, eltérő viselkedési reakciót mutatnak a gazdájuktól való elváláskor. A kutatók megvizsgálták a különböző kontextusokban lévő belső állapotok és a szeparációs viselkedés közötti összefüggést egy kérdőív és egy szeparációs teszt kombinálásával. A félelemmel kapcsolatos kérdőívkomponensek inkább a nyafogással és az ugatás hiányával jártak együtt. Azok a kutyák, amelyek magasabb pontszámot kaptak a kérdőív követelőző részében, ami összefüggésben lehet a kutya frusztrációs küszöbével, többet ugatottak, és nagyobb valószínűséggel kaparták az ajtót. Végül a fóbiás reakciókra hajlamosabb kutyák valamivel többet nyüszítettek és próbáltak elmenekülni. A kapott eredményekkel alátámasztották azt a feltételezést, hogy a kutyák szeparációval kapcsolatos viselkedési válaszait különböző érzelmek válthatják ki.

A motivációs löket sokat segít a kutyasportoknál / Fotó: welovedogz.hu

Szeparációs viselkedési probléma

A szeparációs szorongás az a negatív belső állapot, amelyhez a félelem és a pánik kapcsolódik, a másik negatív állapot a frusztráció. „Ezért hívjuk szeparációs viselkedési problémának, mert nem szorongás van minden esetben a viselkedés hátterében, hanem lehet frusztráció is. Máshogy dolgozok egy olyan kutyával, aki retteg, és másként azzal, ami egyszerűen frusztrált attól, hogy a gazdája elment, és őt nem vitte magával” – részletezi a különbséget a kutyaoktató.

A frusztrációra hajlamos kutya akaratos, erős az akaratérvényesítő képessége; ezek az ebek frusztrációból szeparálnak.

„Fontos kiemelni, hogy van átjárás a két belső negatív állapot között, a frusztrációs hajlamos, és a félénk kutyának is okozhat nehézséget az, hogy egyedül hagyják. Ha félelemről van szó, azon kell dolgozni, hogy a kutya biztonságba érezze magát. Ha frusztrációról van szó, akkor a frusztrációtűrő-képességén kell dolgozni, melyben a gazdi következetessége nagymértékben segít”

– mondja Balázs.

Szerezd meg Te is a menő DOGZ repoharat!

Május 1-jén izgalmas kutyás programokkal, szakértői előadásokkal és családi élménnyel vár a DOGZ Fesztivál a Városligetben. Ne hagyd ki!

Regisztráció és program ITT

A frusztráció mint pozitív inger

A frusztráció az, amikor már egy előre megerősített pozitív inger, vagy egy pozitív állapot egyszer csak megszűnik, vagy nem elérhető a kutya számára.

„Erre példa, ha előveszek egy labdát, megpörgetem a kutyának, aztán elteszem. Ettől a kutya frusztrálttá válik, és ez egy motivációs löket annak érdekében, hogy visszakerüljön abba az állapotba, hogy megszerezze ezt a pozitív ingert. A kutya mindent elkövet annak érdekében, hogy az elrakott labdát megszerezze. Ezt a motivációs löketet használjuk a kutyás sportoknál is” – összegzi a kutyatréner.

A cél, hogy a kutya nyugodtan, békésen várja haza a gazdáját / Fotó: welovedogz.hu

Különböző negatív belső állapotok jellemzik a kutyákat, ehhez kell igazítani a képzésüket. Ha következetesen kezdjük el tanítani a kutyát, szabályokat állítunk fel, amelyeken nincs átjárás, a gazdi következetesebbé válik, a kutya frusztrációképessége is javulni fog. „Én akkor tekintem sikernek, ha a kutyát biztonságosan otthon lehet hagyni, nyugodt lelkiállapotban van, és végigalussza azt az időszakot, amíg nem vagyok otthon” – emeli ki Balázs a vágyott végeredményt. Fontos ügyelni arra is, hogy kedvencünk minden nap kapja meg a mentális és fizikai fárasztást is, és a szükségletei is ki legyenek elégítve.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

hirdetés