Hogyan él egy farkascsalád? Titkok a falkák életéből

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a WeloveDogz!

Hogyan él egy farkascsalád? Miért szokhatnak rá a haszonállat-vadászatra? Egy alomból hány farkas éri meg a felnőttkort?

hirdetés

Gayler Krisztinával és Czéher Györggyel beszélgettünk. Interjúnk első részét a cikk végén található ajánlóból érheted el.

A farkasok viselkedésével kapcsolatban számos új felfedezés született az utóbbi években / Fotó: Gayler Krisztina

Egy, a farkasokat nem túlságosan ismerő, de érdeklődő átlagembernek hogyan érdemes elképzelnie a farkasok életét? Hogyan telnek a hétköznapjaik, milyen egy farkasközösség együttműködése?

G. K.: Mivel ezek az állatok falkákban, családokban élnek, először ezek felépítését érdemes tisztázni. Nekünk, farkasfigyelőknek, kutatóknak is óriási, szinte napi élményt jelent, hogy a családokban figyelhetjük meg őket. Ezzel kapcsolatban rá kellett jönnünk: az egész teljesen másként van, mint ahogy azt mi gondoltuk, amiről korábban olvastunk, és amit tudni véltünk. E családok élete ugyanis szinte napról napra változik, de sokszor óráról órára is. Mint az emberi közösségekben, tragédia a farkascsaládokban is történik, például egy családalapító elvesztése, aki lehet az alfanőstény, de az alfahím is.

Ami számunkra nagyon meglepő volt: ha az alfahímmel történik valami, az esetek legnagyobb százalékában egy új hím jelenik meg a csapatban, sőt nem is mindig egyedül, hanem többen is lehetnek. Ilyen esetekben szinte törvényszerű, hogy az egyedül maradt alfanőstény választja ki magának az új társat, az új alfahímet, így egy külsős, egy addig idegen állat lép be a család életébe. Ilyenkor a kívülről érkező idegen hímek párzanak az eredeti család nősténytagjaival. Ez például egy olyan felfedezés volt, amire nem számítottunk. Ilyen esetekben szoktak születni az általunk „megacsaládnak” nevezett falkák, amelyek az átlagnál jóval népesebbek.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

2020-ban például az egyik általunk megfigyelt család 35-ös létszámra növekedett úgy, hogy 18 kölyök érte meg az első 10 hónapjának a végét, ami igazi ritkaság. Az első másfél-két évet ugyanakkor a felük érte meg. Rengeteg hatás éri őket ezen időszak alatt: van, aki éhen hal, van, akit autó üt el, és vannak olyanok is, akik grizzlymedvék áldozatai lesznek. Mindegyik farkas története egyedi, és így a családjuk története is az.

Cz. Gy.: A természeti körülmények mellett a másik komoly szelekciós tényező maga az ember, azonban nem jó értelemben. A vadászok általában a legrátermettebbnek tűnő farkasokat lövik ki, és így gyakran eltűnnek a legéletképesebb egyedek a populációból. Így éppen az ellenkező hatást érjük el, hiszen ha eltűnik a ragadozóállományból az önszabályozás, akkor például a már említett megafalkák jönnek létre. Részben ennek köszönhető a gyakran tapasztalt jelenség, a prédaváltás, mert a falka már nincs a nagyvadak levadászásához szükséges tudás birtokában. Ilyen prédaváltás például a rászokás az ember által tartott haszonállatokra.

Fotó: Gayler Krisztina

Megjegyzem, kutya nélkül jószágot tartani farkasveszélyes környéken Magyarországon is egyfajta rászoktatás. Egy ragadozó szemében egy infantilis háziállat éppen egy beteg prédaállatnak néz ki. Ha azonban a nagy, rátermett egyedek kilövésével akarjuk szabályozni a farkasfalkák létszámát, éppen ezeket a csonka falkákat hozzuk létre, és így éppen mi magunk idézzük elő, hogy a háziállatainkat támadják.

G. K.: Mielőtt ismét hallanám azt az érvet, amit gyakran hallok ebben a régióban, hogy „az ott Amerika, nálunk meg másként van”, elmondanám, hogy megafalkákat már Lengyelországban is találtak, sőt fotókkal dokumentáltak. Itt ne 5–7 egyedre gondoljunk, hanem 24-re egy családban. A tapasztalataim szerint a Yellowstone-ban található farkasok élete nem sokban tér el a például Kelet-Európában élőkéitől, annak ellenére, hogy egy rendkívül alkalmazkodó és intelligens állatról van szó az esetükben. British Columbiában például halászó farkasok is léteznek, akik nem őzre és szarvasra vadásznak, hanem halásznak, vízből szerzik a zsákmányukat.

Rendkívüli módon alkalmazkodó, intelligens állat a farkas / Fotó: Gayler Krisztina

A farkasok elképesztően mozgékony állatok: párzási időszakban a hímek általában elhagyják a saját területüket, és akár 2000 kilométer megtételére is képesek – lásd M237 történetét - a szerk. – annak érdekében, hogy új párt találjanak maguknak. Magyarországon szinte naponta hallani: a Bükkben és Északkelet-Magyarországon egyre több a farkas, biztosan visszatelepítik őket. Az emberek zöme mind a mai napig nem hiszi el, hogy egy szomszédos országban létező egészséges farkaspopulációból a természetben létező szabad folyosókon egyes példányok átjönnek és megtelepszenek nálunk. Még mindig az az alapfelfogás, hogy emberi beavatkozás kell egy-egy faj visszatelepüléséhez, és a természetben nincs meg az az erő ehhez. Pedig ez a vadvilág természetes mozgása és törvényszerűsége, ami a farkasokra is igaz. Sőt, rájuk igazán. Interjúnkat folytatjuk.

Új képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Több száz képből álló válogatást állítottunk össze a helyszínen készült felvételekből!

Nézd meg és éld át újra a hangulatot!

A te kutyád is köztük van?

hirdetés