10 csonka farkú kutyafajta: elmondjuk, miért hiányzik ez a testrészük
Közzétéve: 2026. 01. 28. 06:30 -
- Fotók: Getty Images Hungary, welovedogz.hu • 5 perc olvasás
A farok nélküli kutyafajtáknak megvan a maguk sajátos bája. Sok esetben ráadásul különböző genetikai háttér okozza az egyedi külsőt, ahogy az sem ritka egyes fajtáknál, hogy a különböző egyedek születhetnek farokkal és farok nélkül is.
hirdetés
Csapjunk is bele, mutatunk 10 farok nélküli kutyafajtát!
Íme, 10 farok nélküli kutyafajta a teljesség igénye nélkül
1.) Welsh corgi pembroke
Bár egy időszakban a welsh corgi pembroke farkát is dokkolták, az állományokban előfordulnak természetesen rövid farokkal született példányok is, amennyiben valamelyik szülő rendelkezett a faroknélküliséget adó T génen lévő C189G mutációval. (Nem úgy, mint a welsh corgi cardigan esetében, amely fajtánál a farok mindig hosszú, vagyis nincs jelen a gémutáció.) A mutáció dominánsan öröklődik, vagyis egyetlen példány is elegendő ahhoz, hogy a tulajdonság megjelenjen a szervezetben. A pembroke corgiknál nem igazolt, hogy a rövid farok bármilyen egészségügyi problémát okozna, azonban két farok nélkül példányt fedeztetni kockázatos, mert az alom egy része nagy eséllyel már a vemhesség alatt elpusztul.
Miként Trefán-Török Alexandrától, a Born To Be Kennel aranykoszorús mestertenyésztőjétől megtudtuk, 1998 óta Magyarországon állatvédelmi jogszabályok tiltják a farokvágást kozmetikai céllal, így ha farok nélküli pembroke corgit látunk, akkor az vagy import beszerzésből származik, vagy farok nélkül született.
2.) Mudi
A mudik között is születhetnek természetesen rövid farkú vagy farok nélküli példányok, amely szintén a C189G mutációnak köszönhető. Így a fedeztetéssel kapcsolatos szabályok ezen fajta esetében is érvényesek.
A mudihoz rendkívül hasonló horvát juhászkutya szintén lehet csonka farkú, amely ugyanúgy a C189G mutációnak tudható be.
3.) Ausztrál csonkafarkú pásztorkutya
Az ausztrál pásztorkutya és a csonkafarkú ausztrál pásztorkutya szinte megszólalásig hasonlítanak egymáshoz, azonban a legszembetűnőbb különbség kettejük között, hogy az egyiknek csonka a farka. Mindkét fajtát marhák terelésére fejlesztették ki, de előbb alakult ki a csonka farkú változat, amelyet a C189G mutáció okoz. Az ausztrál pásztorkutyák esetében is nagyon ritkán születhetnek rövid farkú egyedek, egy időben pedig dokkolták is ezen ebek farkát.
Miként az AKC oldalán olvashatjuk, azok a csonka farkú pásztorkutyák, amelyek hosszú farokkal születnek, nem zárhatók ki a tenyésztési programból, ugyanis ahogy korábban már beszéltünk a C189G génmutáció hátrányairól, két csonka farkú egyed pároztatása nagy kockázattal jár a születendő kölykökre.
4.) Francia bulldog
A francia bulldog esetében nagyon érdekes a dolog, ugyanis mint tudjuk, az egyedek mindig farok nélkül születnek. Azt azonban egyelőre nem találták meg, hogy mi okozza a jellegzetes megjelenést. Feltételezik ugyan, hogy egy C189G-hez hasonló mutáció okozza a csonka farkat a T génen, de biztosat egyelőre nem tudunk.
Bár a francia bulldogok farka mindig rövid, hogy mennyire is pontosan az eltérő lehet. Azonban a standard preferálja azt a hosszt, amely eltakarja az ánuszt – érthető okból. Bár a gazdik dolgát a WC-szünetek után nem biztos, hogy megkönnyíti ez a vonás.
