A 6 kanadai kutyafajta
Közzétéve: 2026. 05. 14. 11:00 -
- Fotók: Getty Images Hungary, Wikimedia Commons • 7 perc olvasás
Az országok kutyáinak gyűjtése során természetesen az FCI, az AKC és az adott ország kennel klubjának listáját is figyelembe vesszük. Utóbbi azért fontos, mert lehetséges, hogy a nagyobb szervezetek nem fogadják el ugyan az adott fajtát vagy típust, de az ország számon tartja. Hasonlóan a mi sinkánkhoz és májzlinkhoz.
hirdetés
Következzen a 6 kanadai kutyafajta rövid történelme és leírása.
Íme, a 6 kanadai kutyafajta
Mindjárt az elején magyarázatra is szorul a lista. Az FCI oldalán a labrador retriever gondozó országa Nagy-Britannia, ám a Kanadai Kennel Klub saját fajtái közé sorolja. A labrador ugyanis ott alakult ki, később azonban Britanniában tökéletesítették és fejlesztették. Ebből kifolyólag mi is tárgyaljuk a következő gyűjtésben, ám újra kiemeljük, hogy a labrador retriever hivatalosan brit fajta.
1.) Kanadai eszkimó kutya
A kanadai eszkimó kutya története 1100–2000 éves múltra tekint vissza, és szorosan összefonódott a thule néppel, akiket a mai inuitok őseinek tekintünk, és akik Alaszka partjaitól (i. e. 1000) egészen Grönlandig (13. század) terjeszkedtek. Sokan Észak-Amerika legrégebbi fajtatiszta kutyájának tartják. Bár a spicc típusú kutyák családjába tartozik, eredete ezen időszak előtt az inuit történelem homályába vész, amely magába foglalja a mongol népcsoport ázsiai kontinensről Észak-Amerikába történő vándorlását is. A ma létező kanadai eszkimókutya-vonal elsősorban az Eszkimó Kutya Kutatási Alapítvány (Eskimo Dog Research Foundation) által tenyésztett egyedekből származik az északnyugati területeken.
Nunavut-territórium (Kanada legritkábban lakott, legészakibb tartománya) kormánya a fajtát kanadai inuit kutyának nevezi, és a terület hivatalos állatává tette. Inuktitut nyelven (a territórium egyik hivatalos nyelve) qimmiqnek hívják. Sokan ez utóbbi két elnevezést használják és preferálják, ugyanis az eszkimó elnevezés pejoratívnak számít. Ennek oka, hogy az északi őslakos közösségekre használt gyűjtőnév volt csupán az eszkimó elnevezés – amely a gyarmatosítás korszakához kötődik –, pedig ezek különálló kultúrák, nyelvek és identitások voltak.
A fajta kifejezetten népszerű volt a felfedezők körében is, mivel híres volt arról, hogy a legnehezebb terheket is képes volt a legnagyobb távolságokra elhúzni, minimális táplálék mellett. A hószánmotorok elterjedésével azonban számuk drámaian csökkent: az 1920-as évek körül még mintegy 20 000 egyed élt, az 1970-es évekre azonban csupán körülbelül 200 egyed maradt.
A kanadai eszkimó kutya jelleme abszolút reflektál arra a környezetre, ahol kitenyésztették, és ahol él: elszánt, terhelhető, bátor és hűséges kutya. Régen gyakran előfordult, hogy a kutyáknak önmaguknak kellett megszerezniük vadászattal a táplálékukat, így jellemző rájuk még ma is, hogy az átlagosnál erősebb a vadászösztönük. Intelligens és könnyen tanítható fajta, szüksége van a munkára és magas intenzitású mozgásra ahhoz, hogy kiegyensúlyozott maradhasson.
Új képek a DOGZ Fesztiválról
Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Több száz képből álló válogatást állítottunk össze a helyszínen készült felvételekből!
Nézd meg és éld át újra a hangulatot!
A te kutyád is köztük van?
