A kutyák minden egyes szagot alaposan megvizsgálnak, másodpercenként legalább öt-hatszor képes szimatolni. Képesek kiszagolni a betegségeket, elemezni új szagokat még kilégzés közben is. Részletezzük, hogyan!

hirdetés

A kutyaagy szaglásért felelős része arányosan negyvenszer nagyobb, mint a miénk

Az emberi szaglás alapját körülbelül 5-6 millió szaglóreceptor-sejt adja, amelyek az orrüreg felső részén, a szaglóhámban helyezkednek el. Bár a sejtek száma jelentősnek tűnik, ezek mindössze mintegy 400 különböző receptortípusba sorolhatók, vagyis ennyiféle fehérje képes megkötni az illatmolekulákat. Az agy a különféle receptorok együttes aktiválódásából alakítja ki a szagok óriási változatosságát. Érdekesség, hogy míg az embernek „csak” néhány millió receptorsejtje van, addig a kutyáknál ez a szám a százmilliós nagyságrendet is eléri, ami magyarázza kivételes szaglóképességüket. Egy kutya orrában 100-300 millió közötti szaglóreceptor található, a szagkövető fajták esetén ez a tartomány felső végét jelenti. Ez a nagy receptorszám teszi lehetővé, hogy a kutya nagyon gyenge vagy nagyon redukált koncentrációjú szagokat is érzékeljen.

A fenyegető illatok esetén a jobb orrlyukat használják

Amikor a kutyák aktívan szaglásznak a légzési levegőjük egy részét a szaglóhám felé irányítják, míg más része a tüdőbe jut. Amikor kifújják a levegőt bizonyos részek külön úton hagyják el az orrot, így friss levegő juthat be új szagokkal. Ez segít abban, hogy ne keveredjenek össze a kilélegzett molekulák, továbbá ez fokozza az érzékelés pontosságát. Lényegében a kutya egyszerre lélegzik be és ki. A kutyák orrlyukai részben függetlenül működnek, ezt "szimatolási lateralizációnak" nevezik. A kutyák elsősorban a jobb orrlyukkal szagolnak, amikor először szaglászni kezdenek. Az ismerős vagy nem kellemetlen illatok, például az étel esetében általában a bal orrlyukba kapcsolnak. A kellemetlen, fenyegető vagy  izgató illatok esetében a jobb orrlyukat használják. Ez az agy feldolgozási útvonalaival van összefüggésben. A jobb agyfélteke az új információkat dolgozza fel, míg a bal agyfélteke az ismerős ingerekre adott viselkedési válaszokat szabályozza.

Szaglásuknak köszönhetően kiképezhetők segítő vagy érzelmi támogató állatnak, például szorongásos rohamok, epilepsziás emberek mellé

Megérzik az adrenalin illatát

Genetikájuk és fiziológiájuk tökéletesen alkalmassá teszi őket a szaglásra, és az emberek évszázadok óta használják is ezt a kifinomult szaglást kábítószerek, robbanóanyagok és betegségek kutatására, felderítésére. Utóbbiak kapcsán négylábú társaink leginkább a rák kimutatásáról ismertek. Kiképezhetők különféle ráktípusok, többek között bőrrák, mellrák és hólyagrák kiszagolására, ismert rákos betegek és egészséges emberek mintáinak felhasználásával. A kutyák orra nemcsak a jutalomfalat szagát érzi meg, hanem képesek érzékelni a félelmet és a szomorúságot is. Ennek az az oka, hogy megérzik az adrenalin illatát. A megnövekedett pulzusszám és véráramlás jellegzetes kémiai anyagokat küld a bőrünk felszínére, amit az eb azonnal érzékel, ezért kiképezhetők segítő vagy érzelmi támogató állatnak, például szorongásos rohamok, epilepsziás emberek mellé.

A kutyák orra nemcsak a szaglásban verhetetlen, hanem a hősugárzást is érzékeli

Külön is tudják mozgatni az orrlyukaikat

A kutyák szaglása nemcsak erejében, hanem működésében is egészen különleges. Az ebek képesek önállóan mozgatni az orrlyukaikat, ami segít nekik kitalálni, hogy melyik irányból érkezik az illat. Az emberek csak egyszerre tudják mozgatni az orrlyukaikat. Amikor például egy illat először a bal orrlyukba jut, a kutya tudja, hogy balról érkezik. Ha pedig a jobb orrlyukba, akkor az illatforrás a jobb oldalon van. Ez a képesség hasonló ahhoz, ahogy az ember a két fülével érzékeli a hang irányát. Ennek köszönhetően a kutyák sokkal gyorsabban tudják behatárolni egy szag forrását. Ez a tulajdonság nélkülözhetetlen például nyomkövetésnél vagy keresőmunkában és kulcsszerepet játszik abban, hogy a szaglásuk a természet egyik legpontosabb érzékszervi rendszerévé vált.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

Az orruk hőmérséklete folyamatosan igazodik a környezethez

A kutyák orra nemcsak a szaglásban verhetetlen, hanem a hősugárzást is érzékeli. Ezt a különleges képességet az orr hegyén található nedves, szőrtelen bőrfelület (rhinarium) biztosítja. Ez a terület rendkívül gazdagon idegzett, így alkalmas lehet hőérzékelésre. Az ötlet tesztelésére a Lundi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói három kutyát képeztek ki, hogy válasszanak egy meleg (31°C) és egy környezeti hőmérsékletű tárgy között, amelyeket 1,6 méter távolságra helyeztek el. A svéd-magyar kutatás kísérletei igazolták, hogy a kutyák meg tudják különböztetni a melegebb tárgyakat a semlegesektől. Érdekesség, hogy a kutya orrának hőmérséklete folyamatosan igazodik a környezethez, melegben csak néhány fokkal hidegebb, hidegben viszont jóval hűvösebb a levegőnél. Ez a hűvösség teszi lehetővé a hősugárzás észlelését. A felfedezés ma gyakorlati hasznot is ígér, például a mentőkutyák munkájában. A kísérletek során a kutatók kizárólag jutalmazással tanították a négylábúakat.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

hirdetés