Egy állatvédelmi törvénybeli szakasz szerint igen, mivel tilalmazza ezt a típusú magatartást (?) működtetési formát (?). De állatvédelmi szabály-e a köznyugalom betartása, és állatvédelmi hatósági feladat-e a megsértésének vizsgálat? Bizony nem.

hirdetés

Sajnos szerte az országban évek óta hoznak erre a törvénybeli szakaszra hivatkozva jegyzők és hatósági állatorvosok felelősségre vonó döntéseket, és kötelezik a menhely fenntartóját, hogy szüntesse meg a köznyugalmat zavaró működtetést, ami jellemzően az „állandó kutyaugatás” lakott területek közelében. Ezek a döntések hibásak, jogsértőek. Hogy miért?

Többnyire az ugatás zavarja a panaszosokat

Kit védünk kitől?

Az állatvédelmi szabály lényege, hogy az állatokat védi saját állattartójuktól és mindenki mástól. A zavarásmentesség elvárása, a köznyugalom háborítatlan fenntartása azonban az állatok szemszögéből ad védelmet mindenki mással szemben: az állatoktól, pontosabban az állattartástól védi meg a szomszédokat, a tágabb lakókörnyezetet vagy akár egy település életét.

Egy szabályozásnál tehát sosem mindegy a fókusz: kit véd meg kitől? A fókusz irányultsága választ adhat arra a kérdésre is, hogy a szabály milyen típusú jogi értelemben: polgári jogi, büntetőjogi, közigazgatási jogi vagy más. Ami szintén nagyon fontos, hogy a fókusz irányultsága azt is megmondja, hogy kinek, mely szervnek a kötelessége eljárni, ha bárki úgy érzi, a közelében működő menhely zavarja a köznyugalmat, és vizsgálatot szeretne az ügyben. Az olyan fókuszú szabályokat, ahol valakit arra köteleznek, hogy tevékenységével, magatartásával ne zavarjon másokat, szomszédjogi szabályoknak hívjuk.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

Szomszédjogi szabályok

A szomszédjogi szabályok nagyon érdekes, több mint kétezer éves római jogi múltra visszatekintő előírások. Talán nem meglepő senki számára, hogy már a római polgárok is állandóan perlekedtek egymással, jellemzően a szomszédaikkal. A leghíresebb jogeset talán az, ahol az emeleten lakó római polgárok a földszinti sajtkészítő üzem kemencéinek füstjére panaszkodtak a prétor előtt, míg a földszinti üzem arra várt választ a prétortól, hogy köteles-e a rosszul elvezetett esővizet (eresz hiányában) eltűrni, hogy az beszivárogjon az üzembe.

Manapság az ilyen szomszédjogi pereket a járásbíróságokon döntik el, ahol megnézik és összehasonlítják a két fél jogait és érdekeit. Menhely működtetése esetén az egyik fél állattartáshoz, és társadalmilag értékes önkéntes tevékenységhez, az állatmentéshez fűződő jogait és érdekeit, és a másik oldalon lévő szomszédok vagy tágabb lakóközösség nyugodt pihenéshez, egészséges környezethez való jogait-érdekeit.

Az ilyen ítéletek többsége arra jut, hogy mivel 2025-ben egy erősen urbanizált, jelentős népsűrűségű közel-kelet-európai országban élünk, ahol a települések folyamatos fejlődésen mennek keresztül, így a hétköznapi élet tevékenységei, és az azzal járó zavaró hatások (zaj, bűz, forgalom stb.) az élet természetes részei, és a tűrési kötelességbe tartoznak.

A tűrési kötelességen túl

Ha a szomszédjogi perben a felperes, aki az ügyet indítja, és benyújtja a keresetlevelet, bizonyítja, hogy az őt érő zavaró hatás például a szomszédos menhellyel kapcsolatban már olyan mértékű, hogy a tűrési kötelességen túlhalad, a bíróság érdekkiegyenlítésre törekszik és kompromisszumos ítéletet hoz. Ez általában nem jelenti a tevékenység megtiltását és a menhely bezáratását, de bizonyos megelőző óvintézkedéseket, biztonsági szabályokat, esetleg megváltoztatott nyitvatartási, kiengedési rendet jelenthet.

Annak eldöntése tehát, hogy egy menhely zavarja-e a köznyugalmat és mivel, a jogi szabályok keretein belül meglehetősen szubjektív és nem állatvédelmi kérdés, mert nem az állat érdekében születik meg a peres eljárás végén az ítélet, hanem az emberek érdekében. Ezért elhibázott eljárás és döntés az, ha egy jegyző vagy egy hatósági állatorvos – mint állatvédelmi hatóság dönt erről.

A menhelyek kapcsán az állatmentéshez fűződő jogokat is figyelembe veszik / Fotó: welovedogz.hu

De ha ez a szabály nem állatvédelmi jellegű, mit keres egy állatvédelmi jogszabályban? Hát ez nagyon jó kérdés. Erre sajnos sem a jogszabály korábbi állapota, sem az indokolása nem ad választ. Kóbor szomszédjogi szabályt találhatunk más állatvédelmi jogszabályban is, például ami arról szól, hogy az állattartás a lakóközösség életét szükségtelenül nem zavarhatja – ez a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletbe került be sok évvel ezelőtt. Hogy minek és miért? Senki nem tudja, ennek a jogszabálynak az előterjesztése és az indokolása sem adott erre soha magyarázatot.

Az állatvédők jól ismerik ezt a jogszabályt, hiszen ebben van például a nevezetes láncszabály, amely a kutyák ideiglenes megkötését testmérethez kötött méterhosszúságban és ideiglenes okokban határozza meg, illetve a minimum tartáshelynagyságot is ez a jogszabály határozza meg négyzetméterben adva meg, szintén testmérettől függően a területet.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

A jogalkotási dömping rövid távon pozitív politikai hozadékkal bír, be lehet jelenteni, lehet róla nyilatkozni. De az, hogy egy jogszabályba mi kerül bele, és az a jogszabály összhangban van-e az adott jogágban található többi jogszabállyal illetve más jogterületekkel, már külön művészet, tanult szakma: kodifikációnak hívjuk. Ennek hiányát tapasztaljuk a cikkben hivatkozott két jogszabályban, amelyekbe olyan szabályok kerültek bele, amelyeknek alapvetően semmi keresnivalójuk ott mert teljesen más szabályozási logika és védett jogterület az, aminél jelentőségük van.

Számunkra, cikkolvasók számára a legfontosabb üzenete jelen írásnak az, hogy ha valaha olyan döntést kapunk, amelyben állattartásunk lakóközösséget zavaró voltával, vagy menhelyünk köznyugalmat sértő voltával jegyző vagy hatósági állatorvos foglalkozott, biztosak lehetünk benne, hogy az a döntés hibás és megtámadható bíróság előtt, amely meg fogja azt semmisíteni, hiszen egy olyan személy hozta, akinek arra nem volt felhatalmazása.

hirdetés