Genetikai orosz rulett? A designer kutyák divatjának aggasztó árnyoldalai

Állítsd be, hogy a We love Dogz az elsők között legyen a Google-találatokban!

A designer kutyák az elmúlt években kész divathullámot indítottak el. Göndör szőrű, gombszemű kölykök, hipoallergénnek ígért bunda és a megkapó ígéret, hogy a keresztezett ebek ötvözik két népszerű fajta legjobb tulajdonságait. Sokaknak nem is kell több, hiszen társadalmunkban sajnos bevett irány, hogy mindenből a legújabb, a legjobb és a legkülönlegesebb kell. A tenyésztés és a genetika azonban nem így működik....

hirdetés

Cikkünkben arra keressük a választ, milyen következményei lehetnek annak, ha élő állatok válnak divattermékké, miközben a tenyésztés mögött sok esetben több a marketing, mint a hosszú távú állatjólléti szempont.

A labradoodle a labrador retriever és az uszkár keveréke volt az első kísérlet

Nem feltétlenül a keveredés a gond

A designer kutya kifejezés elsősorban olyan keresztezett kutyákat takar, amelyeket két különböző fajta párosításával hoztak létre az elmúlt évtizedekben. Ezek az ebek nem pusztán keverékek, hanem célzott keresztezés eredményei. Labradoodle, cockapoo, cavapoo, maltipoo – az elmúlt években rengeteg új típus jelent meg. Fontos azonban leszögezni: ezek nem hivatalosan elismert kutyafajták, a "designer" jelző tehát nem genetikai vagy tenyésztési értéktöbbletet jelent, hanem azt, hogy a típus újszerű és divatos, ugyanis alapvetően nagy népszerűségnek örvendő fajták egyedeit keresztezik. A probléma természetesen nem azzal van, hogy két különböző fajtájú kutyának kölykei születnek, hiszen a keverék kutyák mindig is részei voltak a kutyás világnak.

A gond ott kezdődik, amikor a keresztezés során az egészségügyi és genetikai ellenőrzés a háttérbe szorul a külső jegyek és a hipoallergénnek hirdetett bundával szemben, és az üzlet fontosabbá válik annál, hogy milyen genetikai háttérrel, milyen egészségi állapotú szülőktől születik meg egy kutya.

A fajtastandard a kutyákat is védi

Nem véletlen, hogy hosszú évtizedek, sőt gyakran évszázadok munkája áll egy-egy hivatalosan elismert kutyafajta mögött. Egy új fajta kialakítása ugyanis nem abból áll, hogy két hasonló kutyát párosítanak. Ahhoz, hogy egy kutyapopulációból valódi fajta legyen, hosszú időn keresztül tudatos tenyésztői munkára van szükség. A cél nem csupán egy különleges küllem létrehozása, hanem az is, hogy generációkon keresztül kiszámíthatóan öröklődjenek ugyanazok a tulajdonságok.

Ez azt jelenti, hogy a tenyésztőknek évtizedeken át szelektálniuk kell az egyedeket küllem, egészségi állapot, idegrendszer, viselkedés és munkakészség alapján, hogy a legmegfelelőbb egyedeket tenyésszék tovább. Közben folyamatosan figyelni kell arra is, hogy ne szűküljön veszélyesen a génállomány, és minél kevesebb örökletes betegség maradjon fenn.

A maltipoo a máltai selyemkutya és a törpe uszkár keresztezéséből született

Ha ez sikerül, elkészülhet egy részletes fajtastandard, amely pontosan meghatározza, milyen legyen egy adott fajta megjelenése, mozgása, mérete, szőrzete és temperamentuma. A fajta ezt követően még mindig hosszú ideig kell, hogy bizonyítja stabilitását, mielőtt egy nemzeti kennelklub, majd később akár az FCI (Fédération Cynologique Internationale, azaz Nemzetközi Kinológiai Szövetség) is elismerné. Ezzel szemben a designer kutyák első vagy második generációs keresztezések. Bár ugyanazt a fantázianevet viselik, genetikai szempontból jelentős különbségek lehetnek közöttük, éppen ezért nem tekinthetőek önálló kutyafajtának, hanem különböző fajták keresztezéséből származó hibrideknek.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

