Az emberek ősidők óta tenyésztenek kutyákat, a legkorábbi tenyésztők farkasokat használtak a háziasított kutyák létrehozásához. Kezdettől fogva tudatosan tenyésztjük őket különféle feladatok ellátásra, legyen az vadászat, őrzés, terelés vagy kifejezetten a társaság biztosítása.

hirdetés

Évezredeken keresztül az emberek olyan fizikai és mentális tulajdonságok alapján tenyésztették az ebeket, amelyek a legjobban megfeleltek az elvárt feladatnak. Ahogy egyre civilizáltabbá váltunk, úgy fejlődtek a kutyáink is, vagyis idővel nem csupán típusokról beszélhettünk, hanem megjelentek a több tényező által meghatározott fajták – olyan kutyák, amelyeket a tenyésztők a helyi igények és körülmények szerint alakítottak. Ha filozofikusabb alkat vagy, biztosan töprengtél már azon, hogy a mai meghatározás szerint mi tesz egy kutyafajtát kutyafajtává. Nos, ha így van, jó helyen jársz! A következőkben ebben a kérdéskörben merülünk el.

Német juhászkutya / Fotó: welovedogz.hu

Hogyan határozza meg a kutyafajtát egy genetikus vagy biológus?

Ha egy genetikus kérdeznénk, ő valahogy így írná le a fajta fogalmát: A fajta olyan kutyák csoportja, amelyek meghatározott tulajdonságokkal rendelkeznek, és egy zárt génállományon (génkészleten) belül léteznek. Az alapítók ugyanabból a helyi (őshonos) populációból vagy több különböző fajtából is származhattak, amelyek keveredése hozta létre a ma ismert kutyát.

A fajta biológiai meghatározása az azonosíthatóságra irányul, és leginkább a genetikai erőforrások megőrzése szempontjából hasznos. Az állatpopulációk nagyrészt nagyon egységes és kiszámítható genetikai „csomagokból” állnak. A biológiai definíció ezeket a csomagokat a kiszámítható tulajdonságaik és jellemzőik alapján írja le.

Azok a fajtameghatározások, amelyek nem biológiai alapúak, általában kevésbé kiszámítható genetikai egységekre vonatkoznak, amelyek nagyobb változatosságot mutatnak. Ezek a típusok genetikai erőforrásként kevésbé lehetnek értékesek, viszont politikai vagy kulturális szempontból jelentősek lehetnek. A kutya a Föld legváltozatosabb emlősfaja, mivel a mesterséges szelekció révén több mint 360 világszerte elismert fajta jött létre. Ezek a fajták jellegzetes morfológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint például testméret és testalkat, farokformák, szőrtípus satöbbi, ám mind egyazon fajhoz, a házi kutyához tartoznak.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

Mi a kutyafajta meghatározása egy tenyésztő szerint?

A legegyszerűbb meghatározás, amit egy tenyésztő adhat az valószínűleg úgy hangzana, hogy akkor beszélhetünk fajtáról, ha az adott állatot „fajtaszerűen tenyészik”. Ha példával szeretnénk szemléltetni, amennyiben két fajtatiszta ír szettert párosítunk, az utódaik minden esetben azonnal felismerhetően ír szetterek lesznek. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a tenyésztők nézőpontjából a fajta olyan kutyák csoportját jelöli, amelyek ismert származású, hasonló típusú kutyák leszármazottai, és amelyek fizikai és viselkedésbeli tulajdonságainak meghatározott halmazát hordozzák. Egy fajta a legnagyobb valószínűség szerint először a képességei, majd a külső jegyei alapján vált felismerhetővé.

