Egy új kutatásból az derült ki, hogy azoknál a gyereknél, akik kutya mellett nőttek fel, kevesebb szociális problémát, agresszív viselkedést és bűnözést tapasztaltak később. A kutatók megállapításai szerint az otthon tartott kutya hozzájárulhat a tinédzserek mentális egészségének javulásához – úgy gondolják, hogy ezt részben a megoszló mikrobáknak köszönhetik.

hirdetés

A következőkből megtudhatod, hogyan áll kapcsolatban a kutyatartás az emberi mikrobiom változásaival.

Fotó: welovedogz.hu

A kutyatartás befolyásolja a mikrobiomunk összetételét, ami a mentális egészségünkre is hatással van

A professzor Takefumi Kikusui, a japán Azabu Egyetem kutatója által vezetett vizsgálat megállapította, hogy a kutyákkal való együttlét csökkentheti a gazdák stressz-szintjét, és serkentheti a kötődést elősegítő hormon, az oxitocin felszabadulását. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy ezen túl lehetnek más okok is, amelyek miatt a kutyák pozitív hatással lehetnek ránk nézve. (Hát persze, hogy vannak! De még mennyi!)

„Számos tanulmány számolt be a kutyatartás mentális egészségre gyakorolt előnyeiről, és mi azt is kimutattuk, hogy a mikrobiom lehet az egyik mechanizmus, amely szerepet játszik ebben” – mondta Kikusui. Az iScience folyóiratban a közelmúltban megjelent tanulmány arról számol be, hogyan elemezték 343 mentálisan és fizikailag egészséges tinédzser felmérési eredményeit egy vizsgálat keretében – a gyerekek közül 96 volt kutyatulajdonos.

A csapat megállapította, hogy a 13 éves korban kutyát tartó tinédzserek 14 éves korukra szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el a szociális problémák, a társas visszahúzódás, a gondolkodási problémák, a delikvens viselkedés (bűnözés) és az agresszív viselkedés terén, mint azok, akik nem tartottak kutyát. A kutatók ezután elemezték a tinédzserek nyálában található mikrobákat, és azt találták, hogy bár sok hasonlóság volt, 12 baktériumtípus – köztük a Streptococcus és a Prevotella – jelentősen kevesebb volt a nem kutyatartó tinédzserek nyálában.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

Egerekbe ültették át a tinédzserektől vett mikrobákat

A csapat a tinédzserek nyálában található mikrobákat mikrobamentes egerekbe ültette át. Az eredmények azt mutatták, hogy a kutyát tartó tinédzserek mikrobáival rendelkező egerek többet szimatoltak idegen egereket, és közelebb mentek a ketrecbe zárt társaikhoz. „Ezt a viselkedést »előzetes aggodalomnak« vagy »empatikus aggodalomnak« nevezik, ami egyfajta empatikus reakció embernél és állatnál” – magyarázta Kikusui. A kutatók hozzátették, hogy bizonyos baktériumok mennyisége az egerek bélrendszerében összefüggött a társas viselkedésük különbségeivel, és ezek közül néhány baktériumtípus a tinédzserek viselkedésével is kapcsolatban állt.

„Bár az emberi és az egérviselkedés közvetlen összehasonlítása nem lehetséges, ezek az eredmények arra utalnak, hogy a mikrobiota részben felelős a tinédzserek szociális viselkedésének javulásáért a kutyákkal való együttélés során” – írták a kutatók. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a csapat nem elemezte a résztvevők kutyáinak mikrobiomját. „Egyelőre nem világos, hogy ezek a különbségek [a kutyatartók mikrobáiban] magukból a kutyákból származnak-e, vagy a kutyatartás csökkentette a stresszt, ami a mikrobiom változásához vezetett.”

Fotó: welovedogz.hu

„Csak az bizonyosodott be, hogy a kutyát tartó tinédzserek nyálmikrobiomja különbözik a kutyát nem tartó tinikétől” – mondta professzor Stefan Reber, az ulmi egyetemről, aki nem vett részt a kutatásban.