A genetikai zsákbamacska

A felelős tenyésztés egyik alapja pontos genetikai és egészségügyi ismeretek alapján történő párosítás. A designer kutyák esetében ez azonban ritkán áll fenn, mégis: a keresztezők egyik leggyakoribb ígérete, hogy a születendő kölykök a két szülőfajta "legjobb tulajdonságait" egyesítik. Ez azonban genetikai szempontból nem ilyen egyszerű: ha mindkét szülőfajtában jelen vannak bizonyos örökletes problémák, azok a kölyköknél is könnyen megjelenhetnek, így gyakorlatilag semmi garancia nincs arra, hogy egy kölyök nem örökli a szülők genetikailag hajlamosító betegségeit, amiket a fajtatenyésztők által párosított ebek esetén több évtizedes munkával sikerül gyakran kiszűrni. Egy labradoodle például egyszerre örökölheti a labrador és az uszkár örökletes szemészeti betegségeit, ízületi problémáit vagy más genetikai hajlamait is, ha a szülőállatok esetében nem zárták ki ezeket a megfelelő egészségügyi szűréseken.

A puggle a mopsz és a beagle keresztezése, genetikai öröksége kifejezetten terhelt lehet

Ki védi a kutyákat egy szabályozatlan piacon?

A felelős tenyésztés egyik alapja az ellenőrizhetőség. Léteznek fajtaklubok, tenyésztési szabályok, egészségügyi ajánlások és olyan rendszerek, amelyek célja a genetikai problémák csökkentése. A designer kutyák piacán azonban sokkal változatosabb a helyzet: ez a terület sokkal könnyebben válhat üzleti lehetőséggé.

A designer kutyák iránti kereslet egyik kevésbé látható oldala azoknak a kölyköknek a sorsa, akik nem pontosan olyanok lesznek, mint amire a vásárlók számítanak. Míg egy stabil, generációkon át szelektált kutyafajtánál kiszámítható, hogy a kölykök milyen méretűek, szőrzetűek vagy temperamentumúak lesznek, addig két különböző fajta keresztezésénél jóval nagyobb a genetikai változatosság. Egy kölyök örökölheti az egyik szülő göndör, alig vedlő bundáját, a testvére viszont a másik szülő egyenes, erősen vedlő szőrzetét. Ugyanez igaz a testméretre, a mozgásigényre, a vadászösztönre vagy akár az idegrendszerre is.

A cavapoo, a Cavalier King Charles spániel és az uszkár keresztezéséből létrejött designer kutya mint kiderült, több nemkívánatos viselkedési jegyet mutat, mint a kiindulási fajták

A probléma ott kezdődik, hogy a designer kutyákat gyakran mégis úgy reklámozzák, mintha ezek a tulajdonságok előre garantálhatók lennének. Sok leendő gazda úgy érkezik, hogy pontos elképzelése van: kis testű, göndör szőrű, nem vedlő, nyugodt családi kutyát szeretne. A genetika azonban nem kívánságműsor.

És itt válik állatjólléti kérdéssé a dolog. Ha a kereslet egy nagyon konkrét kutyaképet vár el, akkor óhatatlanul lesznek olyan kölykök is, akik nem felelnek meg ezeknek az elvárásoknak. Ezek a kutyák sokszor nehezebben találnak gazdára és könnyen kerülhetnek menhelyre akár a keresztezőtől, akár a családtól, amikor a gazdák rájönnek, hogy a kutya nem olyan lett, mint amire számítottak. A Royal Veterinary College (RVC) átfogó kutatása ráadásul bizonyította, hogy a népszerű designer hibridek (mint a cockapoo vagy a cavapoo) szignifikánsan több nemkívánatos viselkedési problémát – például szeparációs szorongást, ugatást és impulzív agressziót – mutatnak, mint a kiinduló tiszta fajták, cáfolva a marketingesek által ígért „tökéletes családi kutya” mítoszt.

Első képek a Mancspartyról

Megérkeztek a GLAMOUR-We love Dogz Mancsparty első fényképei.
MEGNÉZEM A KÉPEKET

A kutya nem divatkiegészítő

Álláspontunk szerint tehát a designer kutyák térnyerése olyan irány, amely komoly állatjólléti kérdéseket vet fel. Nem azért, mert ezek a kutyák kevésbé lennének szerethetőek, hanem azért, mert a mögöttük álló piac sok esetben nem az állatok érdekeit helyezi első helyre. Nem jó, ha egy kutya státuszszimbólum vagy divatkiegészítő, hiszen az ebek egészsége, stabil személyisége és jóléte sokkal fontosabb kell legyen annál, hogy milyen divatos vagy mennyire népszerű az interneten.

hirdetés