Farkasok és grizzly medvék: állandó harcok, vagy békés egymás mellett élés?
Közzétéve: 2026. 06. 26. 11:00 -
- Fotók: Gayler Krisztina • 4 perc olvasásKözzétéve: 2026. 06. 26. 11:00 -
- Fotók: Gayler Krisztina • 4 perc olvasás
Milyen a Yellowstone Nemzeti Parkban a két csúcsragadozó, a farkas és a grizzly medve viszonya? A farkasok zsákmányának hány százalékát lopják el a medvék? Van-e egy farkaskutatónak kedvenc állata?
Gayler Krisztina faraksfigyelővel beszélgettünk. Az interjú első részét itt éred el, a másodk részt pedig itt.

G. K.: A Yellowstone-ban valóban több mint 600 grizzly medve él, de azt is hallani időnként, hogy lehetséges, hogy ennél jelentősen több. Ahogy a farkasok, úgy a medvék is vadásznak például szarvasokra, ráadásul a szarvasborjak elejtésében általában nagyobb a sikerességük. Ha a farkasok elejtenek egy zsákmányt, legyen az szarvas, bölény, bármi, alig van idejük táplálkozni, mert a grizzlyk jó szaglása miatt hamar megjelenhetnek, és így potyazsákmányt tudnak ejteni. Ha a farkasok nem elég gyorsak a táplálkozásban, esélyük sem marad, ha egy medve megjelenik a helyszínen.

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.
Volt olyan esetünk is, amikor hat felnőtt grizzlyt láttunk marakodni a maradékokon. Ebben az együttélésben a farkasoknak sokkal többször kell a bőrüket vásárra vinni, ők ugyanis nem tudnak zsákmányolni a medvéktől. Ők azok, akik minden falatért megdolgoznak, naponta, szinte „melózni” járnak, hiszen ki kell figyelni és szagolni a zsákmányt, észre kell venniük a levadászható beteges állatot, megvárni a megfelelő alkalmat és elkerülni a védekező rúgásokat, ami gyakori sérülésforrás közöttük. Ha megsérülnek, nem tudnak vadászni a későbbiekben, vagy – és ilyen is előfordul – halálos rúgást kapnak és elpusztulnak. Az is egy tévhit, hogy ezek az állatok bármit megölnek, bármire vadászhatnak és bármit elkapnak. Hihetetlenül sok körülmény befolyásolja a sikerességüket, ráadásul az elejtett zsákmány 80–85%-át a grizzlyk viszik el.

G. K.: Nagyon sok emlékem van ezzel kapcsolatban, ugyanis valamiért egy érdekes, egészen különös kapcsolat áll fenn a medvék és a farkasok között. A farkasok természetesen tudják, hogy egy medve veszélyes lehet rájuk, a medve pedig tudja, hogy a farkasok rendkívül gyorsak, ráadásul többen vannak. Valahogy egy érdekes mozgás alakul ki közöttük: ha például egy anyamedve megjelenik a bocsaival a tetem körül, de ott éppen egy nagy létszámú farkascsalád táplálkozik, akkor a felnőttek azért megpróbálják elűzni és folyamatosan zaklatni az anyamedvét, sőt, néha-néha a bocsokba is belecsípnek, de nem ölik meg azokat – pedig esetenként képesek lennének rá.

Van közöttük egyfajta adok-kapok, de olyat is láttunk, hogy amikor a falka jól lakott, visszatértek a medvék és zavartalanul táplálkoztak ők is. Mi, farkasfigyelők azt is tudjuk, hiszen évek óta figyeljük őket: ez az anyamedve és ez a farkasfalka hosszú évek óta ismerik egymást, az idősebb farkasegyedek emlékeznek az anyamedvére, ugyanis majdnem mindig ugyanazon a területen jelennek meg. Ők rengeteg alkalommal találkoznak egymással, hiszen ugyanazon a területen élnek, és ez többségében konfliktusmentes. Olyan sajnos előfordul, főként az újonnan beköltöző, családalapító farkaspároknál, hogy amikor a felnőttek együtt vadászni mennek, a kölykök a kotorékban maradnak, akikre rátalál egy grizzly medve. Ilyenkor a medve addig kotor a kölykök után, amíg szerencsés esetben a felnőttek vissza nem érnek a kotorékhoz.

G. K.: Nagyon sokan nem értik, miért érdekelnek minket ezek az állatok, miért írunk és beszélünk róluk ennyit, és azt sem, hogy miért aggódunk értük ennyire. Természetes emberi reakció, ha sokat figyelünk meg egy egyedet vagy egy családot, elkezdünk értük aggódni is. Legtöbbször az lesz a kedvencünk, akinek látjuk a viszontagságait: az enyém például a Spitfire-nek nevezett, 926-os nyakörvszámmal ellátott alfanőstény, akit én még akkor kezdtem el figyelni, amikor még csak egyéves volt. Amikor figyelni kezdtem, ő volt a legkisebb farkas a Yellowstone-ban, majd élete során öt alfahímmel volt dolga.

Az első négyet különböző okok miatt vesztette el: az első például egy rivális farkasfalka támadása során veszett oda, a másikat a rühesség vitte el. Mire az ötödik alfahímmel egy kiegyensúlyozottabb életet élhetett volna – hiszen egészséges kölykei születtek –, ezt az alfahímet alig egy mérföldre a nemzeti parktól agyonlőtték az ott élő emberek. Az ő életének a viszontagságait végignézve egy olyan hihetetlen életerőt mutatott nekünk, az állandó sikeres újrakezdésekkel, a szinte mindent túlélni képes ösztöneivel, hogy nagy kedvencünkké vált. Ő volt számomra az a hihetetlen állat, az a hihetetlen farkas, akiről szerintem egész hátralevő életemben beszélni fogok majd.

Mancsbárral, fotósarokkal és hasznos előadásokkal várunk július 18-án az ETELE Plazaban. Vegyél részt kedvenceddel a szépség- és ügyességi versenyen és vidd haza az ajándékokat!
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotify
Kapcsolódó cikkek