Egy kutyafajta következetesen örökíti azokat a fizikai jellemzőket, mozgásformákat és temperamentumot, amelyeket évtizedeken át tartó tudatos szelekcióval alakítottak ki. Minden fajta ideális fizikai jellemzőit, mozgását és temperamentumát egy írásos dokumentumban rögzítik, amelyet fajtaszabványnak, vagy más néven standardnak neveznek. A fajtaszabvány határozza meg azokat a tulajdonságokat, amelyek megkülönböztetik a cocker spánielt a springer spánieltől, vagyis minden fizikai és jellembeli sajátosságot. Ahogy korábban kiemeltük, jelenleg világszerte 360-nál is több kutyafajtát ismerünk, az azonban változó, hogy az egyes nyilvántartó szervezetek ezekből hányat ismernek el. Ha szeretnéd megtudni, hogy mi kell egy fajta elfogadtatásához, kattints ide.

Spinger spániel / Fotó: welovedogz.hu

Mikor nevezhető egy kutya fajtatisztának?

A kutyák akkor nevezhetők fajtatisztáknak, ha megfigyelhető és feljegyezhető, hogy fajtahűen tenyésznek, vagyis azonos jellemzőket és tulajdonságokat örökítenek tovább. A fajták tenyésztésének kialakulásakor fontos szempont volt, hogy csak olyan egyedeket párosíthattak, amelyekről hivatalosan is megállapították, hogy hasonló típushoz tartoznak. A legtöbb fajta esetében valahol a 19. század végén, a 20. század elején érkezett el a fordulópont, vagyis ekkor alakították ki a típusokból a különböző fajtákat.

Rengeteg ma is létező és népszerű kutyafajtát köszönhetünk a viktoriánus Anglia kutyarajongóinak például. Ebben az időszakban egyre fontosabbá vált az ebek külső megjelenése a funkció mellett vagy éppen helyett. Tenyésztők kezdtek dolgozni azon, hogy kutyáikban meghatározott, esztétikailag kívánatos tulajdonságokat rögzítsenek. Hogy támogassák a fajtatiszta ebek fennmaradását, védelmét és fejlődését, hamarosan létrejöttek a tenyésztői és kennel klubok, idővel pedig a kutyakiállítások is egyre elterjedtek. Ezen folyamat eredményeképpen robbanásszerűen felgyorsult az újabb és újabb kutyafajták megalkotása.

Mexikói meztelen kutya / Fotó: welovedogz.hu

1800-ban mindössze 15 elismert kutyafajta létezett, 1865-re ez a szám több mint 50-re nőtt; 1873-ban, az angol The Kennel Club (a világ első kennel klubja) megalapítása után már háromjegyűre duzzadt ez a szám.

A kutyafajták szabványosítása előtt számos különféle típus létezett, amelyeket saját funkciójuk alapján határoztak meg. A The Kennel Clubban a tágabban értelmezett típusok többé nem voltak engedélyezettek; a szettereket, pointereket, kopókat, terriereket és collie-kat külön kellett választani, rendszerezni, katalogizálni és elkülöníteni.

A kutyakiállítások gyorsan társasági eseménnyé váltak, a középosztály igénye a fajtatiszta kutyákra megnövekedett, ezek az ebek ugyanis már akkoriban is státuszszimbólumként is funkcionáltak, vagyis hozzásegítették az embereket ahhoz, hogy feljebb jussanak a társadalmi ranglétrán. Ahogy egy viktoriánus újság megjegyezte: „manapság senki, aki számít, nem engedheti meg magának, hogy egy korcs kutya kövesse az utcán.”

A kiállítási és a munkakutyák közötti különbség egyre erősebben kezdett kirajzolódni, egyre többen és többen vásároltak maguknak, tenyésztett négylábúakat, vágtak bele a tenyésztésbe vagy írtak standardokat elköteleződve egy fajta mellett. A legtöbb fajta az elmúlt 200 évben, néhány alapító egyedből alakult ki. Ezen időszak alatt a kutyák világa hatalmas változáson ment keresztül, amely változás ezekben a pillanatokban is zajlik, például designer „fajták” megalkotásával.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

hirdetés