Egy friss tanulmány szerint az okosabb kutyáknak kisebb az agya
Közzétéve: 2025. 05. 22 - Fotók: welovedogz.hu • 3 perc olvasás
Közzétéve: 2025. 05. 22 - Fotók: welovedogz.hu • 3 perc olvasás
A különböző kutyafajták agyméretét vizsgálták a koponyájukhoz viszonyítva, és arra a következtetésre jutottak, hogy a nagyobb agy nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott kutya okosabb.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy bár a munkakutyáknak bonyolultabb képességeik lehetnek más fajtákhoz képest, ezek a képességek az agyukban egy kompaktabb térben szerveződnek. Ez eltér attól, amit a vadon élő emlősök evolúciójában megfigyelhetünk, ahol az agy testmérethez viszonyított növekedésével együtt a kognitív képességek is általában összetettebbé válnak. Lássuk máris, hogy mik derültek még ki a kutyák agyméretével kapcsolatban!
„Más fajcsoportokban az agy relatív mérete magasabb kognitív képességekre utal – itt viszont ennek az ellenkezőjét látjuk” – mondta Ana Balcarcel, a tanulmány vezető szerzője, aki evolúcióbiológus a franciaországi Montpellier Evolúciós Tudományok Intézetében.
A kutatás során 1682 felnőtt kutyakoponyát vizsgáltak meg, amelyek 172 fajtát képviseltek, és a svájci Természettudományi Múzeumban találhatók. A kutatók kiszámolták a kutyák agyméretét a testmérethez viszonyítva. Ezenkívül 14 viselkedési jellemzőre vonatkozó adatokat is felhasználtak a Canine Behavioral Assessment and Research Questionnaire (Kutyaviselkedés-értékelési kérdőív) alapján, amely olyan tulajdonságokat mér, mint a taníthatóság, figyelemkeresés, agresszió és más viselkedési jegyek.
A „munkakutyák”, mint például a szibériai huskyk, amelyeket összetett feladatokra tenyésztettek ki az ember segítésére, rendelkeztek a legkisebb relatív agymérettel. Ezzel szemben a társasági fajták, mint például a csivavák, amelyek főként házi kedvenceknek lettek tenyésztve, rendelkeztek a legnagyobb relatív agymérettel.
Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most online kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!
A tanulmány szerint azoknak a kutyáknak volt kisebb az agymérete a testükhöz képest, amelyek könnyebben taníthatók – ezek tipikusan a munkakutyák, mint például a szibériai huskyk, a pireneusi hegyikutyák vagy a rottweilerek. Ezek a fajták olyan feladatokat látnak el, mint a keresés és mentés, vakvezetés, illetve rendőrségi munka. Korábbi kutatások szerint jobb végrehajtó funkcióval bírnak – ez a viselkedés szabályozását és a rövid távú memóriát jelenti –, mint más kutyafajták. Balcarcel megjegyezte, hogy a nagyobb testű kutyák agyának belső szövetszerkezete is eltér a kisebb testűekétől.
A csivavához hasonló ölebeknek tehát nagyobb a relatív agyméretük, mint a munkakutyáknak. Korábbi kutatások szerint a nagyobb agyméret általában jobb túlélési esélyekkel, jobb döntéshozatallal és magasabb információfeldolgozási kapacitással jár együtt – ezért is volt meglepő az új tanulmány eredménye.
„A kulcskülönbség az, hogy a kutyák nem természetes környezetben élnek. Ők a mesterséges szelekció termékei… nagyon célzott szelekció eredményei, az ember által irányított evolúcióéi” – emelte ki Balcarcel.
A kutatás azt is kimutatta, hogy azok a fajták, amelyeknek nagyobb a relatív agymérete – jellemzően ölebek, mint a csivavák, pomerániai törpespiccek és yorkshire terrierek –, hajlamosabbak voltak a félelemre, agresszióra, szeparációs szorongásra és figyelemkereső viselkedésre. Mivel ezeket az ölebeket elsősorban emberi társaságra tenyésztették, az olyan tulajdonságok, mint a szeretet- és figyelemkeresés, előnyösnek számítottak, így ezek továbböröklődtek a mesterséges szelekció során. Balcarcel szerint a félelem és agresszió nem számított annyira hátrányosnak ezeknél a fajtáknál, mint a munkakutyáknál, amelyeket kifejezetten a könnyebb taníthatóság érdekében tenyésztettek.
A kutatócsoport következő lépésként különböző kutyafajták agyformáját és agyműködését tervezi összehasonlítani. A neocortex – az agy magasabb szintű funkciókért felelős része – formabeli eltérései segíthetnek megérteni, hogy az egyes fajtáknál milyen érzékelési és működési területek lehetnek fontosabbak.
Számtalan csodálatos kutyusról készült fénykép az idei fesztiválon. Galériába gyűjtöttük, kattints ide és lapozz bele!
Az agyforma kutatása a kutyáknál az evolúció és a domesztikáció kérdéseire is választ adhat. A háziasított kutyák agya testméretükhöz képest körülbelül 20%-kal kisebb, mint a vad szürke farkasoké, ennek ellenére a háziasított kutyák jobban alkalmazkodtak az emberrel való együttműködéshez – például követik az ember tekintetét, vagy értelmezik az emberi mutató gesztusokat.
Balcarcel emlékeztette a kutyatartókat, hogy bármilyen is legyen a kutyájuk agyának és testének méretaránya, ez nem feltétlenül tükrözi a kutya intelligenciáját. „A kutyákat különböző kognitív képességekre tenyésztették, így még ha a kutyád az alacsonyabb agyméretű kategóriába is tartozik, akkor is különleges és egyedi a maga módján.”
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek
Ezeket a nyári gyümölcsöket biztonsággal eheti a kutya
Egészség • 2 percMiért marad meg egyes kutyáknak a jó illata fürdetés után, míg mások szinte azonnal szaglani kezdenek?
Ápolás • 3 percA kutyapelenka káros is lehet: nem mindegy, hogyan használod
Ápolás • 3 percHa kutyád nem szereti a körömvágást, a körömreszelés lehet a megoldás
Ápolás • 5 perc