5.) Májzli
Fajtátlan állapotú magyar pásztorkutyatípusunk a májzli, amely szintén születhet farokkal vagy akár farok nélkül is. Czéher György pásztorkutya-szakértőtől az Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteményének készítése során megtudtuk, hogy bár sajnálatos módon mélyrehatóan nem kutatták és tanulmányozták a májzlit, az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a csonka farok nem okoz náluk semmiféle egészségügyi problémát.
Ha bővebben is olvasnál 23 másik fajta mellett a májzliról, vagy a felsorolásban is szereplő welsh corgi pembroke-ról, mudiról, német boxerről, francia bulldogról és boston terrierről, a keretes hirdetésre kattintva megvásárolhatod a 380 oldalas, keményfedeles lexikont, amelyben exkluzív fotókkal illusztráljuk a szakértők és tenyésztők közreműködésével elkészült fajtaleírásokat. Itt bele is lapozhatsz a kiadványba.
A legmodernebb kutyás lexikon
Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.
6.) Boston terrier
Bár a T gén mutációja számos fajtában jelen van, nem magyarázza azonban az összes csonka farkú fajtát. A boston terrierek ugyan mind természetesen farok nélkül vagy rövid farokkal születnek, azonban a vizsgált kutyák egyikében sem találták meg a már ismert C189G T génen lévő mutációját, sem a génben lévő egyéb, újonnan azonosított esetleges mutációkat. Egyszóval egyelőre nem tudják, hogy mi okozza náluk a tulajdonságot, az azonban biztos, hogy a dokkolt farkú példányok nem versenyezhetnek.
7.) Breton spániel
A breton spániel szintén a C189G mutációnak köszönheti a rövid vagy csonka farkát. Az AKC standardja szerint azok a kutyák, amelyek 4 inch, vagyis 10 cm-nél hosszabb farokkal rendelkeznek, azonnal kizárhatók a versenyből.
8.) Dán-svéd őrkutya
A dán-svéd őrkutya úgyszintén a C189G mutáció miatt születhet rövid vagy csonka farokkal is.
9.) Óangol juhászkutya
Az óangol juhászkutyát angol nyelvterületen hívják bobtailként, vagyis csonkafarkúként is. Az AKC standardja szerint ha nem természetesen rövid farokkal születik a kölyök, akkor a farkat dokkolni kell, azonban az FCI elfogadja a fajta hosszú farkú képviselőit is. Esetében is sejthető, hogy a T gén valamely mutációja okozza a csonka testrészt, azonban azt egyelőre nem tudják, hogy pontosan melyik.
10.) Német boxer
A német boxer listánk kakukktojása. A fajta ősei molosszusok voltak, amelyeknél nem volt alapvetően természetesen veleszületett tulajdonság a rövid farok, ám nem tipikus esetekben előfordulhatott esetleg, hogy ilyen kutyák is születtek. Mivel a boxernél ennek ellenére vágyott tulajdonság volt a csonka farok, ezt a testrészt dokkolták, és sok helyen ma is így tesznek. Az AKC standardja kiköti például, hogy csak így elfogadottak a fajta példányai a versenyeken. Ám sok országban, köztünk hazánkban is módosították ezt a kitételt az állatvédelmi törvényeknek köszönhetően, így a hosszú farok egyedül az elfogadott.
Természetes rövid farkú boxer vonalakat elkezdtek létrehozni az 1990-es években, érdemes megemlíteni dr. Bruce Cattanach tenyésztő és genetikus nevét, aki tudatos keresztezési programot indított welsh corgival pembroke-ok bevonásával, majd visszatenyésztéssel tisztították a vonalat. Így jöttek létre a csonkafarkú boxerek, amelyek természetes módon rövid farokkal születtek. Több generációnyi kontrollált tenyésztés után ezeket a kutyákat 1998-ban elfogadta a The Kennel Club, bobtail vonal képviselői pedig ma is megtalálhatók egyes országokban. Ugyan a Wikipedián az olvasható, hogy 2008-ban az FCI a természetesen rövid farkat kizáró hibaként vette fel a fajta standardjába, erre utaló jelzést a jelenleg is érvényben lévő 2008 szeptemberében jóváhagyott standardban nem találtunk.
Első képek a DOGZ Fesztiválról
hirdetés
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotify
Hangai Lilla
Kapcsolódó cikkek