2.) Labrador retriever
A labrador retriever Új-Fundland (Kanada) nagyra becsült vízi vadászkutyája, amelyet hosszú ideig kacsavadászként és halásztársként tartottak. (Hogy pontosan hogyan kapcsolódik Új-Fundland kutyája a labrador névhez amellett, hogy Új-Fundland és Labrador tartományt Új-Fundland szigete és Labrador szárazföldi régiója alkotja, sajnos nem tudni.) A fajta népszerűsége az 1800-as évek elején kezdett felfelé ívelni, amikor angol nemesek Kanadába látogatva felfigyeltek ezekre a kutyákra, majd néhány kiválasztott példánnyal együtt tértek vissza hazájukba. A 19. század második felében brit tenyésztők finomították és szabványosították a fajtát. Őshazájukban a labradorok gyakran halászhajókon dolgoztak, hogy a hálóból kiszabadult halakat visszahozzák. Ennek megfelelően a retrieverösztön mellett a kutyának olyan szőrzetre volt szüksége, amely alkalmas a hideg észak-atlanti vizekhez.
Egy labrador retriever ideális természete barátságos, nyitott, alkalmazkodó. Igyekszik megfelelni, és sosem agresszív emberrel vagy állattal szemben. Gyengédsége, intelligenciája és alkalmazkodóképessége kiváló kutyává teszi szinte bármely háztartásban. Fontos azonban leszögezni, hogy a munka a vérében van, így kritikus, hogy a séta mellett biztosítsunk számára feladatokat is; kizárólag a mentális lefárasztás mellett teljesedhet ki családi kutyaként. Megfelelő neveléssel szófogadó és nagyon-nagyon barátságos eb formálható belőle, akivel izgalmasan telnek majd a hétköznapok.
3.) Salish gyapjas kutya (Salish wool dog)
A Washington állam északi részén és Dél-Brit Kolumbia Csendes-óceán északnyugati partvidékén élő salish bennszülött nők naponta egyszer kenuikkal a sziklás szigetekre eveztek. Mindezt azért tették, hogy élelmet vigyenek a kicsi, fehér szőrű kutyafalkáknak. A táplálék nem holmi maradék volt, hanem tengeri emlősök és halak húsát tartalmazta, vagyis a legfinomabb, legtáplálóbb falatokat. A körülményes rutinra és a 20–30 egyedből álló, barlangokban történő elkülönítésre azért volt szükség, mert a szőrük rendkívül értékes volt, hasonló a birkák gyapjához. Használati tárgyakat készítettek belőle, amit eladtak, így nagyon fontos volt, hogy ne keveredhessenek más kutyákkal. Évente 1-2 alkalommal, kagylóhéjból készült késekkel nyírták meg őket.
A salish gyapjas kutya évszázadokon át élt az emberek között, még az európaiakkal való kapcsolatfelvétel előtt is – a leletek szerint akkor már több mint 4000 éve létezett. Egyes források szerint az európai telepesek által behozott juhok és azok gyapja miatt váltak egyre kevésbé szükségessé, mivel a juhgyapjú könnyebben feldolgozható és olcsóbb volt. Más források szerint kihalásuk közvetlenül a gyarmatosítás következménye volt. A fajta már több mint 115 évvel nem létezik.
4.) Tahltan medvekutya (Tahltan bear dog)
A tahltan medvekutya több mint 500 éven át szolgálta Észak-Brit Kolumbia tahltan népét, és a térség más őslakos közösségeit, a tlingiteket, a tagishokat, a kaskákat és a sekanikat. A tahltan szájhagyomány szerint a medvekutya ősidők óta velük élt – legendáik szerint varázslat útján jött létre, hogy megvédje azokat az őslakos népeket, akik a mai Északnyugat-Brit Kolumbiában éltek. Ezeket a kis méretű ebeket megélhetési vadászatra használták elsősorban medvére, de akár jávorszarvasra, hiúzra vagy fajdfélékre is. A vadászok egy hátukra kötött zsákban vitték őket, majd ha észlelték a prédát, a kutyákat elengedték. A feladatuk az volt, hogy falkába verődve, hangos ugatással vonják el a medvék figyelmét, míg a vadászok óvatosan olyan közel tudtak férkőzni, hogy megsebesítsék a prédát.
Kifejezetten kicsi ebek voltak, 30–40 cm magasak és 4,5–8 kg súlyúak. Színük fekete-fehér volt, jellegzetesen nagy, felálló fülekkel és borotvapamacsra emlékeztető bozontos farokkal rendelkeztek. Bár rendkívül bátrak és kemények voltak, az emberekkel gyengéden viselkedtek, ezért a családi sátrakban is helyet kaptak.