Hogy a mikrobák hogyan befolyásolhatják a viselkedést, még nem sikerült meghatározni. Kikusui professzor hozzátette, hogy a tanulmány nem azt jelenti, hogy mindenkinek szüksége van kutyára, ugyanis kutyatartás nélkül is lehetséges a változatos mikrobiom fenntartása, amely potenciálisan javíthatja a mentális egészségünket.

Hogyan függ össze a bél mikrobiom és a mentális egészség?

A kutatások egyre meggyőzőbben mutatják, hogy az emberi mikrobiom szoros kapcsolatban áll a mentális egészséggel, és a bél-agy tengelyen keresztül közvetlenül befolyásolja a hangulatot, a stresszkezelést és a viselkedést. A bélbaktériumok többek között szerotonint, dopamint és GABA-t termelnek, amelyek alapvető szerepet játszanak a szorongás, a depresszió és a jóllét szabályozásában. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a mikrobiom összetételének megváltozása módosíthatja a szervezet stresszreakcióit, például a kortizoltermelést. Emellett a mikrobiom képes szabályozni az immunrendszert és a gyulladásos folyamatokat is, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak a depresszió kialakulásában.

Fotó: welovedogz.hu

A depresszióval élő emberek mikrobiomja több tanulmány szerint is eltér az egészségesekétől, és kevesebb olyan gyulladáscsökkentő baktériumot tartalmaz, mint a Faecalibacterium vagy a Coprococcus. Egyre több adat utal arra is, hogy a mikrobiom befolyásolja a szociális viselkedést, az empátiát és a társas kapcsolatokra való nyitottságot. A probiotikumok egyes vizsgálatokban csökkentették a szorongást, sőt javították a társas működést is.

Mi több, úgy tűnik, hogy a bélmikrobiom összetétele a kognitív működésre is hat: gyermekeknél és időseknél is összefüggést találtak a mikrobiális sokféleség és a jobb kognitív teljesítmény között. Mindezek alapján a mikrobiomot ma már nem csupán emésztési tényezőként értelmezik, hanem a mentális egészség egyik kulcsfontosságú szabályozójaként. Bár a kutatások még folynak, a jelenlegi bizonyítékok világosan mutatják, hogy a mikrobiom egyensúlya az egyik legfontosabb, korábban alábecsült tényező a pszichés jóllét fenntartásában.

A kimchi ugyan a kutyának nem való, az emberi mikrobiommal csodát tesz

Na de hogyan lehet az embernek változatos a bélmikrobiomja – teheted fel a kérdést? Még jó, hogy nem bonyolult a dolog kivitelezése. És ahogy olvashattad, kutya sem feltétlenül kell hozzá. A változatos mikrobiom kiépítésének egyik legfontosabb tényezője a változatos étkezés. Igyekezzünk olyan sokféle élelmiszert és alapanyagot bevinni a hét során, amennyire csak lehet. Együnk sok zöldséget és gyümölcsöt, magvakat, teljes kiőrlésű gabonákat, ugyanis a rosttartalmú, növényi alapú étrend kiválóan táplálja a bélben élő jótékony baktériumokat. Vezessük be a fermentált élelmiszereket is, mint például a savanyúkáposztát, a kimchit vagy a kefirt, amelyek szintén növelik a bélflóra diverziását. Emellett kerüljük a túlzott antibiotikumhasználatot, az ultrafeldolgozott élelmiszereket, mozogjunk rendszeresen, igyunk elegendő folyadékot és igyekezzünk annyit aludni, amennyit csak tudunk.

Bár általános tanácsokat olvashattál, és tudományos honlapok tanácsait összegeztük, érdemes dietetikussal vagy orvossal konzultálnod, mielőtt az étkezéseden jelentősen változtatnál.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

hirdetés