A puskák elterjedése végül feleslegessé tette őket, ami a fajta pusztulásához vezetett. 1975-re mindössze 6 ismert egyed maradt életben. Az utolsó kutya 1979-ben pusztult el, ugyanabban az évben, amikor a Kanadai Kennel Klub eltávolította a fajtát az elismert fajták listájáról. A tahltan medvekutya a világ legutoljára kihalt kutyafajtája.
5.) Újfundlandi
Számos elmélet született arról, hogy ez a hatalmas, bolyhos mackó hogyan, milyen fajták keresztezésével alakulhatott ki. Az egyik elgondolás szerint az Új-Fundlandra érkezett vikingek hatalmas, fekete kutyái keveredtek a sziget őshonos ebeivel. De olyan elméletek is napvilágot láttak, amelyek szerint a labradorok és a pireneusi hegyikutyák szerelemgyerekei lehetnek; megint más elképzelések szerint farkas ősök és tibeti masztiffok elegye az újfundlandi. A fajta a halászok hűséges társa volt, hatalmas erejével a hálókat, a szánokat és a kocsikat húzta. Kitűnő tájékozódóképessége is nagyon hasznos volt, hiszen sokszor az újfundlandi vezette a bárkákat a partra a zátonyok között, és nem volt rest kimenteni a vízbe esett embereket sem. A fajta képviselői ma már inkább családi kedvencek, de még mindig a vérükben van a mentés. Olyan is előfordult, hogy jutalomért cserébe maga az eb lökte bele a vízbe kimentendő áldozatát.
Ezt a kutyát egyszerűen lehetetlen nem szeretni! Kedvessége, végtelen türelme és gondoskodó féltése az egész családjára kiterjed, de különösen kedveli a legkisebbeket. Rendkívül hűséges jószág, aki akkor van elemében, ha a családja mellett lehet. Ugyan nem tipikus őrző-védő, de az biztos, hogy ha szeretteit veszély fenyegeti, meg fogja védeni őket. Bátor és alkalmazkodó, de hatalmas termete miatt a nevelését már nagyon korán el kell kezdeni. Tartása inkább kertes házban javasolt, de ez nem azt jelenti, hogy kennelben vagy az udvar végében jól fogja érezni magát. Fontos, hogy rendszeres kontaktusban álljon a családdal. Nagy a mozgásigénye, az úszást mindennél többre értékeli.
6.) Vadkacsavadász retriever
A vadkacsavadász retrievert 19. századi sportvadászok tenyésztették ki Új-Skócia (kanadai tartomány) Yarmouth megyéjének Little River körzetében. A fajtát egy zseniális vadászati módszer alkalmazására hozták létre, méghozzá azért, hogy utánozzák a rókák azon vadászati tevékenységét, amellyel felhívják magukra a víziszárnyasok figyelmét. A vadkacsavadász part menti játékát látva a távolban úszó kacsák kíváncsisága felébred, és lőtávolságba merészkednek. Amint a vadász elejti az állatot, a kutyát kiküldik, hogy visszahozza a lelőtt vadat. A világon jelenleg csak egy másik fajta specializálódott erre a technikára, mégpedig a holland kacsavadász. Még manapság is ebben a stílusban vadásznak ezek az ebek, ám igen sokoldalú kutyák, így szinte bármit elvégeznek, amire megtanítják őket.
A vadkacsavadász retriever intelligens, szeretetteljes kutya, akinek rendkívül fontos, hogy a gazda kedvére tegyen. Nagyon játékos, fáradhatatlan jószág, akinek egészen addig lehet dobálni a labdát, míg az ember karja le nem esik. Vidám kis kutya, módfelett képes élvezni a vadászat mellett a túrázást, a kempingezést, az úszást és a kutyás sportokat is. Így csak olyan gazdák számára ideális választás, akik aktívak és sok időt töltenek a szabadban. Mi sem támasztja jobban alá ezt a kijelentést, mint hogy emlegetik őket vörös tornádóként is.
A legmodernebb kutyás lexikon
Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.
hirdetés
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotify
Hangai Lilla
Kapcsolódó cikkek
